Vizuál

Visszatalálni önmagunkhoz – Bábszínház a Telekom kiállításán

2020.10.20. 09:55
Ajánlom
A Ludwig Múzeum két új időszakos kiállítással színesíti az őszt. A múlt héten megnyitott BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat a láthatatlan összefüggéseket fedi fel a különböző univerzális rendszerek kapcsolódási pontjai között. A kapcsolatok rejtett világát mutatja be az Egyensúlyban. Művek az Art Collection Telekom gyűjteményéből című kiállítás is, amelyen a közösség erejéről, az embereket összetartó vagy elválasztó tényezőkről szóló műveket láthatunk.

A kiállítás különböző témákon keresztül olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miként találhatjuk meg az egymáshoz vezető utat, illetve hogyan lelhetünk rá az egyensúlyra, és milyen módon tarthatjuk meg. A bábszínház témája egy egész termet kapott a tárlaton. Ezeket az alkotásokat ismerjük meg részletesebben.

A lengyelországi kommunizmus árnyékában a művészeti világ erős kontroll alatt állt.

Paulina Ołowska ennek az időszaknak a vizuális kultúráját dolgozza fel műveiben, külön figyelmet szentelve a bábszínháznak, amely már az 1940-es évektől a lengyel avantgárd egyik legfontosabb művészeti színterének számított. A későbbi évtizedekben központi szerepet játszott a lengyel kulturális életben, mivel nem volt a figyelem középpontjában, és így a kultúrát érintő szigor nem érte el. Menedéket jelentett a művészek számára, „egy kis mennyországot” – ahogy a kiállítás egyik kurátora, Rainald Schumacher fogalmaz –, ahol szabadon alkothattak, engedhették a kreatív energiáikat szárnyalni.

2-094639.jpg

Paulina Ołowska és Danica Dakic művei a kiállítás terében (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

Különösen a női művészek voltak érintettek, hiszen ebben az időszakban a művészet klasszikusabb területeivel, a szobrászattal, festészettel nem foglalkozhattak. Így olyan más kifejezési formákat kerestek, mint a kerámia, divat, textil, illetve a színházi díszlet- és jelmeztervezés, bábkészítés.

A lengyel gyermekszínházakban erre megvolt a lehetőség, hiszen a cenzúra hiányában szabadon lehetett kísérletezni.

Erről mesél Ołowska A lengyelországi Rabka-Zdrój-i Rabcio Bábszínház előcsarnoka című műve, amely a bábszínház egyik plakátjának átdolgozása.

Spanyolfal (Paraván) című másik munkája a terem közepén helyezkedik el. Az embernagyságú női sziluettek egyik oldalán szitanyomatok láthatók, a másik oldalán tükrök, amikben saját magunkat láthatjuk. A szitanyomatok elemei a besztercebányai Nemzeti Bábszínházra, illetve a krakkói Teatr Groteskára utalnak.

1-094627.jpg

Paulina Ołowska Spanyolfal (Paraván) című művének részlete (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

A személytelen alakok egy kinyitott paraván elemeiként kapcsolódnak össze, és távolságtartásra késztetnek minket, ám önmagunk tükörképét látva mégis úgy érezhetjük, közéjük tartozunk. Az arctalan figurák arra emlékeztetnek, hogy ma is számos olyan helyzet adódik, amelyben nem vállalhatjuk fel önmagunkat, véleményünket, érzéseinket, gondolatainkat, azt, akik valójában vagyunk. Fal (vagy paraván) mögé kell bújnunk színjátékot játszva a külvilág előtt, hiszen a társadalmi normák, illetve a mások és saját magunk által támasztott elvárások erre kényszerítenek minket.

Azonban néha szembe kell néznünk saját tükörképünkkel, amikor a szerepek mögött rejtőzve már rá sem ismerünk önmagunkra.

