Vizuál

Zene, hallás nélkül

2010.04.18. 00:00
Ajánlom
Evelyn Glennie csaknem teljesen siket, mégis a világ vezető zenészei között tartják számon, sőt két Grammy-díjjal is büszkélkedhet. Hogy hogyan lehetséges ez? Ő nem hallja – érzi a zenét.

A gyökerek Skóciáig, édesapja harmonikájáig, a skót tradicionális zenéig és az első hangszerig, a szájharmonikáig, majd a klarinétig nyúlnak vissza. Glennie tizenkét éves korában vesztette el hallásának majdnem egészét, de ez a tragédia nem gátolta meg a kislányt, sőt még közelebb vitte a muzsika lényegéhez. A fúvókát ütőkre cserélte és beiratkozott az Ellon Akadémiára, majd később a Royal Zeneakadémiára. Azóta kipróbálta magát csaknem minden műfajban: játszott Steve Hackettel, Béla Flec-kel, Bobby McFerrinnel, a King's Singers-szel, a legnagyobb szimfonikus zenekarokkal, készített filmet Touch the Sound címmel Thomas Riedelsheimer rendezésében. Ő az első ütőhangszeres muzsikus, aki minden idejét a szólókarrierjének szentelheti, nem tagja semmilyen zenekarnak vagy kamaraegyüttesnek. 

A Budapesti Tavaszi Fesztiválon rendezett koncertjére Vivaldi C-dúr, szopránfurulyára írt, de Glennie által vibrafonra áthangszerelt concertóját, Askell Masson izlandi zeneszerző Koncertdarabját kisdobra és zenekarra, valamint egy honfitársának, James Macmillannak a Veni, veni Emmanuel című versenyművét hozta. A két korszak (kortárs és barokk) összekapcsolása nem okozott számára problémát, mivel „az ütős szólórepertoár még nincs száz éves, az első ütős concertót a francia Darius írta 1927-ben" - fogalmazott a Fideliónak adott interjújában. „Minden új lesz, bármihez is fogok; akár Bach-darabhoz, akár Schumann-, Chopin-, Kodály- vagy Bartók-műhöz. A zene az zene. Ugyanez vonatkozik a különböző stílusokra, irányokra. Számomra létfontosságú, hogy változatos legyek, nem gondolkozom különbségekben. Szerintem a kreatív ember kreatív üzenetet fogalmaz meg, egyúttal feszegeti a korlátait, kinyitja a következő ajtót, széthúzza a függönyt, hogy lássa, mi van mögötte. E szerint alkotok, és nem azt nézem, hogy ez jazz, ez népzene, ez kortárs, ez klasszikus - különben mindig skatulyáznék, címkéznék. Ma a kommunikáció és ezzel együtt az információ megosztása, a stílusok és emberek keveredése nagyobb mértékű, mint valaha volt."

A művésznő első Grammy-díját 1988-ban kapta Bartók Két zongorára és ütőkre írt szonátájának felvételéért, a másodikat pedig 2002-ben vehette át a magyar származású Béla Fleck-kel közös CD-jéért. „A magyar zene és a magyar muzsikusok nagy szerepet játszanak az életemben" - folytatta. „Amikor tizenkét éves koromban egy ifjúsági zenekarban elkezdtem az ütőzést, az első darab, amit el kellett játszanom, az a Háry János-szvit volt. Minden szempontból kihívást jelentett és a legfantasztikusabb élményeim közé tartozott felfedezni ezt a művet. A Bartók-szonáta is rendkívül izgalmas, különösen a második tétel, amelyben végtelenül finom és rengeteg színt fed fel a zeneszerző, minden külsőségtől, nagyobb effekttől mentesen - csak a színtiszta zene van, a zene, ami a hang lelke. És a szünet a hangjegyek közt, amit Bartók olyan mesterien kezel." 

A ritmusban lévő erőkről - ami nincs meg sem a dallamban, sem a harmóniában - ezt nyilatkozta: „A ritmus a legelső zenei elem, ami fizikailag is elér hozzánk. A dallamot nem láthatjuk, de azt igen, ahogyan ritmust a zenész létrehozza, kivetíti. Mindenkinek van egy belső ritmusa, egy tempója: ahogy sétálsz vagy teát főzöl, ahogy éled az életed. A ritmikus erőt mindannyian érezzük, akár fizikailag, akár szó szerint értve, hiszen dobolni, mozogni, táncolni, akár tudatosan, akár nem, de mindenki tud valamilyen szinten. A ritmus az egyik leghatékonyabb módja, hogy a hallássértültek is „megérinthessék" a hangokat.

