Kálmán Imre Budapesten végezte középiskolai tanulmányait, de tizenöt éves korától a Zeneakadémiára is járt, ahol Bartók Béla volt az évfolyamtársa. Később jogi tanulmányokat is folytatott, s vezette a Pesti Napló zenei rovatát. Zeneszerzőként eleinte kuplék komponálásával próbálta ki magát, a közönség különösen a Mert a Berta nagy liba című darabját kedvelte. Nagy sikerű első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be, a mű 144 előadást ért meg és Bécsben is színpadra került. Kálmán nem sokkal később a császárvárosba költözött, alkotásait ezután előbb Bécsben mutatták be, majd Budapest következett. Népszerű operettek sorát komponálta: A bajadér, a Marica grófnő, A cirkuszhercegnő, A montmartre-i ibolya ma is gyakran felcsendül világszerte.

Minden idők talán legismertebb és legnépszerűbb operettjét, A csárdáskirálynőt Bécsben az 1915. évi ősbemutató után nyolcszáz alkalommal játszották egyhuzamban, és csak a bemutatót követő tizenöt évben harmincezer alkalommal adták elő világszerte. A mű Magyarországon is hallatlan népszerűségnek örvend, fülbemászó betétszámai újra és újra felhangzanak televízióban és rádióban, s több filmváltozata is készült. Az 1930-as években a fasizmus térnyerése egyre nehezebbé tette Kálmán helyzetét Bécsben, bár újabb életrajzok szerint korábban sem érezte itt jól magát, mert sikerei ellenére magyar bevándorlónak, idegennek tekintették. 1940-ben Amerikába emigrált, de a tengerentúlon komponált operettjei már nem találtak kedvező fogadtatásra Európában. A második világháború után Párizsban élt, itt is halt meg 1953. október 30-án, kívánságára Bécsben temették el. Halála előtt megkapta a francia Becsületrend Tiszti Keresztjét. Utolsó operettje, az Arizona Lady premierjét már nem érte meg.

A zeneszerző szülővárosa, Siófok híven ápolja Kálmán Imre emlékét: a városnak posztumusz díszpolgára, egykori szülőháza ma múzeumként működik, s az ő nevét viseli a siófoki kulturális központ is. Életéről Az élet muzsikája (1984) címmel magyar film készült, 2002 óta Kálmán Imre születésnapja (amely egyben a másik nagy magyar operett-szerző, Lehár Ferenc halálának napja is) a Magyar Operett Napja. Szülővárosának önkormányzata és a Kálmán Imre Múzeum díjat is alapított a nevével, amelyet évente az operett műfajban kiemelkedőt alkotó személyiségnek ítélnek oda. Születésének 125. évfordulóján emlékére szobrot avattak Budapesten, a Nagymező utcában, amely a padon ülő zeneszerzőt ábrázolja. Az idei évforduló alkalmából Kálmán szülővárosa a komponista életéről és koráról Lám a Földön is van égi boldogság címmel időszaki kiállítást is rendez, a Budapesti Operettszínház pedig emléke előtt tisztelegve idén másodszor hirdette meg a Kálmán Imre Nemzetközi Operett-Musical Karmesterversenyt, amelynek döntőjét október 27-én tartják Budapesten.