Danica Dakić filmje a kurátor szavait idézve „egy mágikus alkotás”. Míg Ołowska műve arról mesél, miként kötnek gúzsba minket a ránk erőltetett szerepek, Dakić filmjében a színészek számára pont az álarc mögé bújás és a szerepjáték adja meg a határtalan szabadságot, amikor igazán önmaguk lehetnek. Isola Bella című filmjét 2007–2008 között forgatta, három 1841-es panorámatapétát használva háttérként.

danica_dakic_isola_bella_2007-2008_still02-094710.jpg

Danica Dakic, Isola Bella, 2007-2008, videostill (Fotó/Forrás: Danica Dakic, VG Bild-Kunst / Ludwig Múzeum)

A videó szereplői és az őket néző közönség is a Szarajevó melletti kisváros, Pazarić bentlakásos otthonában élnek. Az 1947-ben alapított intézményt fogyatékkal élő, autista és árva gyermekek számára hozták létre, hogy legyen hol lakniuk, ne kerüljenek az utcára. Ennek ellenére az intézményben egészen a közelmúltig borzasztó körülmények uralkodtak. Csupán a kétezres években sikerült adományoknak köszönhetően olyan hellyé tenni, ahol az életminőség is szemponttá vált. Dakić a filmet a lakókkal együtt készítette, akik jelmezt és álarcot viselve, valaki mássá válva felvállalhatták rejtett énjüket.

A tárlókban az előadáson használt álarcok és egyéb kellékek láthatók.

Ezek a művek felhívják a figyelmet arra, hogy az alkotás szabadságát semmilyen kontroll nem volt és nem lesz képes korlátozni, hiszen az őszinte művészet mindig megtalálja a maga útját. A kreatív energiát tehát szabadjára kell engedni, mert segítségével megtalálhatjuk az utat a másik emberhez és saját magunkhoz, ezáltal pedig egyéni és közösségi szinten is rálelhetünk az egyensúlyra. 

Támogatott tartalom.

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

Kapcsolódó

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

A hálózatkutatóként és íróként ismert Barabási Albert-László munkájának egy eddig rejtett vetületével találkozhatunk októberben a Ludwig Múzeumban. A kezdetben szobrásznak tanuló Barabási és munkatársai adatokból hoztak létre képeket, sőt, szobrokat.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál kiállítás

Dante, a kiapadhatatlan forrás

A Dante emlékév nem zárult le a naptári év befejeztével. A Dante univerzuma című kiállítás a szegedi Reök-palotában folytatja útját, március 16-án pedig a pesterzsébeti Gaál Imre Galériában Sárkány Győző Végtelen színjáték című tárlata tiszteleg Dante Alighieri munkássága előtt.
Vizuál kiállítás

A műgyűjtés szenvedély, izgalom, meglepetés – válogatás a Millot-Durrenberger kollekcióból

Madeleine Millot-Durrenberger Budapesten, a Mai Manó Házban mutatja be nem mindennapi fotográfiai gyűjteményének egy válogatását. A műgyűjtés szenvedélye című tárlat mégsem egyszerű tematikus válogatás, hanem magának a műgyűjtés folyamatának érzékeltetésére vállalkozik.
Vizuál hír

Most vagy soha! – 4,5 milliárdból készül grandiózus Petőfi-film

A Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készülő alkotás a márciusi ifjak sorsfordító napjának, 1848. március 15-nek állít emléket.
Vizuál ajánló

Helen Mirren közreműködésével elevenedik meg Anne Frank tragikus története

A január 27-től látható Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm új perspektívából mutatja be az emberiség történetének egyik legsötétebb időszakát és a háborúban elhurcolt gyerekek tragikus sorsát.
Vizuál hír

Saját Banksy-képeit árverezteti el Robbie Williams

A három alkotás között szerepel a Girl With Balloon (Lány lufival) című kép is, amelyre a Sotheby's londoni árverésén lehet majd licitálni március 2-án.