Vizuál

Visszatalálni önmagunkhoz – Bábszínház a Telekom kiállításán

2020.10.20. 09:55
Ajánlom
A Ludwig Múzeum két új időszakos kiállítással színesíti az őszt. A múlt héten megnyitott BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat a láthatatlan összefüggéseket fedi fel a különböző univerzális rendszerek kapcsolódási pontjai között. A kapcsolatok rejtett világát mutatja be az Egyensúlyban. Művek az Art Collection Telekom gyűjteményéből című kiállítás is, amelyen a közösség erejéről, az embereket összetartó vagy elválasztó tényezőkről szóló műveket láthatunk.

A kiállítás különböző témákon keresztül olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miként találhatjuk meg az egymáshoz vezető utat, illetve hogyan lelhetünk rá az egyensúlyra, és milyen módon tarthatjuk meg. A bábszínház témája egy egész termet kapott a tárlaton. Ezeket az alkotásokat ismerjük meg részletesebben.

A lengyelországi kommunizmus árnyékában a művészeti világ erős kontroll alatt állt.

Paulina Ołowska ennek az időszaknak a vizuális kultúráját dolgozza fel műveiben, külön figyelmet szentelve a bábszínháznak, amely már az 1940-es évektől a lengyel avantgárd egyik legfontosabb művészeti színterének számított. A későbbi évtizedekben központi szerepet játszott a lengyel kulturális életben, mivel nem volt a figyelem középpontjában, és így a kultúrát érintő szigor nem érte el. Menedéket jelentett a művészek számára, „egy kis mennyországot” – ahogy a kiállítás egyik kurátora, Rainald Schumacher fogalmaz –, ahol szabadon alkothattak, engedhették a kreatív energiáikat szárnyalni.

2-094639.jpg

Paulina Ołowska és Danica Dakic művei a kiállítás terében (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

Különösen a női művészek voltak érintettek, hiszen ebben az időszakban a művészet klasszikusabb területeivel, a szobrászattal, festészettel nem foglalkozhattak. Így olyan más kifejezési formákat kerestek, mint a kerámia, divat, textil, illetve a színházi díszlet- és jelmeztervezés, bábkészítés.

A lengyel gyermekszínházakban erre megvolt a lehetőség, hiszen a cenzúra hiányában szabadon lehetett kísérletezni.

Erről mesél Ołowska A lengyelországi Rabka-Zdrój-i Rabcio Bábszínház előcsarnoka című műve, amely a bábszínház egyik plakátjának átdolgozása.

Spanyolfal (Paraván) című másik munkája a terem közepén helyezkedik el. Az embernagyságú női sziluettek egyik oldalán szitanyomatok láthatók, a másik oldalán tükrök, amikben saját magunkat láthatjuk. A szitanyomatok elemei a besztercebányai Nemzeti Bábszínházra, illetve a krakkói Teatr Groteskára utalnak.

1-094627.jpg

Paulina Ołowska Spanyolfal (Paraván) című művének részlete (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

A személytelen alakok egy kinyitott paraván elemeiként kapcsolódnak össze, és távolságtartásra késztetnek minket, ám önmagunk tükörképét látva mégis úgy érezhetjük, közéjük tartozunk. Az arctalan figurák arra emlékeztetnek, hogy ma is számos olyan helyzet adódik, amelyben nem vállalhatjuk fel önmagunkat, véleményünket, érzéseinket, gondolatainkat, azt, akik valójában vagyunk. Fal (vagy paraván) mögé kell bújnunk színjátékot játszva a külvilág előtt, hiszen a társadalmi normák, illetve a mások és saját magunk által támasztott elvárások erre kényszerítenek minket.

Azonban néha szembe kell néznünk saját tükörképünkkel, amikor a szerepek mögött rejtőzve már rá sem ismerünk önmagunkra.

