Vizuál

Zenetörténeti kuriózumok Kismartonban

2013.06.04. 14:30
Ajánlom
Játsszon a Fidelióval, és tekintse meg a Haydn Explosiv 2013 keretein belül bemutatott Harmonia Caelestis eredeti kiadását a kismartoni Esterházy-kastélyban! JÁTÉK

A különleges Harmonia Caelestis-kiállítás - mely nevét I. Pál azonos elnevezésű zeneművéről kapta - az Esterházy zenetörténet gazdagságát mutatja be a nagy mecénás és alkotó példája nyomán. A kiállításon láthatók többek között a hercegi család eddig ismeretlen portréi, a Harmonia Caelestis eredeti kiadása, de Veit Langenbucher augsburgi műhelyének értékes orgonája is, amely I. Pál gyűjteményében különleges helyet foglalt el.

Esterházy Pál Grazban és Nagyszombaton nevelkedett a jezsuitáknál, ahol mind az egyházi zenével, mind a népzenével közelebbi kapcsolatba került. Zenei alkotótevékenysége közvetlen példaképe I. Lipót császár volt, aki hozzá hasonlóan zeneileg tehetséges volt, komponált és Bécsben felvirágoztatta a barokk operát. Esterházy Pál gyakran látott vendége volt a bécsi előadásoknak, ismerte a híres olasz, de osztrák zeneszerzők műveit is, mint Johann Heinrich Schmelzer, Johann Joseph Fux. Udvari muzsikusai repertoárjában fellelhetők voltak a bécsi udvar zeneszerzőinek művei is.

Zenei munkásságának legjelentősebb darabja a vallási témájú dalokat feldolgozó Harmonia Caelestis. A művet 1699-ben komponálta, 1711-ben valószínűleg Bécsben adták ki és a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a magyar zenetörténetben. Az egyes darabok a liturgikus év és ünnepnapjai sorrendjében követik egymást. A darabban a Jézus és Mária dicsőítésére született zeneművek dominálnak, kilenc liturgikus szöveg megzenésítésével. A dallamok javarészt tiszta és egyszerű felépítésűek, folyékonyak és a több szólammal való mesteri bánásmódra utalnak. A legtöbb darabot kis együttesre írta, némelyekhez azonban kiterjedtebb előadásmód szükséges.

Esterházy Pál közkedvelt zenekari gyakorlatra vonatkozó ismeretei a Harmonia Caelestis egyes liturgikus énekeinek változatos hangszerelésében követhetők nyomon. A mű forrásai mindenekelőtt egyházi énekek, valamint világi zeneművek és a saját szerzeményei. Erősen nyomon követhető benne a tánczene és a táncritmus is.

Esterházy Pált a Harmonia Caelestis megalkotása során valószínűleg támogatást kapott udvartartása valamely gyakorlott zeneszerzőjétől, mint ahogy annak idején többek között I. Lipót császár is. Alkotása során feltételezhetően az 1685-től 1701-ig a szolgálatában álló Franz Schmidbauer volt segítségére. Úgy gondolják, udvari káplánja művei és udvari zenekara repertoárja is bekerült a Harmonia Caelestis gyűjteménybe.

A herceg Harmonia Caelestis zeneműve jelentős művészettörténeti hagyaték, amely a 17. század zenéjének különféle zenei irányzatai által formált darabokat egyesít. Az európai nemesi birtokok aktív zene támogatási rendszerét és a zenében tehetséges és képzett arisztokraták azon szokásos gyakorlatát mutatja be, akik zenei szenvedélyüket udvari zeneszerzőikkel együttműködve zeneművekben fejezik ki.

Amennyiben 2013. június 11-én 12 óráig helyesen válaszol az alábbi kérdésre, partnerével tekintheti meg a kiállítást a kismartoni Esterházy-kastélyban.

Kérdésünk: Mikor jelent meg és hol  I. Esterházy Pál Harmonia Caelestis című egyházzenei gyűjteménye?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Színház

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Színház

Színházigazgatók közleménye: „Minden esetben tiszteletben tartjuk a fenntartó döntését”

„Elfogadhatatlan kollégáink felelősségteljes döntésének megkérdőjelezése” – közös nyilatkozatot adott ki több színházigazgató, melyben kiállnak azok mellett a munkatársaik mellett, akik a közelmúlt igazgatói pályázatainál bírálóként, javaslattevőként tevékenykedtek.
Vizuál

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Színház

 Vizi Dávid: „Vannak esték, amikor nem én követem a nézőket, hanem ők engem”

Bár fiatalon azt gondolta, színésznek lenni sokkal egyszerűbb, mégsem bánja, hogy ezt a hivatást választotta – Vizi Dáviddal, a Katona József Színház színészével a zenés színházról, saját hangja megtalálásáról, a Karsai Dániellel való találkozásról és a közösségi médiáról beszélgetettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A szelfi és az AI

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a mesterséges intelligenciáról, a segítségével legyártott képekről írt, és még a Valentin-napot is szóba hozta.
Vizuál ajánló

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.
Vizuál kritika

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Vizuál interjú

A népművészet és a divat időtálló kapcsolatát mutatja be a Hagyományok Háza új kiállítása

A Hagyományok Háza Folk Fashion – Divat a folklór című egyedülálló kiállítása révén igazán közelről ismerhetjük meg a magyar népművészet és a divat különleges, időtálló kapcsolatát. A tárlat hátteréről Dr. Czingel Szilvia kurátorral beszélgettünk.
Vizuál hír

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.