Szerintem a hallgatásnak óriási része a figyelem. Igazán hallgatni annyit tesz mint figyelni, ráhangolódni, egyszerűen csak lelassítani a testet.  Nagyon érdekesnek találom például, amikor repülőgépen a motor zúgását lehet érezni, de az emberek ki akarják küszöbölni ezt a zajt és rátesznek egy másik hangot, például felveszik a fejhallgatójukat. Nem veszik észre, hogy ez csak torzítja a hangot, kozmetikázza, de az eredetit nem tudja felülírni, sőt, túlterheli a fülüket. A lényeg az egyensúly; hallgatni és nem hallgatni, játszani és nem játszani. Én sosem hallgatok zenét csak úgy, mindig tevékenyen részt veszek benne - ez a szakmám. Az egész lényemnek rá kell hangolódnia és ehhez másfajta hallási képességre van szükség."

Glennie mindig mezítláb játszik, hogy a talpán keresztül a hang átáramolhasson az egész testén. „Ilyesformán a test olyan, mint egy óriási fül" - mondta. „Nyilvánvaló, hogy a magasabb hangokat felsőtesttel érzékelem, a mélyebb hangokat pedig alsótesttel. A kezeim rezonátorokként működnek: teljesen nyitottnak kell lennem, hogy befogadjam az ütő rezgéseit és ne öljem meg a hangot. Még csak most kezdjük fölfogni, hogyan is működnek az érzékeink, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Siketnek lenni nem ugyanolyan, mint amikor valaki befogja a fülét. Vaknak lenni nem azt jelenti, hogy letakarod a szemed. Ez így túlságosan leegyszerűsítő. A hallás helyzettől függően változik, a képességek állandó változásban vannak: amint színpadra lépek, kifinomodik a hallásom a nagyfokú koncentrálásnak köszönhetően. Másrészről a technológiai fejlődés miatt ma már sokkal fejlettebb segítő eszközök állnak rendelkezésre. Hihetetlen, mennyivel többet tudunk a testről, a test mechanikájáról, az elméről, az agyról. Hosszabb ideig és egészségesebben élünk, sokkal jobban tudatában vagyunk, mire vagyunk képesek. Többé nem kell őrizgetnünk a képességeinket - a technológiai fejlődésnek köszönhetően mindannyian nyitottak lehetünk."

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.
Könyv

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Színház

100 éve született Foxi Maxi és Frédi magyar hangja, Csákányi László

1921. január 13-án született Csákányi László, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki a papi hivatást feladva vált a magyar színjátszás kiemelkedő alakjává.
Zenés színház

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.
Színház

Rangos nemzetközi fesztiválon látható Székely Kriszta Nóra-rendezése

A Katona József Színház előadása a Lessingtage Digital online fesztiválon szerepel. A közvetítés – az eseményre meghívott többi produkcióhoz hasonlóan – bárki számára ingyenesen követhető lesz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.
Vizuál hír

A legígéretesebb európai színésztehetségek közé választották Stork Natasát

Stork Natasát Európa tíz ígéretes színésztehetsége között mutatja be a European Film Promotion (EFP) a nemzetközi filmszakmának február végén. A filmpromóciós szervezeteket tömörítő EFP által felkért szakmai zsűri a magyar színésznőt beválasztotta a „Shooting Stars” programba.
Vizuál rijksmuseum

Több mint 700 ezer művészeti alkotást tesz ingyen elérhetővé a Rijksmuseum

Az amszterdami múzeum Vermeer, Rembrandt, Van Dyck és Van Gogh festményeinek kiállítójaként rendkívül népszerű a turisták körében. Az intézmény 709 ezer műalkotást online tett elérhetővé bárki számára.
Vizuál hír

Erős mezőnyben versenyez az Oscar-jelölésért Horvát Lili filmje

Megdöntve a 2017-es rekordot, idén 93 filmet neveztek az Oscarra a nemzetközi film kategóriában, de a női rendezők száma is kimagasló. Az alkotások közül többfordulós szavazással választja ki az amerikai filmakadémia azokat a produkciókat, melyek idén áprilisban esélyesek lehetnek a díjra.