Danica Dakić filmje a kurátor szavait idézve „egy mágikus alkotás”. Míg Ołowska műve arról mesél, miként kötnek gúzsba minket a ránk erőltetett szerepek, Dakić filmjében a színészek számára pont az álarc mögé bújás és a szerepjáték adja meg a határtalan szabadságot, amikor igazán önmaguk lehetnek. Isola Bella című filmjét 2007–2008 között forgatta, három 1841-es panorámatapétát használva háttérként.

danica_dakic_isola_bella_2007-2008_still02-094710.jpg

Danica Dakic, Isola Bella, 2007-2008, videostill (Fotó/Forrás: Danica Dakic, VG Bild-Kunst / Ludwig Múzeum)

A videó szereplői és az őket néző közönség is a Szarajevó melletti kisváros, Pazarić bentlakásos otthonában élnek. Az 1947-ben alapított intézményt fogyatékkal élő, autista és árva gyermekek számára hozták létre, hogy legyen hol lakniuk, ne kerüljenek az utcára. Ennek ellenére az intézményben egészen a közelmúltig borzasztó körülmények uralkodtak. Csupán a kétezres években sikerült adományoknak köszönhetően olyan hellyé tenni, ahol az életminőség is szemponttá vált. Dakić a filmet a lakókkal együtt készítette, akik jelmezt és álarcot viselve, valaki mássá válva felvállalhatták rejtett énjüket.

A tárlókban az előadáson használt álarcok és egyéb kellékek láthatók.

Ezek a művek felhívják a figyelmet arra, hogy az alkotás szabadságát semmilyen kontroll nem volt és nem lesz képes korlátozni, hiszen az őszinte művészet mindig megtalálja a maga útját. A kreatív energiát tehát szabadjára kell engedni, mert segítségével megtalálhatjuk az utat a másik emberhez és saját magunkhoz, ezáltal pedig egyéni és közösségi szinten is rálelhetünk az egyensúlyra. 

Támogatott tartalom.

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

Kapcsolódó

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

A hálózatkutatóként és íróként ismert Barabási Albert-László munkájának egy eddig rejtett vetületével találkozhatunk októberben a Ludwig Múzeumban. A kezdetben szobrásznak tanuló Barabási és munkatársai adatokból hoztak létre képeket, sőt, szobrokat.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Színház

Egri Márta és Péter Kata szerepelnek a Gólem Színház új bemutatójában

Borgula András Szorítsd meg a kezem címmel Marianna D. Birnbaum önéletrajzi írásaiból rendez színdarabot: egy nő találkozik a kómában fekvő anyjával. De vajon tényleg találkoznak?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

„Mindegyik képen megjelennek a hőseim” – Korniss Péter 55 éve tartó széki meséi

Korniss Péter Várfok Galériában látható legújabb, Hosszú úton című kiállítása az erdélyi községbe, Székre vezet, ahová a fotóművész ötvenöt éve hazajár. Nemcsak fényképezni, hanem együtt lenni a község lakóival, akik időközben a barátai lettek.
Vizuál ajánló

Magyar gyökerű amerikai színészekre fókuszál a Csokonai Hollywood-sorozatának következő estje

Március 23-án ötödik alkalommal rendeznek Hollywood-estet a XV. kerületben, ahol ezúttal magyar felmenőkkel rendelkező, köztük Oscar-díjas amerikai színészekről lesz szó.
Vizuál ajánló

Pillants be a Budapest Bábszínház kulisszái mögé! – új kiállítás nyílik a Deák17 Galériában

Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából rendez közös kiállítást a Deák17 Galéria és a Budapest Bábszínház. A MINDEN BÁB! című tárlat legfőbb ambíciója, hogy bevezesse a látogatókat a színház kulisszái mögé.
Vizuál magazin

„Megszerettem menet közben az életet” – Interjú Ujj Zsuzsival

„Az a vihar, ami bennem tombolt hosszú évekig, elült” – mondja Ujj Zsuzsi fotós, performer, a Csókolom zenekar énekese, dalszerzője, akivel a Fidelio új, Dalok nyomában című sorozata kapcsán ültünk le beszélgetni, kikérdezve őt a zenekar legtöbbet feldolgozott szerzeményéről, a Dunántúli slágerről.
Vizuál ajánló

Az Őrségi Fazekasság múltja, jelene és jövője elevenedik meg a Pesti Vigadóban

A Tiszta forrásból című tárlat április 2-ig látogatható még. Márciusban két alkalommal is részt vehetünk kurátori tárlatvezetésen.