Vizuál

Visszatalálni önmagunkhoz – Bábszínház a Telekom kiállításán

2020.10.20. 09:55
Ajánlom
A Ludwig Múzeum két új időszakos kiállítással színesíti az őszt. A múlt héten megnyitott BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat a láthatatlan összefüggéseket fedi fel a különböző univerzális rendszerek kapcsolódási pontjai között. A kapcsolatok rejtett világát mutatja be az Egyensúlyban. Művek az Art Collection Telekom gyűjteményéből című kiállítás is, amelyen a közösség erejéről, az embereket összetartó vagy elválasztó tényezőkről szóló műveket láthatunk.

A kiállítás különböző témákon keresztül olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miként találhatjuk meg az egymáshoz vezető utat, illetve hogyan lelhetünk rá az egyensúlyra, és milyen módon tarthatjuk meg. A bábszínház témája egy egész termet kapott a tárlaton. Ezeket az alkotásokat ismerjük meg részletesebben.

A lengyelországi kommunizmus árnyékában a művészeti világ erős kontroll alatt állt.

Paulina Ołowska ennek az időszaknak a vizuális kultúráját dolgozza fel műveiben, külön figyelmet szentelve a bábszínháznak, amely már az 1940-es évektől a lengyel avantgárd egyik legfontosabb művészeti színterének számított. A későbbi évtizedekben központi szerepet játszott a lengyel kulturális életben, mivel nem volt a figyelem középpontjában, és így a kultúrát érintő szigor nem érte el. Menedéket jelentett a művészek számára, „egy kis mennyországot” – ahogy a kiállítás egyik kurátora, Rainald Schumacher fogalmaz –, ahol szabadon alkothattak, engedhették a kreatív energiáikat szárnyalni.

2-094639.jpg

Paulina Ołowska és Danica Dakic művei a kiállítás terében (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

Különösen a női művészek voltak érintettek, hiszen ebben az időszakban a művészet klasszikusabb területeivel, a szobrászattal, festészettel nem foglalkozhattak. Így olyan más kifejezési formákat kerestek, mint a kerámia, divat, textil, illetve a színházi díszlet- és jelmeztervezés, bábkészítés.

A lengyel gyermekszínházakban erre megvolt a lehetőség, hiszen a cenzúra hiányában szabadon lehetett kísérletezni.

Erről mesél Ołowska A lengyelországi Rabka-Zdrój-i Rabcio Bábszínház előcsarnoka című műve, amely a bábszínház egyik plakátjának átdolgozása.

Spanyolfal (Paraván) című másik munkája a terem közepén helyezkedik el. Az embernagyságú női sziluettek egyik oldalán szitanyomatok láthatók, a másik oldalán tükrök, amikben saját magunkat láthatjuk. A szitanyomatok elemei a besztercebányai Nemzeti Bábszínházra, illetve a krakkói Teatr Groteskára utalnak.

1-094627.jpg

Paulina Ołowska Spanyolfal (Paraván) című művének részlete (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

A személytelen alakok egy kinyitott paraván elemeiként kapcsolódnak össze, és távolságtartásra késztetnek minket, ám önmagunk tükörképét látva mégis úgy érezhetjük, közéjük tartozunk. Az arctalan figurák arra emlékeztetnek, hogy ma is számos olyan helyzet adódik, amelyben nem vállalhatjuk fel önmagunkat, véleményünket, érzéseinket, gondolatainkat, azt, akik valójában vagyunk. Fal (vagy paraván) mögé kell bújnunk színjátékot játszva a külvilág előtt, hiszen a társadalmi normák, illetve a mások és saját magunk által támasztott elvárások erre kényszerítenek minket.

Azonban néha szembe kell néznünk saját tükörképünkkel, amikor a szerepek mögött rejtőzve már rá sem ismerünk önmagunkra.

Danica Dakić filmje a kurátor szavait idézve „egy mágikus alkotás”. Míg Ołowska műve arról mesél, miként kötnek gúzsba minket a ránk erőltetett szerepek, Dakić filmjében a színészek számára pont az álarc mögé bújás és a szerepjáték adja meg a határtalan szabadságot, amikor igazán önmaguk lehetnek. Isola Bella című filmjét 2007–2008 között forgatta, három 1841-es panorámatapétát használva háttérként.

danica_dakic_isola_bella_2007-2008_still02-094710.jpg

Danica Dakic, Isola Bella, 2007-2008, videostill (Fotó/Forrás: Danica Dakic, VG Bild-Kunst / Ludwig Múzeum)

A videó szereplői és az őket néző közönség is a Szarajevó melletti kisváros, Pazarić bentlakásos otthonában élnek. Az 1947-ben alapított intézményt fogyatékkal élő, autista és árva gyermekek számára hozták létre, hogy legyen hol lakniuk, ne kerüljenek az utcára. Ennek ellenére az intézményben egészen a közelmúltig borzasztó körülmények uralkodtak. Csupán a kétezres években sikerült adományoknak köszönhetően olyan hellyé tenni, ahol az életminőség is szemponttá vált. Dakić a filmet a lakókkal együtt készítette, akik jelmezt és álarcot viselve, valaki mássá válva felvállalhatták rejtett énjüket.

A tárlókban az előadáson használt álarcok és egyéb kellékek láthatók.

Ezek a művek felhívják a figyelmet arra, hogy az alkotás szabadságát semmilyen kontroll nem volt és nem lesz képes korlátozni, hiszen az őszinte művészet mindig megtalálja a maga útját. A kreatív energiát tehát szabadjára kell engedni, mert segítségével megtalálhatjuk az utat a másik emberhez és saját magunkhoz, ezáltal pedig egyéni és közösségi szinten is rálelhetünk az egyensúlyra. 

Támogatott tartalom.

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

Kapcsolódó

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

A hálózatkutatóként és íróként ismert Barabási Albert-László munkájának egy eddig rejtett vetületével találkozhatunk októberben a Ludwig Múzeumban. A kezdetben szobrásznak tanuló Barabási és munkatársai adatokból hoztak létre képeket, sőt, szobrokat.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legolvasottabb

Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Jazz/World

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Vizuál

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A tanári szoba című német film nyerte a LUX közönségdíjat

„Ez az elismerés kiemeli a tanárok, társadalmunk meg nem énekelt hőseinek alapvető szerepét. A legnagyobb tisztelettel nekik ajánljuk ezt a díjat” – fogalmaztak a film alkotói a díj kapcsán.
Vizuál ajánló

A kör végtelenítése – különleges találkozás Lantos Ferenc munkáival

A hazai geometrikus ábrázolás kiemelkedő alakjának több mint ötven alkotását láthatja a közönség a Zsdrál Art Kortárs Művészeti Galéria új kiállításán. Mészáros Flóra kurátori célja, hogy bebizonyítsa, Lantos Ferenc nem csak a hazai, hanem a nemzetközi művészi élet úttörő alkotója.
Vizuál ajánló

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Vizuál ajánló

A Hosszú alkony című filmet veszik górcső alá a Filmrendezők klubjában

Janisch Attila 1997-es misztikus alkotásában egy idős régésznő szürreális utazását követhetjük nyomon. A vetítést követően Bollók Csaba beszélget a rendezővel, aki mesterkurzust tart a résztvevőknek.
Vizuál ajánló

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.