Vizuál

World Press Photo - Soha nem láthattunk még ennyi borzalmasan gyönyörű képet

2016.10.10. 09:56
Ajánlom
Menekültáradat, természeti katasztrófák és ember által okozott szörnyűségek – ezek a képek alkotják a kiállítás magját, de gyönyörű természetfotókat és egy különleges sziget mindennapjait is láthatjuk.

Mind ismerjük a szilveszter fele megsokszorozódó visszatekintő-etűdöket: gyors bakugrásokkal foglalják össze, mi történt az elmúlt évben, olyan történeteket és felelevenítve, amiket már régen elfelejtettünk. Az Ez történt- sorozatok leggyakrabban igyekszenek a felemelő pillanatokat, vidám történéseket összegyűjteni; az év vége felé egyébként is inkább csak a szépre próbálunk emlékezni.

       

A World Press Photo kiállítása nem ilyen - a képek többsége húsbavágóan őszinte, cseppet sem megalkuvó, és nem is olyan kegyes, mint az emlékeink: kíméletlenül tárja elénk, mi történt a múlt évben. Lehet, hogy már elfelejtettük a környezeti katasztrófát, ami a világ másik végén történt, ezért fél percnyire, vagy másfél bekezdésnyire férkőzött csak be az életünkbe.

Lehet, hogy nem jutnak eszünkbe nap mint nap a legkeményebb diktatúrában élők, a bánya mélyén szenvedők, vagy a háború elől menekülők - most viszont kénytelenek vagyunk szembesülni velük.

A leghangsúlyosabb motívum idén nem meglepő módon a menekültválság. Korunk egyik legégetőbb kérdését a kiállítás számtalan szemszögből megvizsgálja. Vannak képek, amelyek gondolkodásra késztetnek, vannak, amelyek csak elborzasztanak, és legalább ennyire hátborzongató, hogy vannak, amelyek a gyönyörű beállítás, a kompozíció miatt tartalmuktól függetlenül gyönyörködtetnek is bennünket.

Magnus Wennman sorozata azokat a gyerekeket hozza közelebb, akik akár a Keletiben is eltölthettek néhány hetet. A képeken aluljárókban, erdőkben alszanak - már amennyire tudnak -, mert sokan még mindig a háború és robbanások okozta traumától szenvednek. Ha ágyhoz, rendes fekhelyhez jutottak, akkor is látszik, valami nem stimmel, nem találták még meg a helyüket, idegenül fészkelődnek még ilyen körülmények között is.

        

A Hír kategória sorozat szekciójának győztese Sergey Ponomarev - menekültekről szóló képei bár ismerősek, az azokon ábrázolt problémákat azóta sem sikerült megemészteni és megoldani. A fő fotón a menekültekkel zsúfolt hajó mintha Medúza tutajává változott volna. A kiállítás egyik legismertebb alkotása Matic Zorman fotója: egy menekült kisgyerek közelije, aki rácsok mögött figyel. Arcát beborítja átlátszó esőkabátja; mintha bezárva fulladozna az őt körülvevő légkörtől.

Francesco Zizola képei a Korunk kérdései kategóriában második helyezést értek el - ő elsősorban nem az emberi oldalról közelítette meg a kérdés. 

Alkotásain a menekültek úgy érkeznek, akár egy hadsereg, hadihajóra emlékeztető, tömött bárkákban. A háborús fotókat idéző felvételek a népvándorlás keltette megoldatlan kérdésekre is igyekeznek felhívni a figyelmet.

Saamer Al-Doumy sorozata a szíriai légicsapás következményeiről szinte elviselhetetlenül borzalmas. Sebesült és halott gyerekek képei; valamennyiük testén vastag porréteg, amit csak vérfoltok és lefolyókönnycseppjeik útja színez. A képeket már a hírekben is gyakran láthattuk. Akkor csak szörnyülködhettünk, most viszont van lehetőség, hogy a sebesülések mellett a fotóalanyok szemébe is belenézzünk, ami talán még rémisztőbb.

A World Press Photo képei nem csak az elmúlt évről adnak illusztris képet, hanem rólunk is, és a világról, amelyben élünk. A kiállítás bizonyos szempontból minden évben hasonló: a természet kategória képek impozánsak és gyönyörűek (Idén az egyedi és a sorozat kategória is szinte hibátlan. Nem lehet eldönteni, melyik érdemelte volna meg jobban a díjat.) A sport kategória lélegzetelállító és dinamikus fotókból áll. Vannak cuki és hatásvadász képek is, de ezek mintha csak a többi kategória által elénk tárt szörnyűségeket lennének hivatottak feloldani.

        

Ezek a motívumok idén is jelen vannak - viszont mintha most a szokásosnál is sötétebb lenne a kiállítás hangvétele. Természeti katasztrófák és ember által okozott károk képei követik egymást, a szíriai események elevenednek meg, majd az ebből következő népvándorlásba nyerhetünk betekintést. Föld és ember konfliktusa hatja át a sorozatokat - mintha a bolygónk lassan kivetne bennünket magából.

Akadnak szép számmal olyan képek is, melyek nem csak a témával, hanem a fényképezés módjával is felkeltik figyelmünket.

Kazuma Obara például 1992-ben lejárt, Pripjat-ban talált szalagokra készített fotókat Marijáról, aki ott nőtt fel, a Csernobiltól nem messze fekvő városban. Az atomkatasztrófa következményei elmosódott, kísérteties képeken jelennek meg előttünk.

Daniel Benehurak az Antarktiszhoz tartozó György király-szigeten örökítette meg a mindennapi életet. A szigeten évtizedekig még szabadon kutathatnak a tudósok területi vita nélkül, de a presztízsharc máris elkezdődött a földdarabon. A Korunk kérdései kategóriába a szíriai helyzet mellett bekerült egy felvétel az amerikai rendőrök feketék elleni túlkapásairól, az egyedi kategória fődíját pedig Zhang Lei kísértetiesen gyönyörű fotója nyerte a szmoggal borított Kínáról.

A kiállítás a Néprajzi Múzeumban tekinthető meg. " Ebben az évben 128 ország 5775 fotográfusa 82951 képet adott be a versenyre. A sajtófotós szakma jeles képviselőből álló független zsűri 21 ország 42 fotográfusát díjazta nyolc kategóriában. A nyertes fotókból álló kiállítás 45 ország száz városába utazik el" - olvasható a múzeum honlapján.

      

A World Press Photo kísérőkiállítása a Reuters menekültekről szóló sorozata Emberár - A modern népvándorlás szemtanúi címmel. Itt láthatóak Balogh László és Szabó Bernadett képei is - ők azok a magyar fotósok, akik a Pulitzer-díj száz éves történetében első magyar fotósként megkapták az elismerést.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.