Vizuál

Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr 90 éve született

2020.06.16. 11:25
Ajánlom
Június 16-án lenne kilencvenéves Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, a világítás mestere, a fény művésze. 

Szegeden született, tanulmányait a helyi piarista gimnáziumban folytatta. Érdeklődését a fotózás iránt Dulovits Jenő Művészi fényképezés című könyve keltette fel, amelyet egy betegsége alatt olvasott el, és édesapja gépével maga is fényképezni kezdett. A legendás Illés György tanítványaként 1955-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán. Több főiskolai társával

800F69AD-F789-43E3-A7B0-3D3A97C072BC

Zsigmond Vilmos

végigfilmezték az 1956-os forradalom eseményeit, az országot novemberben hagyta el a később szintén sikeres hollywoodi karriert befutó Kovács László társaságában, táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel.

A két barát az Egyesült Államokban telepedett le, Zsigmond Vilmos 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot. Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmeket és reklámfilmeket, majd kisebb költségvetésű alkotásokat fényképezett. Operatőri látásmódja - a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás - az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes mozgalom, az Új Hollywood felé vitte.

Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte A bérmunkás volt 1971-ben. Ugyanebben az évben a McCabe és Mrs. Miller című Robert Altman-film forgatásakor fotós múltját felhasználva laboratóriumi eljárással fakított ki felvételeket, hogy a régi filmek hangulatát idézze, ezt az eljárást alkalmazta később A madárijesztőben és A szarvasvadászban is.

Az 1970-es évek amerikai újhullámos filmjei mellett olyan hollywoodi produkciókat is fényképezett, mint a Steven Spielberg rendezte Sugarlandi hajtóvadászat és a Harmadik típusú találkozások. Utóbbiért

1978-ban operatőri Oscar-díjat nyert, sajátos technikájával a digitális effektusok korát megelőzve volt képes meghökkentő látványt nyújtani.

Érdekesség, hogy a díjat a szintén magyar származású Goldie Hawn adta át neki, akinek látható lelkesedése nem véletlen; együtt dolgoztak a Sugarlandi hajtóvadászatban.

Zsigmond fényképezte a vietnami háború borzalmait és utóhatását bemutató A szarvasvadászt is, amelyért - bár jelölték - Oscar-díjat nem kapott, de átvehette a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését, ő maga ezt a filmjét tartotta a legjobbnak.

Több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet (a The Band búcsúkoncertjét megörökítő Az utolsó valcert), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányokat és a Mavericket), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott, erotikus thrillert (a Slivert és a Vágyak vonzásábant), többször dolgozott Woody Allennel (Melinda és Melinda, Kasszandra álma).

2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte Fekete Dália fényképezéséért (a harmadik jelölést 1985-ben A folyó című drámáért kapta).

Túl a nyolcvanadik életévén is aktív volt, több dokumentumfilmet készített.

Élete utolsó időszakában két filmterv látványvilágán dolgozott, köztük a modern török államot megteremtő Kemal Atatürk életéről szóló alkotáson. Rendezői feladatot egyetlen alkalommal, az 1991-es a Tékozló apa című koprodukciós filmdráma kedvéért vállalt.

Galériánkban a Ludwig Múzeum kiállításának képei a fotóra kattintva

A szülőhazájával mindvégig kapcsolatot tartó Zsigmond Vilmos 2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera 2002-es filmváltozatáért Káel Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat az operatőröknek szentelt Cameraimage fesztiválon. 2006-ban egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek, és ő volt az operatőre A halálba táncoltatott lány című, Hules Endre által rendezett filmnek (2011).

A kritikusok által a fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett Zsigmond Vilmos nem szerette, ha a színek túl sokat beszélnek.

Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életműdíját. 2000-ben Göncz Árpád államfő elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001-ben a Corvin-lánc birtokosa, 2004-ben Szeged díszpolgára lett, ahol moziterem is őrzi nevét. 2005-ben megkapta a Magyar Operatőrök Társasága életműdíját, a következő évben a Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé választották. A 2014-es cannes-i filmfesztiválon átvehette a Pierre Angenieux-ről elnevezett operatőri életműdíjat, és a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon is elismerték életművét. 2015-ben az ő kiállításával nyílt meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál a Ludwig Múzeumban, a budapesti Gellért szállóban lakosztályt neveztek el róla.

Elsősorban azt emelik ki vele kapcsolatban, hogy megtanította az embereket, hogy másként gondolkodjanak és másként nézzék a világot. Fontosnak tartotta, hogy segítse a fiatal operatőröket, tudását többször is mesterkurzus keretében adta tovább Magyarországon és az Egyesült Államokban. Az operatőröknek azt tanácsolta, hogy a digitálisan rögzített felvétellel is úgy bánjanak, mintha filmszalag lenne. Úgy vélte, a digitális technika még nem éri el a hagyományos film szintjét, és felületességre késztet, számára viszont mindig az volt a cél, hogy a filmjei szebbek legyenek, mint a valóság.

A világhírű operatőr 2016. január 1-jén halt meg kaliforniai házában, abban az évben a cannes-i filmfesztiválon portréfilmet mutattak be róla a Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal címmel.

Nevével 2017 óta Szegeden nemzetközi filmfesztivált rendeznek, amely az operatőri munkát helyezi a középpontba, a mustrát idén szeptemberben negyedik alkalommal szervezik meg. 2018-ban először hirdették meg a magyar operatőriskola két kiemelkedő alkotójáról elnevezett, Kovács László és Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyt. Zsigmond Vilmos özvegye három éve a Színház- és Filmművészeti Egyetem könyvtárának adományozta férje filmezéssel és fotózással foglalkozó albumait és szakkönyveit.

A Ludwig Múzeum kiállításának képei a fotóra kattintva elérhetőek

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.
Jazz/World

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Könyv

Egyedülálló vers- és regényadatbázist hoztak létre az ELTE kutatói

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.
Vizuál

Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről

A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál uránia

Ámos Imre tragédiájáról és 12 fiú történetéről szóló filmeket vetít ma este az Uránia

Folytatódik az Uránia ingyenes online vetítéssorozata, a Látótérben. Ma este, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja előestéjén Kőbányai János Ámos Imréről készült és Sipos András gyerekkori háborús élményeit feldolgozó alkotásokat vetítenek.
Vizuál aukció

Színek, realizmusok, meglepetések - a Kieselbach Galériában

Tavaszi aukciója előtt a Kieselbach Galéria ismét megrendezi eladással egybekötött kiállítását. A csütörtökön nyíló tárlaton több mint 150 műtárgyat, klasszikus, modern és kortárs alkotást csodálhatunk meg.  
Vizuál filmio

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Vizuál hír

Oscar-jelölt kisfilm is szerepel az idei Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál programjában

Rekordszámú, 27 nemzetközi filmet vetítenek a május 27. és június 2. között megrendezésre kerülő 9. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. A Toldi mozin kívül több szabadtéri helyszínen is zajló szemlén bemutatkozik az Oscarra jelölt Genius Loci is.
Vizuál interjú

„Ahol csak tomboló ováció van, ott valami bűzlik” – Interjú a szobordöntésben érintett alkotóval, Szalay Péterrel

Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát?