Zenés színház

100 éves a Kékszakállú

2018.05.24. 09:28
Ajánlom
Száz éve, 1918. május 24-én mutatták be Bartók Béla egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát.

Bartók Béla 1911 februárja és szeptembere között komponálta művét Balázs Béla balladai homályt és feszültséget sugárzó misztériumjátékának szövegére. Alkotását még abban az évben benyújtotta a Lipótvárosi Kaszinó új magyar opera megírására kiírt pályázatára, de ott játszhatatlannak minősítve elutasították. Ezután többször átdolgozta művét, főként a befejezésen változtatott.

Bartók Béla - A kékszakállú herceg vára

Bartók Béla - A kékszakállú herceg vára (Fotó/Forrás: Csabai Máté)

A premiert hét év múlva, 1918. május 24-én tartották a Magyar Királyi Operában. Az előadást Zádor Dezső rendezte, az olasz Egisto Tango vezényelt, a ma többnyire elhagyott prológot Palló Imre mondta el. A Kékszakállút Kálmán Oszkár, Juditot a későbbi nagy Wagner-hősnő Haselbeck Olga énekelte. Az operát nyolc előadás után levették a műsorról, s csak 1936 októberében Nádasdy Kálmán állította újra színpadra, Sergio Failoni vezényletével. A felújítás igazi sikernek bizonyult, a komponistát több mint tízszer tapsolta vissza a közönség.

Az 1936-os Bartók-féle Kékszakállú alkotói és szereplői: Bartók Béla, Némethy Ella (szoprán), Sergio Failoni (karmester), Nádasdy Kálmán (rendező), Székely Mihály (basszus) és Oláh Gusztáv (díszlet)

Az 1936-os Bartók-féle Kékszakállú alkotói és szereplői: Bartók Béla, Némethy Ella (szoprán), Sergio Failoni (karmester), Nádasdy Kálmán (rendező), Székely Mihály (basszus) és Oláh Gusztáv (díszlet)

A herceget (miként még évtizedekig) a világhírű basszista Székely Mihály énekelte, rá való tekintettel Bartók némi változtatást is végrehajtott szólamában, Judit Némethy Ella volt. A darab külföldön először ezt megelőzően, 1922-ben Frankfurtban került színre. Emlékezetes előadás volt 1978-ban a moszkvai Nagy Színházban Ferencsik János által dirigált, orosz nyelvű változat Jevgenyij Nyesztyerenkóval és Jelena Obrazcovával (Oroszországban 2014-ben adták elő először magyarul).

A zeneművet a milánói Scalában Melis György és Marton Éva vitte sikerre ugyancsak 1978-ban,

az intézmény fennállásának 200. évfordulóján, az előadást a magyar születésű Giorgio Pressburger rendezte és Peskó Zoltán dirigálta.

Az asszonygyilkos Kékszakáll mondáját feldolgozó darab a Don Juan- és Faust-legendák rokona. Kékszakáll valóban élt, egy Gilles de Rais nevű francia főúr, a százéves háborúban Jeanne d'Arc harcostársa volt. Miután vagyonát eltékozolta, aranyat akart csinálni, s olyan förtelmes bűnöket követett el, hogy 1440-ben kivégezték, alakja aztán összeolvadt egy hatszoros feleséggyilkossal. Balázs Béla szövege a népköltészettel, Molnár Anna és Kőmíves Kelemenné balladájával is rokon.

Ki volt az igazi Kékszakállú?

Kapcsolódó

Ki volt az igazi Kékszakállú?

A kamrájában hét halott feleség, a nyolcadik túlságosan kíváncsi. Alakját Bartók és Offenbach is feldolgozta, az utóbbit tűzi műsorra az Operettszínház. Utánajárunk, honnan ered Kékszakáll mondai alakja.

Bartók újfajta operai nyelvet alkotott, a szöveget a magyar nyelv természetes tagolása szerint énekelteti, amihez a népdalokból kapta a késztetést. Kodály Zoltán azt mondta róla:

„Ez az első mű a magyar operaszínpadon, amelyben az ének elejétől végig egyöntetű, ki nem zökkenő magyarsággal szól hozzánk.”

(A librettó egyik első német fordítása Kodály közreműködésével, illetve közvetítésével készült.) Az opera előadásmódját Bartók így határozta meg: „legato e misterioso” (kötve és titokzatosan), és még azt is beírta, milyen színben képzeli el az egyes ajtók megvilágítását.

