Zenés színház

150 éve mutatták be Erkel Bánk bán című operáját

2011.03.07. 09:00
Ajánlom
150 éve, 1861. március 9-én mutatták be Pesten a legnagyobb magyar történelmi operát, Erkel Ferenc Bánk bán című alkotását.

Az opera Katona József tragédiája alapján készült. Katona 1815-ben írta tragédiáját egy pályázatra, de műve visszhang nélkül maradt. Az átdolgozott változat 1821-ben jelent meg nyomtatásban, első előadására csak 1833 februárjában, Katona halála után került sor Kassán. A következő évtizedben mindössze hétszer játszották, diadalútja a Nemzeti Színház 1848. március 15-iki előadásán kezdődött. Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője a Hunyadi László 1844-es bemutatóját követően keresett témát új műve számára. Egyes feljegyzések szerint először egy francia librettót akart feldolgozni, figyelmét vélhetőleg a tragédia pest-budai előadásán a címszerepet alakító Egressy Gábor hívta fel Katona drámájára. A színész testvére, Egressy Béni írta a Hunyadi László szövegkönyvét is, s Erkel ez alkalommal is őt kérte fel a librettó elkészítésére. Egressy csak nem sokkal halála előtt, 1851-ben készült el a munkával, a szabadságharc leverése utáni elnyomás és cenzúra azonban lehetetlenné tett minden bemutatót. Erkel a kényes téma, a királynégyilkosság és a paraszti nyomor színpadi ábrázolása miatt is az asztalfióknak dolgozott (a gyilkosság a bemutató után is sokáig csak a színfalak mögött történhetett meg). A politikai légkör enyhülése tette lehetővé, hogy 1861 januárjában nyilvánosan elhangozzék az első részlet, a Tisza-parti jelenet, majd 1861. március 9-én a Nemzeti Színházban megtartsák az ősbemutatót - az opera éles kiállás volt az önkényuralom ellen.

A Bánk bán legnagyobb történelmi operánk, amelynek középpontjában az egyéni és közösségi sorskérdés áll. Zenéjében a francia és olaszos mellett magyaros zenei elemek ötvöződnek, Erkel által kapott polgárjogot a verbunkos, a csárdás, a népies műdal, a Bánk bánból szinte "népdallá" vált a hazaszeretet himnusza, a Hazám, hazám. Ő használt először angolkürtöt és cimbalmot operazenekarban, utóbbi szólamát a Bánk bán bemutatóján a komponista 15 éves Sándor fia játszotta apja betanításában, mivel a zenekarban senki nem értett a cimbalomhoz. Az operát a dramaturgiai és prozódiai nehézségek miatt többször is átdolgozták. A múlt század harmincas éveiben az operaház igazgatója, Radnai Miklós által megkezdett munkát Rékai Nándor karmester végezte el, a szövegkönyv módosítása Nádasdy Kálmán, az átjelenetezés Oláh Gusztáv nevéhez fűződik. Az eredetileg tenorra írt címszerepet ekkor baritonra, Tiborc szólamát basszusra írták át, az átdolgozott változatot 1940. március 15-én mutatták be. Az operát 1953-ban Kenessey Jenő dolgozta át ismét, egyben visszatérve Bánk tenorváltozatához. 1969-ben visszatértek a zenei anyag Rékai-féle változatához, s ma is ezt játsszák. Erkel halálának 100. évfordulóján, 1993-ban elkészült az eredeti, rekonstruált változat hangfelvétele. A Bánk bán szerepel az operaház műsorán, elkészült nagyszabású filmváltozata, a debreceni Csokonai Színház 2008-ban Erkel eredeti partitúrájának alapján adta elő. Tavaly novemberben, Erkel Ferenc születésének bicentenáriumán az operaházban két alkalommal is félig szcenírozott koncerten mutatták be az ősváltozatot.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház csillagóra

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház Swingoperett

Swingoperett – Egy este az operett sztárjaival a Benczúr Palota platánfái között

A Benczúr Kerti Esték részeként június 27-re meghirdetett, különleges előadáson fellép Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Bálint Ádám és Homonnay Zsolt, a zenei aláfestést Bársony Bálint és zenekara szolgáltatja.
Zenés színház magazin

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház közönségszavazás

Szavazzon: ki kapja az Operettszínház közönségdíját?

A közönségdíjat a legtöbb lájkot bezsebelő művész kapja majd a június 24-én tartandó díjátadón. Szavazásra fel!