Vizuál

Zelnik: az államé lehettek volna a Seuso-kincsek

2012.09.17. 15:29
Ajánlom
Zelnik István azt írja, a római kori ezüstöket megérkezésük pillanatában kész lett volna az államnak adományozni. A műgyűjtő szeptember 17-én megjelent közleményét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

Még egyszer a Seuso-ügyről

Őszinte sajnálattal vettem tudomásul, hogy a kulturális kormányzat részéről nem nyert kedvező fogadtatást a Seuso-kincsek kapcsán tett felajánlásom, s az ügy kapcsán méltatlan támadások érték a közjót szolgáló kulturális és tudományos projektjeimet, amelyeket saját vagyonból finanszírozok. Mint korábbi nyilatkozataimból ismert, egyévnyi kutatómunkával és jelentős anyagi ráfordítással felderítettem a Seuso-kincsek státuszát a kulturális kormányzat egyetértésével. Kiderítettem, hogy a kincsek nem egyetlen tulajdonos kezében vannak, valamint megállapodtam nyolc, köztük a legfontosabb tárgyat, a Seuso vadásztálat birtokló társasággal a tárgyak megvásárlásáról.

Az elmúlt egy évben bizalmas formában rendszeresen tájékoztattam a kulturális kormányzat vezetőjét, s rajta keresztül a kormányt a Seuso-ügy állásáról és az adásvételi szerződést is velük egyetértésben írtam alá, amelynek másolatát a részükre átadtam. Az is világossá vált, hogy a New York-i bíróság döntése nyomán a tárgyak Magyarországon kívül a világban bárhol szabadon adhatóak és vehetőek, bár értékesíthetőségük a magyar állam jogigénye miatt nehezített. Így, aki a jelenlegi tulajdonosok bizalmát élvezi és a megfelelő források birtokában van megvásárolhatja azokat és szabadon rendelkezhet felettük külföldön. A kincsekkel kapcsolatban Magyarország jogigényét az országon kívül sehol sem ismerik el.

Kértem a kormányzat támogatását, tegyék lehetővé, hogy a Seuso-kincseket az országba hozhassam a közérdeket szolgálva, találják meg a megfelelő jogi formulát, hogy - miközben önzetlen szándék vezet - ne érhessen a bűnpártolás, vagy az orgazdaság vádja. Kész lettem volna a Seuso-kincseket megérkezésük pillanatában az államnak adományozni. Annyit kértem, hogy egy Andrássy úti palotában önálló múzeumot létesíthessek a kincseknek, kutathatóvá tehessem azokat, s vándorkiállításokat szervezhessek e felbecsülhetetlen értékű, a világ legnagyobb késő római kori ezüst műtárgyegyüttesének.

Nem vagyok műkereskedő. A tárgyakat nem haszonszerzési céllal szerettem volna visszaszerezni. Életem talán legnagyobb célkitűzését szerettem volna megvalósítani a Seuso-kincsek megvásárlásával és hazahozatalával, amiért hajlandó lettem volna megválni magángyűjteményem legjelentősebb arany tárgyegyüttesétől. Az általam javasolt megoldás a Seuso-kincsek visszaszerzésére gyors és biztonságos, azzal a kormányzat által tervezett hosszú és költséges jogi úttal szemben, amelynek kimenetele nemzetközi szinten meglehetősen kétséges. Bár magyarként én magam is meg vagyok győződve róla, hogy a kincseket Magyarország területén találták és rejtélyes körülmények között kerültek ki az országból, de ezt az álláspontot külföldön nem fogadják el, mivel megdönthetetlen bűnügyi, régészeti és művészettörténeti bizonyítékok azt nem támasztják alá. A jelentős közpénzeket felemésztő és kétséges kimenetelű peres megoldásnak, vagy más állami beavatkozásnak ezért nem vagyok híve.

Tudomásul veszem a kulturális kormányzat döntését a Seuso-kincsek ügyében, de az elutasító álláspont ellenére továbbra is felajánlom tudásomat, és anyagi lehetőségeimet a mindenkori kulturális kormányzat és Magyarország szolgálatában, amennyiben arra igényt tartanak.

Budapest, 2012. szeptember 17., hétfő
Dr. Zelnik István
gyűjtő, múzeumalapító

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.
Vizuál galéria

Történeteket keresnek a talált képekhez – Fortepan

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállításon szereplő képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Mindegyikhez tartozik, tartozott történet, ezeknek azonban csak egy részét ismerjük.
Vizuál Film

Ma este látható először a digitálisan restaurált Jób lázadása

Április 16-án, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján vetíti az M5 csatorna Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-as filmjének 4K felbontású, teljeskörűen restaurált változatát. A film szín- és fényvilágát az operatőr, Szabó Gábor vezetésével rekonstruálták.