A cselekmény a Kékszakállú várában játszódik, ahová a herceg új feleségével érkezik, aki családját és vőlegényét is elhagyta az ő kedvéért. A szerelmes Judit meg akarja ismerni férje múltját és annak vonakodása ellenére sorra kinyitja a lezárt ajtókat, amelyek véres titkokat rejtenek: a kínzókamrát, a fegyvertárat, a kincseskamrát, a virágok földjét, Kékszakállú birodalmát, a könnyek tavát. Az utolsót már Kékszakáll tiltása ellenére tárja ki, s mögötte a régi három asszonyt találja, akik közé ő neki is be kell lépnie, emlékké válik ő is, hogy a magány örök éjszakája boruljon a várra.

A mindössze egyórás, kétszereplős zenemű értelmezési lehetőségei igen tágak. Balázs művét misztériumnak nevezte, a vég Judit sorsában a tragikus elbukás: a vár a lélek birodalma, az ajtók pedig a lélek kapui. Van, akik szerint a darab a férfi-nő kapcsolatról, a lélek rejtelmeiről és szenvedéseiről szóló szerelmi dráma, mások szerint a Kékszakállú a teremtő, Judit maga az ember lenne.

Nézze meg a teljes operát!

A herceg szerepében Kováts Kolos, Judit Sass Sylvia, a Londoni Filharmonikusokat Solti György vezényli.

Az operát az elmúlt száz évben többféle felfogásban játszották, számos különleges feldolgozása is volt. Bartók halálának 50. évfordulóján, 1995-ben Pécsett balettel kombinált előadásán a főszereplőket két-két művész - egy operaénekes és egy táncos - alakította. 2009-ben egy estén kétszer is előadták a budapesti Operaházban ugyanazokkal a szereplőkkel, de más értelmezésben, más hangsúlyokkal. 2011-ben az operatörténet első háromdimenziós technikát alkalmazó rendezésében vitték színre ugyanitt, a nézők speciális szemüveget viseltek, hogy egységben érzékelhessék a vetített háttereket és a színpadon éneklő szereplőket. Többször felvetődött az is, hogy Bartók műve egyáltalán színpadra született-e, sokan az oratóriumi előadásmódot tekintik a legmegfelelőbbnek.

Az idei jubileum alkalmából DVD-n és CD-n is megjelent a Silló Sándor rendezésében 2005-ben készült, több fesztiválon sikerrel szerepelt operafilm, amelynek főszerepeit Kovács István és Kolonits Klára énekli Selmeczi György vezényletével, a regös szövegét Jordán Tamás mondja el. Az Operaház Kékszakállú 100 címmel minifesztivált szervez: az Erkel Színházban három változatban – köztük Kasper Holten új rendezésében – lehet megtekinteni a Kékszakállút, amellyel kortárs zeneszerzők – Eötvös Péter, Madarász Iván és Vajda Gergely "párdarabjait" adják elő koncertszerűen.

Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga.

Olvasson tovább a Kékszakáll-monda más feldolgozásairól!

A Kékszakállú ezer arca

Kapcsolódó

A Kékszakállú ezer arca

Kékszakáll meséje a legvéresebb mondák egyike, és éppen ezért alkalmas arra, hogy tréfát csináljunk belőle. Az Operettszínház Offenbach-bemutatója előtt a feleséggyilkos nyomába eredünk – ezúttal a művészetek világában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Úgy fest, megtalálták az egyetlen felvételt Frida Kahlo hangjáról

A mexikói nemzeti hangarchívum, a National Sound Library úgy véli, Frida Kahlo saját, Diego portréja című esszéjét olvassa föl az El Bachiller radio pilotjában, amely hangfelvétel nemrégiben került elő.
Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Klasszikus

Zenetörténeti pillanat: Arvo Pärt és Sting találkoztak

Tallinn közelében találkozott az egyik legnépszerűbb kortárs zeneszerző és a brit popcsillag. Szemmel láthatólag élvezték egymás társaságát.
Vizuál

Ilyen volt a nyár 50 éve

Egy fotóriporternő élete a szövegben, az 1960-as, 70-es, 80-as évek hétköznapjai pedig a galériában. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal egy különleges életműből válogattak.
Könyv

„Először életben kell maradnunk” – A Mengele-lány

Stern Rózsa Ibolya nemcsak kibírta a haláltábort és Mengele kísérleteit, de neki köszönhetően fogták el a birkenaui láger egyik felügyelőnőjét is. Az idős asszony Veronika H. Tóth újságírónak mesélte el a második világháború előtt, alatt és után történteket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.
Zenés színház turandot

Kovalik Balázs elhatárolódik a margitszigeti Turandot-előadástól

A rendező közleményében azt állítja, meg sem keresték azzal kapcsolatban, hogy huszonöt éves Turandot-rendezése színpadra kerül, mégpedig a Budapesti Nyári Fesztiválon.