Vizuál

Virtuálisan beléphet Monet kertjébe, a vízililiomok közé

2018.11.13. 11:15
Ajánlom
Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozta Franciaországnak a Vízililiomok című óriási képeket, így akart "részt venni a győzelemben". A párizsi Orangerie Múzeumban őrzött művekbe szerdától gyakorlatilag besétálhat a látogató.

Az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából a múzeum kiállítást szentel Monet (1840-1926) és az adományozásban közreműködő George Clemenceau francia kormányfő (1841-1929) barátságának.

Clemenceau biztatta a festőt, hogy látási problémái ellenére fejezze be a Vízililiomokat.

A múzeum a kiállítás mellett egy virtuális valóság készüléket állított fel, amelyet a közönség négy hónapon át tesztelhet egy különleges sisak segítségével, amellyel nyolc percen át szemlélődhet az impresszionista mester világában. A Claude Monet, a Vízililiomok megszállottja című kezdeményezés lehetővé teszi "a közönségnek a térben és időben történő utazását" - magyarázta a rendező, Nicolas Thépot.

Claude Monet: Nymphéas bleus

Claude Monet: Nymphéas bleus (Fotó/Forrás: Flickr.com; Wally Gobetz)

Az élmény azzal kezdődik, hogy víz tör be az óriási vásznakat őrző két terem egyikébe.

Hirtelen a néző a givernyi kert tavában találja magát, mintha combközépig a vízben állna. Körülötte vízililiomok, fűzfaágak, változó égbolt.

Az évszakok, a nappalok és éjszakák váltják egymást. A táj eltűnik, és az utazó a vásznak előtt, a színfoltok közepette találja magát, ahol szabadon nézelődhet: mozgathatja a fejét, lehajolhat, forgolódhat, hogy jobban megcsodálhassa az egyes részleteket. Innen Monet műtermébe vezet az út.

A mester szürke hályogtól szenvedett, és fel akart hagyni a festéssel. Clemenceau tanácsára 1923-ban megműttette magát, és újra a kezébe vehette az ecsetet. A Víziliomok sorozatban mintegy 250 kép készült majd harminc év alatt a festő normandiai kertjében.

A virtuális valóság kiállítás újdonság az Orangerie múzeum történetében, amely 1927 óta őrzi a képeket. A tárlat a Lucid Realities cég, az Arte France tévécsatorna és Orsay múzeum közreműködésével jött létre.

Monet 1899-ben

Monet 1899-ben

"A virtuális valóság technika rohamosan fejlődik. A múzeumok mind a tudatában vannak, hogy ezen gondolkodni kell és erre fel kell készülni" - hangsúlyozta Cécile Debray, az Orangerie múzeum igazgatója. Chloé Jarry, a Lucid Realities producere szerint azonban

a virtuális valóság "soha nem pótolja az eredeti művet".

Az ilyen technikával kapcsolatos kezdeményezések egyre gyakoribbak. Állandó virtuális valóság terme van a párizsi Természettudományi Múzeumnak. A londoni Tate Modern galéria minapi Modigliani retrospektív kiállításán is egy ilyen sisakkal mutatta be részletesen a művész 1919-es párizsi műtermét. A párizsi Arab Világ Intézete óriási képernyők, illetve sisakok segítségével biztosít látogatói számára virtuális látogatást Palmüra és Moszul között.

Monet-ról nevezték el az impresszionizmust, mégis az amerikaiak tették újra naggyá

Kapcsolódó

Monet-ról nevezték el az impresszionizmust, mégis az amerikaiak tették újra naggyá

Kócos kis festőből az egyik legnagyobb hatású alkotóvá vált. Legismertebb képeit, a Vizililiomok-sorozat festményeit majdnem elkaszálta egy helyi önkormányzat - a kész művek pedig hosszú évekig senkinek sem kellettek. Szerencsére pont arra járt egy műértő amerikai katona.

Monet több száz festményét semmisítette meg

Monet több száz festményét semmisítette meg

Valószínűleg több száz Monet-festménnyel vagyunk szegényebbek, ugyanis a festő saját maga tette tönkre több száz vízililiomos képét, mivel a kritikusok nem rajongtak értük.

Festményekből készített ágyak

Festményekből készített ágyak

A londoni National Gallery bármelyik festményéből bútort készít egy angol luxuságyakat gyártó cég, feltéve, ha kifizetjük a 16-30 ezer angol fontos árát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Vizuál hír

Hallott már a Mediciek titkos folyosójáról?

A firenzei Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosó különleges építmény, amelynek segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában.
Vizuál hír

Új Van Dyck-festmény a Szépművészeti gyűjteményében

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Ez az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése.
Vizuál rembrandt

Halálos betegek utolsó kívánságát teljesíti egy alapítvány a Rembrandt-kiállításon

Több ágyhoz kötött vagy súlyos betegségben szenvedő utolsó kívánsága volt már, hogy szeretné még látni Rembrandt valamelyik művét. Különösen az Éjjeli őrjárat számít népszerű kérésnek. Nekik segít egy holland jótékonysági szervezet, hogy teljesüljön a vágyuk és eljuthassanak a számukra különösen fontos helyekre.