Zenés színház

150 éve halt meg Giacomo Meyerbeer

2014.05.02. 08:00
Ajánlom
Százötven éve, 1864. május 2-án halt meg Giacomo Meyerbeer német zeneszerző, akinek neve a francia nagyopera fénykorával forrt össze.

Berlinben született 1791. szeptember 5-én Jacob Liebmann Beer néven. A Meyer előtagot nagyapja, Liebmann Meyer Wulff bankár 1811-ben bekövetkezett halálakor ragasztotta nevéhez, majd 1817-ben, itáliai tanulmányai során keresztnevét is az olaszos Giacomo formában kezdte használni. Apja és édesanyja is vagyonos családból származott, otthonuk a porosz előkelőségek kulturális központjának számított, gyermekeik is gondos nevelésben részesültek. Meyerbeer zenei tehetsége korán megmutatkozott, kisgyermekként képes volt megjegyezni és zongorán eljátszani népszerű dallamokat, s hétéves korában már nyilvános koncertet adott. Virtuóz zongorista lett, s sokáig nem tudott választani az előadóművészi pálya és a zeneszerzés között. 1805-től a kor legnevesebb mestereitől tanulta a komponálást, ekkoriban kötött barátságot Karl Maria Weberrel, a német romantikus opera nagy mesterével.

Meyerbeer csodálatra méltó szorgalommal és kitartással tört célja felé: képes volt napokig alvás és ruhaváltás nélkül dolgozni egy-egy feladaton. Salieri tanácsára utazott 1816-ban Velencébe, hogy az olasz operát is megismerje. Rossini zenéje annyira rabul ejtette, hogy félretéve az eredetiségről vallott elvét, egymás után hét olasz stílusú operát írt, amiért Weber meg is rótta, hiszen addig barátját a német opera reménységének tartotta.

A zeneszerző 1824 után hét évig hallgatott, mert elveszítette édesapját, feleségét és két gyermekét, teljes visszavonultságban a francia történelmet és művészetet tanulmányozta. 1831-től Párizsban élt, ekkor következett be drámai és zenei stílusának metamorfózisa, a jelen problémáira megoldást keresve a legendák felé fordult.

A nyilvánosság elé 1831-ben, az Ördög Róbert című operájával lépett újra. A hatalmas sikert arató mű néhány év alatt bejárta az egész világot és elindította a párizsi Opéra kasszasikereinek korszakát. Színpadi hatások, lélegzetelállító ellentétek, briliáns zenei megoldások, erőteljes deklamáló recitativók, fülbemászó dallamok, tömegjelenetek, kórusok, hősi balettek - ez a Meyerbeer-féle fényes „tragédie lyrique". A sikert megismételte, sőt túlszárnyalta 1836-ban A hugenották, legtöbbet előadott operája.

Meyerbeert, aki 1832-től már porosz udvari karmester is volt, 1838-ban ajándékozta meg Eugéne Scribe, a kor népszerű drámaírója, egyben több korábbi operájának szövegírója Az afrikai nő librettójával. A téma lenyűgözte, újra- és újrakomponálta, átírta, majd ismét kijavította a partitúrát, a darab élete végéig foglalkoztatta. Scribe végül belefáradt a végeláthatatlan változtatásokba, és visszakérte a szövegkönyvet, ám Meyerbeernek sikerült megbékítenie. Olyannyira, hogy egy másik művét is felhasználhatta, így született meg az 1849-ben bemutatott A próféta. A zeneszerző ebben legszárnyalóbb gondolatait akarta összefoglalni, de a homályos meseszövés, a túlhajtott vallásos fanatizmus, az elvékonyodó szerelmi szál csak kevesek tetszését nyerte el. A bemutatón jelen volt Liszt Ferenc is, őt viszont annyira lenyűgözte a darab, hogy témájára még zongora- és orgonadarabokat is írt.

