Zenés színház

130 éve született Kálmán Imre

2012.10.24. 09:32
Ajánlom
A máig legnépszerűbb magyar operett, a Csárdáskirálynő szerzője 1882. október 24-én látott napvilágot Siófokon.

Kálmán Imre Budapesten végezte középiskolai tanulmányait, de tizenöt éves korától a Zeneakadémiára is járt, ahol Bartók Béla volt az évfolyamtársa. Később jogi tanulmányokat is folytatott, s vezette a Pesti Napló zenei rovatát. Zeneszerzőként eleinte kuplék komponálásával próbálta ki magát, a közönség különösen a Mert a Berta nagy liba című darabját kedvelte. Nagy sikerű első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be, a mű 144 előadást ért meg és Bécsben is színpadra került. Kálmán nem sokkal később a császárvárosba költözött, alkotásait ezután előbb Bécsben mutatták be, majd Budapest következett. Népszerű operettek sorát komponálta: A bajadér, a Marica grófnő, A cirkuszhercegnő, A montmartre-i ibolya ma is gyakran felcsendül világszerte.

Minden idők talán legismertebb és legnépszerűbb operettjét, A csárdáskirálynőt Bécsben az 1915. évi ősbemutató után nyolcszáz alkalommal játszották egyhuzamban, és csak a bemutatót követő tizenöt évben harmincezer alkalommal adták elő világszerte. A mű Magyarországon is hallatlan népszerűségnek örvend, fülbemászó betétszámai újra és újra felhangzanak televízióban és rádióban, s több filmváltozata is készült. Az 1930-as években a fasizmus térnyerése egyre nehezebbé tette Kálmán helyzetét Bécsben, bár újabb életrajzok szerint korábban sem érezte itt jól magát, mert sikerei ellenére magyar bevándorlónak, idegennek tekintették. 1940-ben Amerikába emigrált, de a tengerentúlon komponált operettjei már nem találtak kedvező fogadtatásra Európában. A második világháború után Párizsban élt, itt is halt meg 1953. október 30-án, kívánságára Bécsben temették el. Halála előtt megkapta a francia Becsületrend Tiszti Keresztjét. Utolsó operettje, az Arizona Lady premierjét már nem érte meg.

A zeneszerző szülővárosa, Siófok híven ápolja Kálmán Imre emlékét: a városnak posztumusz díszpolgára, egykori szülőháza ma múzeumként működik, s az ő nevét viseli a siófoki kulturális központ is. Életéről Az élet muzsikája (1984) címmel magyar film készült, 2002 óta Kálmán Imre születésnapja (amely egyben a másik nagy magyar operett-szerző, Lehár Ferenc halálának napja is) a Magyar Operett Napja. Szülővárosának önkormányzata és a Kálmán Imre Múzeum díjat is alapított a nevével, amelyet évente az operett műfajban kiemelkedőt alkotó személyiségnek ítélnek oda. Születésének 125. évfordulóján emlékére szobrot avattak Budapesten, a Nagymező utcában, amely a padon ülő zeneszerzőt ábrázolja. Az idei évforduló alkalmából Kálmán szülővárosa a komponista életéről és koráról Lám a Földön is van égi boldogság címmel időszaki kiállítást is rendez, a Budapesti Operettszínház pedig emléke előtt tisztelegve idén másodszor hirdette meg a Kálmán Imre Nemzetközi Operett-Musical Karmesterversenyt, amelynek döntőjét október 27-én tartják Budapesten.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Klasszikus

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Klasszikus

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Színház

Három alkotás szerzői kaptak idén Kortárs Magyar Dráma-díjat

Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya szövegét díjazták a Radnóti Zsuzsa által alapított elismeréssel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Plácido Domingo bocsánatot kért

A világhírű spanyol operaénekes közleményben kért bocsánatot azoktól a nőktől, akik szexuális zaklatással vádolták meg az elmúlt fél évben - adta hírül a spanyol média kedden.
Zenés színház ajánló

Egyiptom királyaként mutatkozik be Köpeczi Sándor az Aidában

Egyiptom királyának szerepét Köpeczi Sándor énekli az Erkel Színház februári Aida-előadásaiban. A fiatal magyar basszista januárban Verdi-interpretációjáért különdíjat nyert a barcelonai Gran Teatre del Liceuban megrendezett, rangos Tenor Viñas nemzetközi énekversenyen.
Zenés színház hír

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.
Zenés színház magazin

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Zenés színház ajánló

Mozart zenéje kíséri az apokalipszist a k2 Színház új előadásán

A k2 Színház új, abszurd és melankolikus bemutatója Mozart Dies irae-szekvenciájából indul ki, hogy a Requiem hangjain keresztül rákérdezzen, miért akarja megúszni az európai ember újra és újra a poklok poklát.