Zenés színház

15 érdekesség a Tannhäuserről, amit eddig nem tudtál

2020.10.19. 16:50
Ajánlom
175 éve mutatták be Drezdában Richard Wagner háromfelvonásos operáját, a Tannhäusert. A mű ugyan messze nem volt olyan népszerű, mint a Nibelung-tetralógia vagy a Tisztán és Izolda, de jelentős hatása volt a későbbi operairodalomra. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a darabról.
  1. Wagner valószínűleg egy Heine-költeményben találkozott először Tannhäuser nevével, ekkor azonban még nem foglalkoztatta a téma. Végül egy 13. században keletkezett monda, a Sängerkrieg auf Wartburg és a 16. században írt Dannhauser című ének alapján írta meg az operát.
  2. A művet 1845. október 19-én mutatták be. Mérsékelt sikert aratott és a magyar operavilág sem figyelt fel rá, a hazai premierre csak 17 évvel a drezdai ősbemutató után került sor.
  3. Erkel Ferenc a nagyfokú németellenesség miatt megszállottan küzdött azért, hogy a Nemzeti Színházban ne játsszanak Wagner-műveket, ezért a Tannhäuser először nem ott, hanem a pesti Német Színházban csendült fel.
  4. 1863 júliusában Wagner Magyarországra látogatott, és 23-án, valamint 24-én hangversenyt dirigált a Nemzeti Színházban.
  5. A hangverseny után megváltozott Erkel véleménye, és az opera 1871-es Nemzeti Színházas bemutatóján már ő vezényelt.
  6. A mű a Magyar Állami Operaház fennállásának 100. évfordulójáig 451-szer került színre.
  7. Eredeti címe a Der Venusberg (A Vénusz-hegy) volt.
  8. A bemutatót követően a Tannhäusert Wagner többször is átírta, az opera a szerző életművének legtöbbet átdolgozott darabja.
  9. Wagner soha nem érezte elég jónak a Tannhäusert. Egy néhány héttel a halála előtt készült feljegyzés szerint az mondta: „Tartozom a világnak egy Tannhäuserrel”.
  10. 1861-ben III. Napóleon kérésére Párizsban is műsorra tűzték, azonban három előadás után levették a műsorról. A bukás után terjedt el a francia „se tannhauser” (ejtsd: szö tannozé) kifejezés, ami annyit tesz, hogy unatkozni.
  11. Összesen 164 próbát tartottak az előadás előtt.
  12. A franciaországi előadásra Wagner egy plusz balettjelenetet írt a nyitóképhez. A korabeli kritika ezt bírálta, mert indokoltabbnak látták volna a táncot a második felvonásban.
  13. A mai operai gyakorlat a rengeteg eltérés miatt két változatot használ: a „drezdait” és a „párizsit”. A párizsi gyakrabban kerül színre.
  14. Az opera egyik leghíresebb része a Csarnokária, amit önállóan is gyakran játszanak koncerteken.
  15. Gyakori és kedvelt értelmezés, hogy Tannhäuser valójában Wagner művészi alteregója.

Csavlek Etelka Erzsébet szerepében a Csarnokáriát énekli.

Fejléckép: Jacques Clément Wagrez festménye Tannhäuserről

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Könnyed játékok következménye – interjú Polyák Lillával

Polyák Lillát legutóbb Guido múzsájaként, Claudia Nardiként láthatta a Budapesti Operettszínház közönsége a Nine-ban, ezúttal pedig a Kálmán Imre Teátrum színpadán esküszik bosszút Valmont vikomt ellen a Veszedelmes viszonyokban. A történethez fűződő kapcsolatáról, Merteuil márkinéról és a darab különleges zenei világáról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Meghirdette nyári előadásait az Újszegedi Szabadtéri Színpad

Az új előadásokat Barnák László, a Szegedi Szabadtéri Játékok főigazgatója jelentette be Facebookon.
Zenés színház ajánló

Saját belső démonaikkal küzdenek meg a Tünet Együttes alkotói legújabb bemutatójukban

A Nothing Personal című darabban Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel saját meséjüket alkotják meg, amelyhez Boldizsár Ildikó meseterápiás módszere adott inspirációt. A premiert február 25-én tartják a Jurányi Házban.
Zenés színház ajánló

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Zenés színház ajánló

Teljes gőzzel – Beszélgetések és könnyed programok az Eiffel Műhelyházban

Az Eiffel Műhelyház sebességet vált: az új évadban öt vadonatúj programsorozat indul itt, melyek a lehető legtágabb értelemben véve kölcsönzik témáikat az opera társművészetei köréből. Közélet, humor, irodalom, és persze zene, zene, zene.