Vizuál

Zene, hallás nélkül

2010.04.18. 00:00
Ajánlom
Evelyn Glennie csaknem teljesen siket, mégis a világ vezető zenészei között tartják számon, sőt két Grammy-díjjal is büszkélkedhet. Hogy hogyan lehetséges ez? Ő nem hallja – érzi a zenét.

A gyökerek Skóciáig, édesapja harmonikájáig, a skót tradicionális zenéig és az első hangszerig, a szájharmonikáig, majd a klarinétig nyúlnak vissza. Glennie tizenkét éves korában vesztette el hallásának majdnem egészét, de ez a tragédia nem gátolta meg a kislányt, sőt még közelebb vitte a muzsika lényegéhez. A fúvókát ütőkre cserélte és beiratkozott az Ellon Akadémiára, majd később a Royal Zeneakadémiára. Azóta kipróbálta magát csaknem minden műfajban: játszott Steve Hackettel, Béla Flec-kel, Bobby McFerrinnel, a King's Singers-szel, a legnagyobb szimfonikus zenekarokkal, készített filmet Touch the Sound címmel Thomas Riedelsheimer rendezésében. Ő az első ütőhangszeres muzsikus, aki minden idejét a szólókarrierjének szentelheti, nem tagja semmilyen zenekarnak vagy kamaraegyüttesnek. 

A Budapesti Tavaszi Fesztiválon rendezett koncertjére Vivaldi C-dúr, szopránfurulyára írt, de Glennie által vibrafonra áthangszerelt concertóját, Askell Masson izlandi zeneszerző Koncertdarabját kisdobra és zenekarra, valamint egy honfitársának, James Macmillannak a Veni, veni Emmanuel című versenyművét hozta. A két korszak (kortárs és barokk) összekapcsolása nem okozott számára problémát, mivel „az ütős szólórepertoár még nincs száz éves, az első ütős concertót a francia Darius írta 1927-ben" - fogalmazott a Fideliónak adott interjújában. „Minden új lesz, bármihez is fogok; akár Bach-darabhoz, akár Schumann-, Chopin-, Kodály- vagy Bartók-műhöz. A zene az zene. Ugyanez vonatkozik a különböző stílusokra, irányokra. Számomra létfontosságú, hogy változatos legyek, nem gondolkozom különbségekben. Szerintem a kreatív ember kreatív üzenetet fogalmaz meg, egyúttal feszegeti a korlátait, kinyitja a következő ajtót, széthúzza a függönyt, hogy lássa, mi van mögötte. E szerint alkotok, és nem azt nézem, hogy ez jazz, ez népzene, ez kortárs, ez klasszikus - különben mindig skatulyáznék, címkéznék. Ma a kommunikáció és ezzel együtt az információ megosztása, a stílusok és emberek keveredése nagyobb mértékű, mint valaha volt."

A művésznő első Grammy-díját 1988-ban kapta Bartók Két zongorára és ütőkre írt szonátájának felvételéért, a másodikat pedig 2002-ben vehette át a magyar származású Béla Fleck-kel közös CD-jéért. „A magyar zene és a magyar muzsikusok nagy szerepet játszanak az életemben" - folytatta. „Amikor tizenkét éves koromban egy ifjúsági zenekarban elkezdtem az ütőzést, az első darab, amit el kellett játszanom, az a Háry János-szvit volt. Minden szempontból kihívást jelentett és a legfantasztikusabb élményeim közé tartozott felfedezni ezt a művet. A Bartók-szonáta is rendkívül izgalmas, különösen a második tétel, amelyben végtelenül finom és rengeteg színt fed fel a zeneszerző, minden külsőségtől, nagyobb effekttől mentesen - csak a színtiszta zene van, a zene, ami a hang lelke. És a szünet a hangjegyek közt, amit Bartók olyan mesterien kezel." 

A ritmusban lévő erőkről - ami nincs meg sem a dallamban, sem a harmóniában - ezt nyilatkozta: „A ritmus a legelső zenei elem, ami fizikailag is elér hozzánk. A dallamot nem láthatjuk, de azt igen, ahogyan ritmust a zenész létrehozza, kivetíti. Mindenkinek van egy belső ritmusa, egy tempója: ahogy sétálsz vagy teát főzöl, ahogy éled az életed. A ritmikus erőt mindannyian érezzük, akár fizikailag, akár szó szerint értve, hiszen dobolni, mozogni, táncolni, akár tudatosan, akár nem, de mindenki tud valamilyen szinten. A ritmus az egyik leghatékonyabb módja, hogy a hallássértültek is „megérinthessék" a hangokat.

