Vizuál

Zenetörténeti kuriózumok Kismartonban

2013.06.04. 14:30
Ajánlom
Játsszon a Fidelióval, és tekintse meg a Haydn Explosiv 2013 keretein belül bemutatott Harmonia Caelestis eredeti kiadását a kismartoni Esterházy-kastélyban! JÁTÉK

A különleges Harmonia Caelestis-kiállítás - mely nevét I. Pál azonos elnevezésű zeneművéről kapta - az Esterházy zenetörténet gazdagságát mutatja be a nagy mecénás és alkotó példája nyomán. A kiállításon láthatók többek között a hercegi család eddig ismeretlen portréi, a Harmonia Caelestis eredeti kiadása, de Veit Langenbucher augsburgi műhelyének értékes orgonája is, amely I. Pál gyűjteményében különleges helyet foglalt el.

Esterházy Pál Grazban és Nagyszombaton nevelkedett a jezsuitáknál, ahol mind az egyházi zenével, mind a népzenével közelebbi kapcsolatba került. Zenei alkotótevékenysége közvetlen példaképe I. Lipót császár volt, aki hozzá hasonlóan zeneileg tehetséges volt, komponált és Bécsben felvirágoztatta a barokk operát. Esterházy Pál gyakran látott vendége volt a bécsi előadásoknak, ismerte a híres olasz, de osztrák zeneszerzők műveit is, mint Johann Heinrich Schmelzer, Johann Joseph Fux. Udvari muzsikusai repertoárjában fellelhetők voltak a bécsi udvar zeneszerzőinek művei is.

Zenei munkásságának legjelentősebb darabja a vallási témájú dalokat feldolgozó Harmonia Caelestis. A művet 1699-ben komponálta, 1711-ben valószínűleg Bécsben adták ki és a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a magyar zenetörténetben. Az egyes darabok a liturgikus év és ünnepnapjai sorrendjében követik egymást. A darabban a Jézus és Mária dicsőítésére született zeneművek dominálnak, kilenc liturgikus szöveg megzenésítésével. A dallamok javarészt tiszta és egyszerű felépítésűek, folyékonyak és a több szólammal való mesteri bánásmódra utalnak. A legtöbb darabot kis együttesre írta, némelyekhez azonban kiterjedtebb előadásmód szükséges.

Esterházy Pál közkedvelt zenekari gyakorlatra vonatkozó ismeretei a Harmonia Caelestis egyes liturgikus énekeinek változatos hangszerelésében követhetők nyomon. A mű forrásai mindenekelőtt egyházi énekek, valamint világi zeneművek és a saját szerzeményei. Erősen nyomon követhető benne a tánczene és a táncritmus is.

Esterházy Pált a Harmonia Caelestis megalkotása során valószínűleg támogatást kapott udvartartása valamely gyakorlott zeneszerzőjétől, mint ahogy annak idején többek között I. Lipót császár is. Alkotása során feltételezhetően az 1685-től 1701-ig a szolgálatában álló Franz Schmidbauer volt segítségére. Úgy gondolják, udvari káplánja művei és udvari zenekara repertoárja is bekerült a Harmonia Caelestis gyűjteménybe.

A herceg Harmonia Caelestis zeneműve jelentős művészettörténeti hagyaték, amely a 17. század zenéjének különféle zenei irányzatai által formált darabokat egyesít. Az európai nemesi birtokok aktív zene támogatási rendszerét és a zenében tehetséges és képzett arisztokraták azon szokásos gyakorlatát mutatja be, akik zenei szenvedélyüket udvari zeneszerzőikkel együttműködve zeneművekben fejezik ki.

Amennyiben 2013. június 11-én 12 óráig helyesen válaszol az alábbi kérdésre, partnerével tekintheti meg a kiállítást a kismartoni Esterházy-kastélyban.

Kérdésünk: Mikor jelent meg és hol  I. Esterházy Pál Harmonia Caelestis című egyházzenei gyűjteménye?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

A két macska az önreflexiót jelenti – Kepes András a Lírástudók vendége

A Két macska voltam berobbant a sikerlisták élére, így nem is volt kérdés, hogy Kepes Andrást is meghívjuk podcastunkba. A 75 éves tévés, újságíró most már szinte csak regényírással foglalkozik, és már a következő könyvét tervezi.
Vizuál

Csontváry ritkán látható, 1901-ben festett szicíliai tájképét is élőben csodálhatjuk a Virág Judit Galériában

A Holdtölte Taorminában című festmény felbukkanása azért számít művészeti szenzációnak, mert a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség. „Kevés mű maradt fenn Csontváry után, magángyűjteményben pedig nagyjából húsz darab lehet. Ezek egyike a Holdtölte Taorminában” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
Plusz

„Jön a szép kikelet” – megjelent a márciusi Fidelio

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. márciusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Klasszikus

Kalló Zsolt lesz az Anima Musicae vendégkoncertmestere

Legutóbbi Nádor termi koncertjükön a zseniális Mendelssohn zenéiből válogattak, február 24-én pedig a szintén csodagyerekként emlegetett Mozart remekművei csendülnek fel az Anima Musicae Kamarazenekar és mostani vendégük, Kalló Zsolt koncertjén.
Színház

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

„Nem elég gondolni, tenni is kell” – fontos társadalmi ügyekről rendez kiállítást a Radnóti Színház

A társulat célja ráirányítani a figyelmet közös ügyeinkre, közelebb hozva, felnagyítva, kihangosítva azokat. Az előző évadban elindult kampány fotósorozatait Csoszó Gabriella készítette, a figyelemfelkeltő akció idén az újonnan szerződött színészek ügyeivel folytatódott.
Vizuál hír

Ha tavasz, akkor Essentia Artis!

Márciusban nyílik meg az MMA művészeti ösztöndíjasainak programsorozattal kísért kiállítása. A grandiózus összművészeti esemény részleteiről idén a Fidelio különszámából is tájékozódhatnak!
Vizuál ajánló

A koreai papír történetét bemutató kiállítás nyílik a Koreai Kulturális Központban

Koreai handzsi papírból készült alkotások és Csoszon-kori papírrégiségek tárlata nyílik a Koreai Kulturális Központban február 26-án.
Vizuál ajánló

Csontváry ritkán látható, 1901-ben festett szicíliai tájképét is élőben csodálhatjuk a Virág Judit Galériában

A Holdtölte Taorminában című festmény felbukkanása azért számít művészeti szenzációnak, mert a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség. „Kevés mű maradt fenn Csontváry után, magángyűjteményben pedig nagyjából húsz darab lehet. Ezek egyike a Holdtölte Taorminában” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
Vizuál gyász

Elhunyt Köllő Miklós dramaturg, forgatókönyvíró

A Balázs Béla-díjas dramaturg, forgatókönyvíró, színész, stúdióvezető február 14-én, 95 éves korában hunyt el, tudatta a Magyar Filmművészek Szövetsége. Halála nagy veszteség az egész filmes szakmának – írták.