A különleges Harmonia Caelestis-kiállítás - mely nevét I. Pál azonos elnevezésű zeneművéről kapta - az Esterházy zenetörténet gazdagságát mutatja be a nagy mecénás és alkotó példája nyomán. A kiállításon láthatók többek között a hercegi család eddig ismeretlen portréi, a Harmonia Caelestis eredeti kiadása, de Veit Langenbucher augsburgi műhelyének értékes orgonája is, amely I. Pál gyűjteményében különleges helyet foglalt el.
Esterházy Pál Grazban és Nagyszombaton nevelkedett a jezsuitáknál, ahol mind az egyházi zenével, mind a népzenével közelebbi kapcsolatba került. Zenei alkotótevékenysége közvetlen példaképe I. Lipót császár volt, aki hozzá hasonlóan zeneileg tehetséges volt, komponált és Bécsben felvirágoztatta a barokk operát. Esterházy Pál gyakran látott vendége volt a bécsi előadásoknak, ismerte a híres olasz, de osztrák zeneszerzők műveit is, mint Johann Heinrich Schmelzer, Johann Joseph Fux. Udvari muzsikusai repertoárjában fellelhetők voltak a bécsi udvar zeneszerzőinek művei is.
Zenei munkásságának legjelentősebb darabja a vallási témájú dalokat feldolgozó Harmonia Caelestis. A művet 1699-ben komponálta, 1711-ben valószínűleg Bécsben adták ki és a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a magyar zenetörténetben. Az egyes darabok a liturgikus év és ünnepnapjai sorrendjében követik egymást. A darabban a Jézus és Mária dicsőítésére született zeneművek dominálnak, kilenc liturgikus szöveg megzenésítésével. A dallamok javarészt tiszta és egyszerű felépítésűek, folyékonyak és a több szólammal való mesteri bánásmódra utalnak. A legtöbb darabot kis együttesre írta, némelyekhez azonban kiterjedtebb előadásmód szükséges.
Esterházy Pál közkedvelt zenekari gyakorlatra vonatkozó ismeretei a Harmonia Caelestis egyes liturgikus énekeinek változatos hangszerelésében követhetők nyomon. A mű forrásai mindenekelőtt egyházi énekek, valamint világi zeneművek és a saját szerzeményei. Erősen nyomon követhető benne a tánczene és a táncritmus is.
Esterházy Pált a Harmonia Caelestis megalkotása során valószínűleg támogatást kapott udvartartása valamely gyakorlott zeneszerzőjétől, mint ahogy annak idején többek között I. Lipót császár is. Alkotása során feltételezhetően az 1685-től 1701-ig a szolgálatában álló Franz Schmidbauer volt segítségére. Úgy gondolják, udvari káplánja művei és udvari zenekara repertoárja is bekerült a Harmonia Caelestis gyűjteménybe.
A herceg Harmonia Caelestis zeneműve jelentős művészettörténeti hagyaték, amely a 17. század zenéjének különféle zenei irányzatai által formált darabokat egyesít. Az európai nemesi birtokok aktív zene támogatási rendszerét és a zenében tehetséges és képzett arisztokraták azon szokásos gyakorlatát mutatja be, akik zenei szenvedélyüket udvari zeneszerzőikkel együttműködve zeneművekben fejezik ki.
Amennyiben 2013. június 11-én 12 óráig helyesen válaszol az alábbi kérdésre, partnerével tekintheti meg a kiállítást a kismartoni Esterházy-kastélyban.
Kérdésünk: Mikor jelent meg és hol I. Esterházy Pál Harmonia Caelestis című egyházzenei gyűjteménye?