Szerintem a hallgatásnak óriási része a figyelem. Igazán hallgatni annyit tesz mint figyelni, ráhangolódni, egyszerűen csak lelassítani a testet.  Nagyon érdekesnek találom például, amikor repülőgépen a motor zúgását lehet érezni, de az emberek ki akarják küszöbölni ezt a zajt és rátesznek egy másik hangot, például felveszik a fejhallgatójukat. Nem veszik észre, hogy ez csak torzítja a hangot, kozmetikázza, de az eredetit nem tudja felülírni, sőt, túlterheli a fülüket. A lényeg az egyensúly; hallgatni és nem hallgatni, játszani és nem játszani. Én sosem hallgatok zenét csak úgy, mindig tevékenyen részt veszek benne - ez a szakmám. Az egész lényemnek rá kell hangolódnia és ehhez másfajta hallási képességre van szükség."

Glennie mindig mezítláb játszik, hogy a talpán keresztül a hang átáramolhasson az egész testén. „Ilyesformán a test olyan, mint egy óriási fül" - mondta. „Nyilvánvaló, hogy a magasabb hangokat felsőtesttel érzékelem, a mélyebb hangokat pedig alsótesttel. A kezeim rezonátorokként működnek: teljesen nyitottnak kell lennem, hogy befogadjam az ütő rezgéseit és ne öljem meg a hangot. Még csak most kezdjük fölfogni, hogyan is működnek az érzékeink, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Siketnek lenni nem ugyanolyan, mint amikor valaki befogja a fülét. Vaknak lenni nem azt jelenti, hogy letakarod a szemed. Ez így túlságosan leegyszerűsítő. A hallás helyzettől függően változik, a képességek állandó változásban vannak: amint színpadra lépek, kifinomodik a hallásom a nagyfokú koncentrálásnak köszönhetően. Másrészről a technológiai fejlődés miatt ma már sokkal fejlettebb segítő eszközök állnak rendelkezésre. Hihetetlen, mennyivel többet tudunk a testről, a test mechanikájáról, az elméről, az agyról. Hosszabb ideig és egészségesebben élünk, sokkal jobban tudatában vagyunk, mire vagyunk képesek. Többé nem kell őrizgetnünk a képességeinket - a technológiai fejlődésnek köszönhetően mindannyian nyitottak lehetünk."

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Zenés színház

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Színház

Csákányi, Grecsó, Lackfi és a Sztalker Zsámbékon

Telt házzal mennek Zsámbékon a nyári színházi és felolvasószínházi előadások, amelyek a város több, emblematikus helyszínén várják a közönséget a Romtemplom és a Bázis vonzásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Öt kisfilm Európáról – Így látják a fiatalok az EU-t

Online elérhetőek az Európai Bizottság EUandME kampányának díjnyertes alkotásai, köztük Galambos Levente Rejtett értékek című filmje, amely a környezetvédelem, a fenntarthatóság és a tárgyak és az emberi kapcsolatok megújíthatóságáról beszél.
Vizuál galéria

Hulladékból készült Gigacsiga a Művészetek Völgyébe

A vigántpetendi Cirque du Tókertben felállított alkotás a környezetvédelemre és az újrahasznosítás fontosságára hívja fel a figyelmet, miközben a művész olyan mintákat követ az alkotás során, mint Giacometti, vagy éppen Picasso. Galériánkban az alkotói folyamatot is végigkövethetik.
Vizuál fényképTár

Einstand a Múzeumkertben

Az Esti Hírlap forgatási fotói az újságban végül nem jelentek meg. Most a Fidelio FényképTár sorozatát olvasóival pedig még az internetes bázisba kerülés előtt megosztják a felvételeket múzeum munkatársai.
Vizuál ajánló

„A lassú idő a sivatag felől jön" - mozikban a Yao utazása

Szívhez szóló alakítással tér vissza a filmvászonra az Életrevalók francia szupersztárja, Omar Sy. Mától vetítik a mozik a francia-szenegáli road-moviet, a Yao utazását. 
Vizuál galéria

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.