- Honnan jött az ötlet a képregényhez?
- Nyolc évvel ezelőtt találtam ki, még a Kisképzőben. Ötletszinten felmerült egy másik sztori is, a Szomszédok versus Gyilkos Robotok. Vágási Feri lézerágyúval védi a lakótelepet, Taki bácsi elgázolja az androidokat, Lenke néni puskával lövi a drónokat. De amikor felvettek Sopronba, már tudtam, hogy a nyugatost szeretném megcsinálni diplomamunkának.
- Foglalkoztál már előtte is irodalmi illusztrációkkal?
- Szerb Antal A magyar irodalom története című művét terveztem újra kis illusztrációkkal.
- Abban is voltak zombik?
- Nem, abban még nem voltak.
- Milyen zombi-művek fontosak számodra?
- A Gonosz halott 2 nagy hatással volt rám. Az igazán klasszikus zombi-horrorokat viszont nem is láttam, mint például a Holtak hajnala. A zombiklutusznak inkább a végét kaptam el, amikor a filmek már nem veszik olyan komolyan magukat. Ezeknél az élőhalottak támadása sokszor szinte természtes elem, ami keretként működik. Ebből a típusból a Gonosz halott 2 mellett a Haláli hullák hajnala a kedvenceim. A komolyabbak közül a 28 nappal később-et szeretem, ami pár alapelemet fordít ki: éjszaka helyett fényes nappal, szűk tér helyett tágas, a zombik pedig nem csoszognak, hanem sprintelnek.
- A képregényekkel hogy állsz?
- Szeretem a képregényeket, de nem vagyok fanatikus. Nem veszem meg a tizenhétezredik Hulkot, mert abban végre megjelenik Captain Marvel. A mostani mainstream képregények szerintem rondák és erőltetettek, pedig sok szuperhősnek tök jó alaptörténete van. Például az X-Menben Magneto és Xavier professzor ellentéte egy természetfeletti képességekkel terhelt Kossuth-Széchenyi vita. Utoljára a Scott Pilgrimet bírtam nagyon, leginkább pedig a Hellboy-képregényekért vagyok oda.
- A Nyugatból öt írót választottál főszereplőnek: Tóth Árpádot, Kosztolányi Dezsőt, Babits Mihályt, Karinthy Frigyest és Ady Endrét. Miért pont őket?
- Sokan tartoztak még a Nyugat körébe, de úgy éreztem, hogy ez az öt író képzelhető el leginkább egy csapatként. Annak ellenére is, hogy a lelkületük és az írásaik nagyon különbözőek. Később még megjelenik a történetben Juhász Gyula, Móricz Zsigmond és Csáth Géza is.
- Mennyire merítettél a szerzők életéből, műveiből, és mennyire formáltad te a karaktereket?
- Ezt a három dolgot próbáltam ötvözni. Vannak köztudott részletek a nyugatosok polgári életéből, mint Karinthy és Kosztolányi barátsága, vagy mondjuk Ady Csinszkájának nyomulása Babitsnál. Az ilyenekre leginkább a szereplők viszonyánál figyeltem. Maguk a karakterek viszont közelebb állnak ahhoz, amit a műveik és fotóik alapján feltételeznénk róluk. Amit én találtam ki hozzájuk, az már csak ezeknek a képeknek a továbbkarikírozása.
- A legvagányabb karakter egyértelműen Karinthy Frigyes.
- Karinthyról van olyan fotó, amin sombreróban, kezében revolverrel feszít. Szerintem róla feltételezhető leginkább, hogyha rátámad egy születésnapi tortából előugró zombi nő, akkor előránt egy pisztolyt, és lelövi.
- Az élőholtak elleni harcban az írók vezérének a feltűnően higgadt és kimért Babits Mihály tűnik.
- Babits volt köztük az, akinek a legnagyobb tekintélye volt. Bár csak később lett a Nyugat főszerkesztője, és egyáltalán nem volt a főnökük, a képregényben Ady kivételével mindenki Főnöknek hívja.
- A történet egyetlen fiktív főszereplőjéhez, a Kata nevű pincérnőhöz is ő áll a legközelebb.
- Minden történetbe kell egy nő. Egyrészt a többiek házasságai vagy nőügyei elég ismertek, Babits pedig a történethez képest csak később veszi el Török Sophie-t, de arról a kapcsolatról sem a vad szerelem jut eszembe. Másrészt Babits elméleti karakter, ebből mozdíthatja ki a dögös felszolgálólány. Ráadásul amikor nőzésről van szó, Babits gátlásos és kifejezetten béna.
- Az írók egyike már a történet elején, az első zombitámadás során meghal.
- Sokat gondolkoztam azon, hogy melyik író hogyan reagálna a zombitámadásra. Fontosnak tartottam már az elején jelezni, hogy nem blöffölök. Az olvasó pedig kezdjen el aggódni a kedvenc nyugatosáért, mert bár nem árulom el, ki éli túl és ki nem, de lesznek még fájdalmas veszteségek.
- Mennyire lett irodalmi a végeredmény?
- Nyugatos utalásokat tekintve egyáltalán nem. Nem akartam, hogy csak az élvezhesse a képregényt, aki betéve ismeri az összes levelezést és jegyzetet. Konkrét művekre vagy írói elemekre teszek utalást, de csak annyit és úgy, hogy ne tudja megakasztani a történet menetét.
- Tervezel még képregényt a jövőben?
- Egyelőre ezt szeretném kiadni. A történet hét fejezetből áll, egyelőre az elsővel készültem el, most a kiadásról tárgyalok. Ezenkívül nem tervezek más képregényt, és csak akkor folytatnám, ha van olyan ötletem, amivel érdemes. Mindenesetre, ha lesz következő képregényem, valószínűleg olyat csinálok, amiben egyáltalán nincs szöveg. Nemrég találkoztam Nicolas Presl szöveg nélküli képregényeivel, és nagyon tetszettek.
- A képregény mellett grafikusként dolgozol, és a Csaknekedkislány zenekar énekes-szövegírója vagy. Olyan dalok fűződnek a nevedhez, mint a Falábú nő, vagy a Momés lány.
- Ezért is mondom, hogy ha nem jut eszembe képregény-téma, akkor maradok az eddiginél. Tervezőgrafikusnak tanulok Sopronban, éles melóként most épp egy címkecsaládot tervezek, a zenekarral és a versírással pedig bőven kiélem a szerzői energiákat.
hírlevél