Meyerbeer 1842-ben IV. Frigyes Vilmos porosz király felkérésére visszatért Berlinbe, az új ottani operaház fő-zeneigazgatójának. Az avatóünnepségre írta 1844-ben a német nyelvű Ein Feldlager in Schlesien című daljátékot, amelynek főszerepét a kor világsztárja, „a svéd csalogány", Jenny Lind énekelte. Az operákon kívül más műfajban is alkotott, például kísérőzenét öccse, Michael Beer Struensee című szomorújátékához, indulót Schiller születésének centenáriumára, emellett kantátákat, mintegy 50 francia románcot, kórusokat komponált.

Rövid bécsi és londoni kitérő után ő készítette elő a porosz király születésnapjára későbbi riválisa és ellensége, Richard Wagner első operája, a Rienzi színre vitelét, és ott bábáskodott A bolygó hollandi bemutatója körül is. Meyerbeer keresett az akkor igen szerény körülmények között élő Wagner számára állást és ő mutatta be a zenei világ befolyásos szereplőinek. Fáradozásait Wagner 1850-ben egy vitriolba mártott tollal írott, antiszemita felhangú cikkel „hálálta meg", amelyet Meyerbeer halála után kibővített formában publikált újra, az általa indított kampánynak nagy szerepe volt abban, hogy vetélytársának népszerűsége gyorsan lehanyatlott. Wagnert személyes és szakmai okok is motiválhatták: féltékeny volt Meyerbeer sikereire és vagyonára, de az operáról alkotott elképzeléseik is merőben különböztek, Wagner elítélte vetélytársa „bombasztikus", szerinte hatásvadász stílusát.

Az állandó idegeskedés miatt Meyerbeer egészsége megromlott, s megrázta szerzőtársa, Scribe elvesztése is. 1862-ben újra elővette Az afrikai nő szövegkönyvét, éveken keresztül kereste a megfelelő énekeseket, de túlzott aggodalmaskodása miatt a több mint hatórás mű életében soha nem került színpadra.

Meyerbeer 1864. május 2-án halt meg Párizsban. Halála után nagyszabású, komoly apparátust és virtuóz énekeseket igénylő operái lekerültek a műsorról, de napjainkban újraéled irántuk az érdeklődés: az Ördög Róbertet 120 év után, 2012-ben ismét bemutatta a londoni Royal Opera House.

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

Egy stadionnyi Paradicsom – Nádasdy Ádám az új Dante-fordításról

Egy közös karácsonyi italozás alkalmával jutott Nádasdy Ádám és Térey János arra a megállapításra, hogy Dante Isteni színjátékának Paradicsom részét újra kéne fordítani. Nem azért, mert Babits szövege ne lenne jó, nagyon is szép, a mai olvasóközönség viszont már nehezebben fogadja be. Az új változat elkészült, Nádasdy Ádám, a mű fordítója pedig a 2021-es Budapesti Őszi Fesztivál keretében ismertette a művet a Márai Sándor Kulturális Központban.
Klasszikus

Cziffra György századik születésnapját ünnepli a zenészvilág

Két különleges koncerttel, kiállítással, külföldi programokkal folytatódik a Cziffra György-emlékév, a zongoraművész századik születésnapján Eötvös Péter erre az alkalomra írt műve is elhangzik
Tánc

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Klasszikus

Újabb három évig Szinetár Miklós az Opera Örökös Tagjainak elnöke

A neves rendezőt, a Tagság jelenlegi elnökét október 12-én, az Eiffel Műhelyházban tartott közgyűlésen választották újra
Vizuál

Vaszary, Aba-Novák és Munkácsy remekművei a Virág Judit Galéria őszi aukcióján

Vaszary János utolsó itáliai nyarát felidéző festménye, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, Munkácsy Mihály anya-gyerek kompozíciója és Kádár Béla Amerika-élményének emléket állító műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria őszi aukcióján október 17-én a Budapest Kongresszusi Központban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.