Zenés színház

125 éves a „legpárizsibb” opera, a Bohémélet

2021.02.01. 16:40
Ajánlom
1896. február 1-jén mutatták be a torinói Teatro Reggio Színházban Giacomo Puccini négyfelvonásosát, a Bohéméletet. Talán maga a zeneszerző sem gondolta, hogy a kezdeti langyos fogadtatás egy barátság végét is jelenti majd számára.

Puccini rajongásig szerette Henri Murger művét, a Scènes de la vie de bohème-et (magyarul Bohémvilág címmel adták ki 1914-ben), így a tőle megszokott precizitással és lelkesedéssel vágott bele a munkába. A darab megírását Luigi Illica és Guiseppe Giacosa vállalta el. A páros nem először dolgozott együtt Puccinivel, a három évvel korábban bemutatott Manon Lescaut szövegét is ők jegyezték.

bohemelet-160112.jpg

A Bohémélet 1896-os plakátja (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A zeneszerző barátja, Ruggero Leoncavallo megpróbálta lebeszélni Puccinit a darab megírásáról, ugyanis ő maga akkor már hónapok óta dolgozott a saját Bohémélet-változatán (a feszültség állítólag valójában abból fakadt, hogy Leoncavallo felajánlotta a saját szövegkönyvét megzenésítésre, azonban Puccini visszautasította, és saját maga dolgozta át a regényt). Fáradozása azonban hiábavaló volt, 1896-ban színpadra került az opera. A karmesteri pálcát a korszak egyik legismertebb karmestere, Arturo Toscanini fogta, a két szerelmes szerepét Evan Gorgo és Cesira Ferrani énekelte.

Bár ma már úgy tartjuk számon a művet, mint a szerző legtöbbet játszott és legsikeresebb operáját, a korabeli közönség nem lelkesedett érte.

Annál is meglepőbb, hogy Leoncavallo 1897-es változata még kevésbé nyerte el a nézők tetszését. Az ügy olyannyira felbosszantotta Leoncavallót, hogy felrúgva a többéves barátságot, megszakította a kapcsolatot Puccinivel, és soha többé nem szólt hozzá.

A Bohémélet számára a palermói bemutató hozta el a sikert, és attól kezdve világszerte nagy érdeklődés övezte. Legemlékezetesebb előadása Párizsban volt 1898-ban, ahol a „legpárizsibb” operára szinte azonnal elkapkodták a jegyeket.

5cd3bee099d5a29750673352d97fcb51-160754.jpg

Cesira Ferrani (Mimi) és Evan Gorgo (Rodolfo) a Bohémélet 1896-os bemutatóján (Fotó/Forrás: Pinterest.com)

Az alkotók a regénytől eltérően – mely valójában a bohémek életéről szóló rövid karcolatok egymásutánja – két karakterre, Mimi és Rodolfo szerelmére koncentrálva írták meg a darabot,

az opera Mimijét viszont aligha találjuk meg a könyvben. Az ugyanis Mimi és Francine figurájának sajátos keveréke.

Ugyanígy járt a történet is, a második és harmadik felvonás cselekménye szinte egy az egyben eredeti ötlet, csak az első és negyedik felvonás követi le – viszonylag hűen – Murger regényét. A változások tényét egy, az eredeti librettóban tett utalás is jelzi, azonban a szerzők gondosan elhallgatták a fő karakterek összevonását.

A Bohémélet Magyarországra csaknem 10 évvel az ősbemutató után jutott el, 1905. április 5-én tűzte először műsorára az Operaház, Radó Antal fordításában és Alszeghy Kálmán rendezésében. Mimit Szamosi Elza, Rodolfót Arányi Dezső énekelte. Az 1937-es Nádasdy Kálmán-rendezés a mai napig műsoron van az Operában.

Fejléckép: Bohémélet az Operaházban 2018-ban (fotó: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Kapcsolódó

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Az opera műfajának megújítója, a huszadik század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője önmagáról csak így nyilatkozott: „Nem vagyok én igazi muzsikus, színész vagyok, komédiás!”. 1858. december 22-én született Luccában, az évfordulóról tíz érdekességgel emlékezünk meg.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Az Operettszínház eredeti verzióban mutatja be a Mária főhadnagyot

A férfiruhába bújt női forradalmár történetét a Magyar Operett Éve és az 1848-as események 175. évfordulója alkalmából állítják színpadra.