Vizuál

Zelnik: az államé lehettek volna a Seuso-kincsek

2012.09.17. 15:29
Ajánlom
Zelnik István azt írja, a római kori ezüstöket megérkezésük pillanatában kész lett volna az államnak adományozni. A műgyűjtő szeptember 17-én megjelent közleményét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

Még egyszer a Seuso-ügyről

Őszinte sajnálattal vettem tudomásul, hogy a kulturális kormányzat részéről nem nyert kedvező fogadtatást a Seuso-kincsek kapcsán tett felajánlásom, s az ügy kapcsán méltatlan támadások érték a közjót szolgáló kulturális és tudományos projektjeimet, amelyeket saját vagyonból finanszírozok. Mint korábbi nyilatkozataimból ismert, egyévnyi kutatómunkával és jelentős anyagi ráfordítással felderítettem a Seuso-kincsek státuszát a kulturális kormányzat egyetértésével. Kiderítettem, hogy a kincsek nem egyetlen tulajdonos kezében vannak, valamint megállapodtam nyolc, köztük a legfontosabb tárgyat, a Seuso vadásztálat birtokló társasággal a tárgyak megvásárlásáról.

Az elmúlt egy évben bizalmas formában rendszeresen tájékoztattam a kulturális kormányzat vezetőjét, s rajta keresztül a kormányt a Seuso-ügy állásáról és az adásvételi szerződést is velük egyetértésben írtam alá, amelynek másolatát a részükre átadtam. Az is világossá vált, hogy a New York-i bíróság döntése nyomán a tárgyak Magyarországon kívül a világban bárhol szabadon adhatóak és vehetőek, bár értékesíthetőségük a magyar állam jogigénye miatt nehezített. Így, aki a jelenlegi tulajdonosok bizalmát élvezi és a megfelelő források birtokában van megvásárolhatja azokat és szabadon rendelkezhet felettük külföldön. A kincsekkel kapcsolatban Magyarország jogigényét az országon kívül sehol sem ismerik el.

Kértem a kormányzat támogatását, tegyék lehetővé, hogy a Seuso-kincseket az országba hozhassam a közérdeket szolgálva, találják meg a megfelelő jogi formulát, hogy - miközben önzetlen szándék vezet - ne érhessen a bűnpártolás, vagy az orgazdaság vádja. Kész lettem volna a Seuso-kincseket megérkezésük pillanatában az államnak adományozni. Annyit kértem, hogy egy Andrássy úti palotában önálló múzeumot létesíthessek a kincseknek, kutathatóvá tehessem azokat, s vándorkiállításokat szervezhessek e felbecsülhetetlen értékű, a világ legnagyobb késő római kori ezüst műtárgyegyüttesének.

Nem vagyok műkereskedő. A tárgyakat nem haszonszerzési céllal szerettem volna visszaszerezni. Életem talán legnagyobb célkitűzését szerettem volna megvalósítani a Seuso-kincsek megvásárlásával és hazahozatalával, amiért hajlandó lettem volna megválni magángyűjteményem legjelentősebb arany tárgyegyüttesétől. Az általam javasolt megoldás a Seuso-kincsek visszaszerzésére gyors és biztonságos, azzal a kormányzat által tervezett hosszú és költséges jogi úttal szemben, amelynek kimenetele nemzetközi szinten meglehetősen kétséges. Bár magyarként én magam is meg vagyok győződve róla, hogy a kincseket Magyarország területén találták és rejtélyes körülmények között kerültek ki az országból, de ezt az álláspontot külföldön nem fogadják el, mivel megdönthetetlen bűnügyi, régészeti és művészettörténeti bizonyítékok azt nem támasztják alá. A jelentős közpénzeket felemésztő és kétséges kimenetelű peres megoldásnak, vagy más állami beavatkozásnak ezért nem vagyok híve.

Tudomásul veszem a kulturális kormányzat döntését a Seuso-kincsek ügyében, de az elutasító álláspont ellenére továbbra is felajánlom tudásomat, és anyagi lehetőségeimet a mindenkori kulturális kormányzat és Magyarország szolgálatában, amennyiben arra igényt tartanak.

Budapest, 2012. szeptember 17., hétfő
Dr. Zelnik István
gyűjtő, múzeumalapító

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Partitúra

„Sokszor mentem világgá” - vendégségben Bukta Imrénél

Érzékenység és hitelesség - egyaránt jellemzi Bukta Imre művészetét, és őt magát is. A Partitúra stábja vendégségben járt a művésznél mezőszemerei otthonában, mi is velük tartottunk, virágzó almafák alatt, a kertben beszélgettünk Bukta Imrével.
Vizuál képregény

 KÉP-regény: Az ördög torka

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten a japán turistákkal kezdi.
Vizuál gyász

Elhunyt I. M. Pei, a Louvre üvegpiramisának tervezője

A kínai-amerikai építész 102 éves volt. Ő tervezte a Louvre üvegpiramisát és a washingtoni National Gallery of Art épületét is.
Vizuál magazin

Nem szelfi

Nem minden önarckép szelfi, de minden szelfi önarckép.
Vizuál galéria

Ez a kedvenc pályázatunk egy „zöld”, környezetbarát Notre Dame megépítésére

Futurisztikus üvegtorony, napenergia és városi farm a rászorulóknak – ilyen lehetne a Notre Dame egy, az újjáépítésre pályázó mérnöki iroda szerint.