1. Wagner valószínűleg egy Heine-költeményben találkozott először Tannhäuser nevével, ekkor azonban még nem foglalkoztatta a téma. Végül egy 13. században keletkezett monda, a Sängerkrieg auf Wartburg és a 16. században írt Dannhauser című ének alapján írta meg az operát.
2. A művet 1845. október 19-én mutatták be. Mérsékelt sikert aratott és a magyar operavilág sem figyelt fel rá, a hazai premierre csak 17 évvel a drezdai ősbemutató után került sor.
3. Erkel Ferenc a nagyfokú németellenesség miatt megszállottan küzdött azért, hogy a Nemzeti Színházban ne játsszanak Wagner-műveket, ezért a Tannhäuser először nem ott, hanem a pesti Német Színházban csendült fel.
4. 1863 júliusában Wagner Magyarországra látogatott, és 23-án, valamint 24-én hangversenyt dirigált a Nemzeti Színházban.
5. A hangverseny után megváltozott Erkel véleménye, és az opera 1871-es Nemzeti Színházas bemutatóján már ő vezényelt.
6. A mű a Magyar Állami Operaház fennállásának 100. évfordulójáig 451-szer került színre.
7. Eredeti címe a Der Venusberg (A Vénusz-hegy) volt.
8. A bemutatót követően a Tannhäusert Wagner többször is átírta, az opera a szerző életművének legtöbbet átdolgozott darabja.
9. Wagner soha nem érezte elég jónak a Tannhäusert. Egy néhány héttel a halála előtt készült feljegyzés szerint az mondta: „Tartozom a világnak egy Tannhäuserrel”.
10. 1861-ben III. Napóleon kérésére Párizsban is műsorra tűzték, azonban három előadás után levették a műsorról. A bukás után terjedt el a francia „se tannhauser” (ejtsd: szö tannozé) kifejezés, ami annyit tesz, hogy unatkozni.
11. Összesen 164 próbát tartottak az előadás előtt.
12. A franciaországi előadásra Wagner egy plusz balettjelenetet írt a nyitóképhez. A korabeli kritika ezt bírálta, mert indokoltabbnak látták volna a táncot a második felvonásban.
13. A mai operai gyakorlat a rengeteg eltérés miatt két változatot használ: a „drezdait” és a „párizsit”. A párizsi gyakrabban kerül színre.
14. Az opera egyik leghíresebb része a Csarnokária, amit önállóan is gyakran játszanak koncerteken.
15. Gyakori és kedvelt értelmezés, hogy Tannhäuser valójában Wagner művészi alteregója.

Csavlek Etelka Erzsébet szerepében a Csarnokáriát énekli.

Fejléckép: Jacques Clément Wagrez festménye Tannhäuserről