A különleges múzeumnak a fővárosi Szilágyi Dezső téri hajóállomáson álló Debrecen Ex-Kassa fedélzete ad majd otthont, ahol többek között, kormány- és viharszimulátor, kipróbálható távvezérelt mélytengeri kutatórobot, szakkönyvtár, fotó- és videóarchívum, e-múzeum, melegkonyhás étterem és kávézó várja majd a látogatókat. Az ország első hajómúzeuma, azonban az alapítók szándéka szerint nemcsak kiállítóterem, hanem a tenger szerelmeseinek ‒ hajósoknak, felfedezőknek, kalandoroknak ‒ a találkozóhelye, kulturális központ is lesz.
Szalóky K. Attila, az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület elnöke elmondta, hogy a hajó 300 millió forintos felújítása és múzeumi átalakítása decemberben kezdődik el, az intézmény pedig jövő májusban nyithatja meg kapuit. A beruházás 84 százalékos uniós finanszírozás mellett valósul meg.

A teljesen akadálymentes múzeumban összegyűjtik majd a hazai közgyűjtemények raktáraiban porosodó vízi leletanyagot, emellett a környező országok múzeumi anyagából is szerveznek majd időszaki kiállításokat, a magyar víz alatti kultúrát pedig vándorkiállítás keretében kívánják bemutatni és népszerűsíteni külföldön ‒ ismertette a terveket Szalóky K. Attila, aki beszámolt arról is, hogy a belépőjegyek áráról egyelőre nem döntöttek, de megpróbálnak majd ezer forint alatt maradni.
Gresiczki Péter múzeumigazgató arról beszélt, hogy Magyarország víz alatti öröksége meglepően sokszínű, többek között annak köszönhetően, hogy a római limes a Duna vonalát követte. „Kevesen tudják, hogy Hadrianus császár uralkodása előtt itt, Aquincumban, volt városparancsnok, palotájának nyomai megtalálhatók a víz alatt. De rejt római emlékeket a Balaton is" - mesélte a leendő hajómúzeum vezetője, aki szerint az egyedülálló kiállítás jelentősen növelheti Budapest turisztikai vonzerejét, emellett szerepet kaphat az iskolai oktatásban is.
Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár a projektnyitón üdvözölte és a tárca támogatásáról biztosította a „komoly magyarországi előzmények nélküli projektet". Elmondta, hogy 2030-ra reálisan tíz százalékra bővíthető a vízi közlekedés részaránya Magyarországon, ami azért kívánatos, mert ez a legkörnyezetkímélőbb és egyben az egyik legolcsóbb közlekedési forma. Hozzátette, hogy a vízi utak fenntartása a jövő évi büdzsében már külön költségvetési sorban szerepel majd, „bár az ország jelenlegi gazdasági helyzetéből adódóan egyelőre korlátozott forrásokkal".