Vizuál

Yona Friedman a Lumúban

2011.10.25. 13:00
Ajánlom
Magasban lebegő városok, Európát behálózó gyorsvasúthálózat, négy kontinenst összekötő hídrendszer - mind egy ember gondolatai. Október végén az ősz egyik legmenőbb tárlata nyílik meg: különleges térélményt nyújtó installációs környezetben mutatkozik be a magyar származású építész életműve.

Yona Friedman a huszadik század második felében kibontakozó városépítészeti gondolkodás egyik kiemelkedő és rendkívül sokoldalú alakja. Rajzolt hatalmas vázszerkezeten a magasba emelkedő, metropoliszok, folyók vagy mocsarak felett "lebegő" városokat, négy kontinenst összekötő hidakat, többszintes városi kerteket, vízvezeték elemekből lakónegyedet; képregényekben adott útmutatást a túléléshez a nehéz helyzetben levőknek és azt hirdette, hogy építészek helyett mindenki maga tervezze és építse meg otthonát. 1961-ben gyorsvasúthálózattal egyetlen egységgé kovácsolt Európát javasolt, a nyolcvanas években nemzeti színházat tervezett Budapestnek.

Bár tervei szinte kivétel nélkül papíron maradtak, az elmúlt húsz évben Friedman elképzelései - számos írásának, könyveinek is köszönhetően - megkerülhetetlenné váltak azok számára, akiket a fenntartható városi lét, a krízishelyzetek építészete vagy a részvételi tervezés foglalkoztat az Amerikai Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és a világ sok más részén. Ugyanakkor szülőhazájában, Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban életműve csak szűk körben ismert.

Munkái - urbanisztikai, ökológiai és társadalmi relevanciájuk mellett - azért különösen érdekesek egy művészeti múzeumban, mert az elmúlt évtizedekben a kortárs képzőművészet számára is sok esetben inspirációul szolgáltak. Emellett Yona Friedman maga mindig is különös figyelmet szentelt a művészet tereinek, a múzeum mint intézmény és épület lehetőségeinek.

Yona Friedman 1923-ban született Budapesten. Az országot 1945-ben hagyta el és először Izraelbe ment, ahol csaknem egy évtizedet tanult és dolgozott. Ezt követően telepedett le Párizsban, itt él ma is. Hosszabb ideig tanított az Amerikai Egyesült Államok több egyetemén is, a világ számos pontján vett részt humanitárius szervezetek munkájában. A mobil építészettel, így a "ville spatiale"-lal (körülbelül térbeli, lebegő város) kapcsolatos radikális elképzelései, nagyhatású publikációi már az ötvenes évek végén nemzetközileg is ismertté tették. Több más kortárs alkotóhoz és csoporthoz hasonlóan - mint például az Archigram, Constant Nieuwenhuis, Cedric Price, a Szituacionista Internacionálé vagy a japán Metabolisták - ő is aktívan részt vett az ötvenes évek végétől a mobilitás, a hálózatok, az új technológiák adta lehetőségek, az új társadalmi mozgalmak által felvetett szükségszerűségek, valamint az építész szerepe körül kibontakozott élénk nemzetközi diskurzusban.

Mint a második világháború alatt felnőtt generáció tagja, amely tanúja volt az építészeti modernizmusok tündöklésének és kudarcának, Friedman határozottan kiállt a helyben található anyagok és egyszerű technológiák, az építész helyett a lakók által irányított építés, a mobilitás és a változtathatóság fontossága, a fenntarthatóság mellett - és fellépett a túlépítés ellen.

"Túl sokat építünk. Túlépítettük a Földet anélkül, hogy mindenki számára megfelelő hajlékot biztosítottunk volna. Ez a túlépítés (csakúgy, mint a túltervezés és a túlzásba vitt mezőgazdasági művelés) környezeti katasztrófához vezet. Mindez nem az építészek szakmai hibája, hanem részben az építészet félreértelmezéséből ered. Az építészet nem egyszerűen az építés művészete: sokkal inkább a tér rendezéséé."

A tárlat a Yona Friedman-i életmű kulcsfogalmai köré szerveződik. A nagyszabású, számos nézőpontot és léptéket felkínáló kiállítási installációt - amely mintegy keretéül szolgál a bemutatandó rajzoknak, ábráknak, maketteknek - Yona Friedmannal együttműködve Philippe Rizzotti tervezte, és budapesti önkéntesek a francia EXYZT építészcsoport tagjaival közösen építik fel. A hazai múzeumi gyakorlatban kivételes, meghökkentő és kihívásokkal teli épített tér, amely maga is egy megvalósult utópia, a látogatók közreműködésével válik teljessé.

A Ludwig Múzeum kiállítása a 2009-ben a Trafó - Kortárs Művészetek Házával és a KÉK - Kortárs Építészeti Központtal közösen indított projekt eddigi legfontosabb állomása, amelyet további, más országokban megrendezett bemutatók követnek majd. A kiállítás a Ludwig Múzeum - több nemzetközi partnerrel és intézménnyel közösen létrehozott - saját produkciójaként utazik tovább. A kiállítás következő helyszíne: Muzeum Sztuki, Łódź (2012. március).

Yona Friedman. Architecture without building. A nemépítés gyakorlata
Ludwig Múzeum - 2011. október 29 - 2012. február 5.
Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10:00-20:00
Kurátorok Erőss Nikolett és Somogyi Hajnalka
Kiállítás építészet: Philippe Rizzotti Architects
Kiállítás design, grafikai arculat: Gonzague Lacombe
Workshop: EXYZT + Önkéntesek
Konzulens: Szemerey Samu

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Jazz/World

Tényleg segít a zenehallgatás a koncentrációban?

Miért segítene? Miért lenne jobb az agyunknak, ha egy dolog helyett rögtön kettőre kellene figyelnie: a zenére és arra, amit csinálsz?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Elkészült a Downton Abbey magyar nyelvű előzetese

Törvényszerű volt, hogy az egyik legsikeresebb brit sorozat, a Downton Abbey filmváltozatot kap, az viszont szerencsés meglepetés, hogy az alkotás nyolc nappal az amerikai bemutató előtt már látható lesz a magyar mozikban. Nézze meg a magyar nyelvű előzetest.
Vizuál Film

Akinek a dalai egy egész generáció gyerekkorát meghatározták

Az utóbbi évek új Disney-feldolgozásainál valódi színészek játsszák újra a meséket CGI állatokkal és környezettel, a királylányok feministák lettek, a dzsinn családot alapított. Egyetlen biztos pont van azonban az új verziókban: az eredeti zenék. Július 22-én lesz hetvenéves Alan Menken nyolcszoros Oscar-díjas amerikai filmzeneszerző, számtalan sikeres Disney-rajzfilm kísérőzenéjének komponistája.
Vizuál videó

Így nézett ki a Macskák stábja az animált szőr előtt

Ha már kiszörnyülködted magad az előzetesen akkor mutatunk egy kis videót a próbákról és a díszletekről.
Vizuál ajánló

Premier előtti vetítésekkel és tematikus napokkal vár a Vertigo Filmhét

A közelmúlt filmtermésének legjavából huszonnégy alkotást vetítenek az idei Vertigo Filmhéten, amely július 24. és 31. között várja az érdeklődőket a fővárosi Puskin moziban.
Vizuál divattervező

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.