Zenés színház

125 éves a „legpárizsibb” opera, a Bohémélet

2021.02.01. 16:40
Ajánlom
1896. február 1-jén mutatták be a torinói Teatro Reggio Színházban Giacomo Puccini négyfelvonásosát, a Bohéméletet. Talán maga a zeneszerző sem gondolta, hogy a kezdeti langyos fogadtatás egy barátság végét is jelenti majd számára.

Puccini rajongásig szerette Henri Murger művét, a Scènes de la vie de bohème-et (magyarul Bohémvilág címmel adták ki 1914-ben), így a tőle megszokott precizitással és lelkesedéssel vágott bele a munkába. A darab megírását Luigi Illica és Guiseppe Giacosa vállalta el. A páros nem először dolgozott együtt Puccinivel, a három évvel korábban bemutatott Manon Lescaut szövegét is ők jegyezték.

bohemelet-160112.jpg

A Bohémélet 1896-os plakátja (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A zeneszerző barátja, Ruggero Leoncavallo megpróbálta lebeszélni Puccinit a darab megírásáról, ugyanis ő maga akkor már hónapok óta dolgozott a saját Bohémélet-változatán (a feszültség állítólag valójában abból fakadt, hogy Leoncavallo felajánlotta a saját szövegkönyvét megzenésítésre, azonban Puccini visszautasította, és saját maga dolgozta át a regényt). Fáradozása azonban hiábavaló volt, 1896-ban színpadra került az opera. A karmesteri pálcát a korszak egyik legismertebb karmestere, Arturo Toscanini fogta, a két szerelmes szerepét Evan Gorgo és Cesira Ferrani énekelte.

Bár ma már úgy tartjuk számon a művet, mint a szerző legtöbbet játszott és legsikeresebb operáját, a korabeli közönség nem lelkesedett érte.

Annál is meglepőbb, hogy Leoncavallo 1897-es változata még kevésbé nyerte el a nézők tetszését. Az ügy olyannyira felbosszantotta Leoncavallót, hogy felrúgva a többéves barátságot, megszakította a kapcsolatot Puccinivel, és soha többé nem szólt hozzá.

A Bohémélet számára a palermói bemutató hozta el a sikert, és attól kezdve világszerte nagy érdeklődés övezte. Legemlékezetesebb előadása Párizsban volt 1898-ban, ahol a „legpárizsibb” operára szinte azonnal elkapkodták a jegyeket.

5cd3bee099d5a29750673352d97fcb51-160754.jpg

Cesira Ferrani (Mimi) és Evan Gorgo (Rodolfo) a Bohémélet 1896-os bemutatóján (Fotó/Forrás: Pinterest.com)

Az alkotók a regénytől eltérően – mely valójában a bohémek életéről szóló rövid karcolatok egymásutánja – két karakterre, Mimi és Rodolfo szerelmére koncentrálva írták meg a darabot,

az opera Mimijét viszont aligha találjuk meg a könyvben. Az ugyanis Mimi és Francine figurájának sajátos keveréke.

Ugyanígy járt a történet is, a második és harmadik felvonás cselekménye szinte egy az egyben eredeti ötlet, csak az első és negyedik felvonás követi le – viszonylag hűen – Murger regényét. A változások tényét egy, az eredeti librettóban tett utalás is jelzi, azonban a szerzők gondosan elhallgatták a fő karakterek összevonását.

A Bohémélet Magyarországra csaknem 10 évvel az ősbemutató után jutott el, 1905. április 5-én tűzte először műsorára az Operaház, Radó Antal fordításában és Alszeghy Kálmán rendezésében. Mimit Szamosi Elza, Rodolfót Arányi Dezső énekelte. Az 1937-es Nádasdy Kálmán-rendezés a mai napig műsoron van az Operában.

Fejléckép: Bohémélet az Operaházban 2018-ban (fotó: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Kapcsolódó

Puccini élete pont olyan szenvedélyes volt, mint művei

Az opera műfajának megújítója, a huszadik század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője önmagáról csak így nyilatkozott: „Nem vagyok én igazi muzsikus, színész vagyok, komédiás!”. 1858. december 22-én született Luccában, az évfordulóról tíz érdekességgel emlékezünk meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Átadták az idei Golden Globe-díjakat

Magyar idő szerint hétfő hajnalban átadták az idei Arany Glóbuszokat. A virtuális gálán magyar filmért is izgulhattunk, hiszen Vanessa Kirbyt jelölték a legjobb színésznő díjára a Mundruczó Kornél filmjében nyújtott alakításáért.
Klasszikus

A Concerto Budapest idén online rendezi meg nagyszabású Mozart-napját

Idén sem maradunk igazi Mozart ünnep nélkül, hiszen március 7-én a Concerto Budapest Keller András művészeti vezetésével, világhírű magyar és külföldi szólistákkal ismét megrendezi, immáron negyedik alkalommal az egyedülálló Mozart-napot.
Színház

Schiller klasszikusával érkezik a Radnóti Színház új stream-előadása

Új online bemutatóra készül a Radnóti Színház, Friedrich Schiller örök érvényű Don Carlosát Sándor Júlia és Nagy Péter István átiratában ismerheti meg a közönség.
Jazz/World

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Jazz/World

Dresch Mihály az idei Fonó-díjak nagy nyertese

Vasárnap este az online térben nézhette meg a közönség az első Fonó-díj átadóját. Tizenegy kategóriában osztották ki a díjakat a legjobbnak ítélt művészeknek, lemezeknek és programsorozatoknak, valamint átadtak egy életműdíjat is, amelyet a közönség szavazatai alapján Dresch Mihálynak ítélt oda a zsűri.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.