Zenés színház

125 éves a párizsi Moulin Rouge

2014.10.08. 15:03
Ajánlom
A kánkán bölcsőjének számító párizsi Moulin Rouge idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A legrégebbi francia varietészínház a pénzügyi megszorítások ellenére kitűnő egészségnek örvend.

A Montmartre aljában, a Pigalle téren található kabaré kilencszáz férőhelyes nézőterének 97 százalékos a kihasználtsága: az év 365 napján minden este két showműsor látható, 9 és 11 órakor.

A Moulin Rouge - ahol évente 630 ezren fordulnak meg - az Eiffel-torony, a versailles-i kastély és a Disneyland Paris mellett a leggyakrabban fotózott francia turistalátványosságok közé tartozik.

A legendákkal ellentétben a párizsi kabarék és köztük a Moulin Rouge - vacsorával együtt fejenként 150-200 euróba kerülő - varietéműsorainak közönsége ötven százalékban még mindig francia. A külföldi turisták nagyobb, szervezett csoportokban érkeznek, hogy lássák a 14 országból származó táncosok által előadott hagyományos műsort. A legtöbben Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból érkeznek.

A 450 főt foglalkoztató varietészínház tavalyi forgalma elérte a 65 millió eurót (20 milliárd forint). A mulató egyébként a világ legjelentősebb pezsgőfogyasztója: évente 240 ezer üvegnyit rendelnek a nézők.

A mulató híres kánkántársulatának német származású alapítója, Dorothea Haug után csak Doriss-lányoknak nevezett hatvan táncosnő mindegyike klasszikus táncot tanult és legalább 175 centiméter magas. Színpadi kísérőik, a húsz Doriss-fiú és a revükben fellépő tucatnyi erőművész, akrobata és zsonglőr pedig legalább 185 centiméter magas.

A mulató évente több szereplőválogatást is tart, amelyekre tucatjával érkeznek a jelöltek a világ minden tájáról, és ahol Janet Pharaoh balettmester válogatja ki a jövőbeni Doriss-táncosokat.

A Moulin Rouge Toulouse-Lautrec festményeiről ismert hatalmas színpadán évek óta látható a 8 millió euró költségvetésű Féerie (Tündérvilág) című kétórás revü, amelyben paradicsommadarak, erotikus bohócok és más képzeletbeli alakok tűnnek fel öt valódi óriáskígyó társaságában, egy negyven tonnányi vizet tartalmazó óriásakváriumban.

A revü jelenetei a kormányzó báljától egy hindu templomon át Párizs felszabadításáig invitálják a nézőket, valamennyi történet a szerelmet ünnepli. Az előadás - mint mindegyik revü - csúcspontja azonban a hagyományos kánkán a kiabálások ritmusára végrehajtott láb- és szoknyaemelésekkel, spárgázásokkal.

Párizs nemzetközileg legismertebb lokálja 1889. október 6-án nyitotta meg kapuit, és a különleges, erotikus, ugyanakkor akrobatikus képességeket igénylő és magas művészi színvonalat nyújtó varietéműsoraival szempillantás alatt a párizsi élet központi helyévé vált. Sokan a botrányos tánc, a kánkán híre miatt voltak kíváncsiak a mulatóra, ahol később fellépett Mistinguett, Edith Piaf, Maurice Chevalier, Yves Montand, Liza Minnelli, Ella Fitzgerald, Frank Sinatra és az 1990-es években La Toya Jackson is.

"A Moulin Rouge erejét a történelméből nyeri, a Belle époque és a kánkán bohém világából, amelynek a hírnevét köszönheti, valamint a különböző korokban itt megfordult festők és művészek történeteiből" - hangsúlyozza Jean-Jacques Clérico igazgató. A 125. évfordulót egy tragikus esemény némileg elhomályosítja: augusztusban hunyt el 87 éves korában Doris Haug, aki 1957 óta volt a társulat balettmestere. A Doriss-lányok múlt héten közös misén tisztelegtek mesterük emléke előtt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.