Vizuál

Yona Friedman és a nemépítészet

2011.11.08. 18:02
Ajánlom
Lebegő önfenntartó városok, vertikális terjeszkedés megalopoliszok helyett, esővizet gyűjtő városi tusolók, a környezetüket nem kihasználó települések, közösségi tervezés, több szabadidő, a kultúra virágzása - egy szép új világ. Hogyan létezik az, hogy Hollywood még nem kapott rá?

Az építész Yona Friedman 1923-ban született Budapesten. Nem éppen jó időzítés. Amikor a világ megint a feje tetejére állt, minden széthullott és házakat sem volt miből felhúzni, elkezdett gondolkodni egy szebb és újabb világ építészeti megvalósításain: ezeket a víziókat és terveket mutatja be a Lumú többek között egy tíz tonnás és tizenkét méter magas építménnyel, több helyspecifikus installációval, óriási kézzel készített falrajzokkal, digitális nyomatokkal és makettekkel. Egy olyan retrospektív kiállításról van szó, amire minimum minden Pestre látogató külföldi barátunkat illik elráncigálni - aki pedig itt él és bármilyen szinten érdeklődik az építészet iránt vagy kapó az utópiákra, januárig célozza be a múzeumot.

A Ludwig folytatja az ívet, ahol Magyarországon kezdődő, de igazán csak külföldön kiteljesedő életműveket mutat be. Többek között Martin Munkácsi, Robert Capa vagy Moholy-Nagy után most Yona Friedmanon a sor egy, a Trafóval és a KÉK-kel két éve indult közös projekt eddigi legnagyobb állomásaként. A régebbi kezdeményezés mellett a most létrejött kiállításon is fontos szerepe volt az együttműködésnek: a francia EXYZT építészcsoport tagjaival (a kiállítási installációt Yona Friedmannal együttműködve Philippe Rizzotti tervezte, a kiállítás designjáért Gonzague Lacombe felelt) és több mint negyven önkéntes segítségével három hét alatt épült föl végül a kiállítótér.

A sajtótájékoztatón Bencsik Barnabás igazgató, Erőss Nikolett és Somogyi Hajnalka kurátorok Friedman szabad gondolkodásmódjáról beszéltek - ő az úgynevezett mobil építészettel a felhasználót, az egyszeri embert helyezi középpontba. Az autoriter építész figurája és a modernista kánon helyett az emberek kezébe akarta adni az irányítást, ahol mindenki speciális tudás nélkül, aktívan alakíthatja saját otthonát. Friedman egy UNESCO-program részeként kis képregényeket is terjesztett Afrikában, Dél-Amerikában és Indiában, amin egyszerű és érhető ötleteket, instrukciókat javasolt a rászoruló embereknek környezetük kiépítéséhez. Az építész saját elmondása szerint nem tekint magára művészként, alkotásival gondolatait közvetíti: szerinte oktatással és emancipációval kell segíteni.


Philippe Rizzottival és Gonzague Lacombe-bal készült interjú

A kurátorok egy komoly problémával szembesültek a kiállítás kitalálásakor: hogyan lehet egy olyan építész életművét bemutatni, akinek valójában nem húzták fel az épületeit? Hogyan lehet átélhetővé tenni egy teret, amibe valójában nem léphetünk be? A felépítéskor így a friedmani életmű kronologikus bemutatásával ellentétben a legfontosabb kulcsfogalmakat emelték ki a tizenkét (plusz egy) terem összeállításakor: egyszemélyes univerzum, hálózatok és mobilitás, la ville spatiale - mobil építészet, Huangpu Folyó Központ (Sanghaj), esettanulmányok, komplikált rend, eredeti művek, kilátások, műhely: próba szerencse, afrikai mesék, hajlék, jobb élet városokban és karikák lánca. Ez már csak így felsorolva is jól hangzik.

Hétvégén 7 milliárdan lettünk. Barlangokból kunyhókba, kunyhókból házakba és házakból palotákba költözött az ember - na, persze nem az összes. Yona Friedman a kiállítás mellé küldött szövegében arról beszél, hogy a Földet túlépítettük, még sincs mindenki számára megfelelő hajlék. Szentpéterváron hatalmas terek közepén állnak hatalmas épületek, Tokióban tatamiszőnyegekben számolják az életteret - és nem jutnak sokáig. Lehet hogy valóban moziba való egy lebegő, önfenntartó város, de a fenntarthatóságról, a zöld alapelvekről és nem utolsó sorban az egymás segítéséről szóló gondolatokra akár oda is figyelhetnénk.

Yona Friedman. Architecture without building. A nemépítés gyakorlata
Ludwig Múzeum - 2011. október 29 - 2012. február 5.
Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10:00-20:00
Kurátorok Erőss Nikolett és Somogyi Hajnalka
Kiállítás építészet: Philippe Rizzotti Architects
Kiállítás design, grafikai arculat: Gonzague Lacombe
Workshop: EXYZT + Önkéntesek
Konzulens: Szemerey Samu

Galéria:

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Klasszikus

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.