Zenés színház

150 éve született A víg özvegy szerzője, Lehár Ferenc

2020.04.30. 15:45
Ajánlom
31 operettet írt, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, de valamennyit rövid időn belül Budapesten is műsorra tűzték. 1870. április 30-án született Lehár Ferenc.

Lehár Ferenc Komáromban született, ahol katonakarmester apja állomásozott, de Pozsonyban, majd Sopronban töltötte gyermekkorát, 1880-tól Budapesten éltek. Bár élete nagy részét Ausztriában élte le, tizenkét éves koráig csak magyarul beszélt, és élete végéig magyar állampolgár maradt. A rendkívül tehetséges fiút fiatal kora miatt sem a budapesti, sem a bécsi konzervatóriumba nem vették fel, ezért a prágai konzervatóriumban tanult hegedű szakon,

az intézmény szabályait áthágva zeneszerzésre Antonín Dvořák oktatta.

Ekkoriban igen szerény körülmények között élt, egy ideig színházi hegedűs is volt, majd elnyert egy hangversenymesteri állást. Innen apja csábította el, akinek szólóhegedűsre volt szüksége katonazenekarában. Lehárt ez nem elégítette ki, s húszévesen sikeresen megpályázta a losonci ezred karmesteri posztját. Ezzel a hadsereg legfiatalabb karnagya lett, e minőségében végigjárta a Monarchia városait.

GettyImages-2633801-154124.jpg

Lehár Ferenc (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

1891-ben egy alkalommal találkozott a valcerkirály ifjabb Johann Strauss-szal, 1894-ben egyik hangversenyén jelen volt I. Ferenc József, s barátjának mondhatta Puccinit is.

Először opera komponálásával próbálkozott, s amikor 1896-ban bemutatták Kukuska című művét, ki is lépett a katonai szolgálatból. Bécsben telepedett le, hosszú ideig a közismert Naschmarkt és a Múzeum negyed közötti kis utcában, a Theopoldgassén volt otthona. Hírnevét 1901-ben egy keringő alapozta meg: Paulina Metternich hercegnő farsangi bálján a hölgyek arannyal és ezüsttel átszőtt ruhákat viseltek, az ifjú Lehár pedig megkomponálta Arany és ezüst című keringőjét. (Nem sokkal korábban, amikor próbát kellett vezényelnie egy meghallgatáson, azzal utasították el, hogy "a jelölt egész jó klasszikus karmester lehet, de a keringőhöz nem ért".)

1902-ben bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, a sorban következő A drótostótot már százszor játszotta a pesti Magyar Színház. 1905-ben került színre talán legnépszerűbb alkotása, A víg özvegy. A premier kis híján kudarcba fulladt, mert a bemutatóra alig költöttek, kevés próbalehetőséget adtak, a közönség pedig nem értékelte a hagyományos bécsi stílustól elütő darabot. A víg özvegy mégis világsikert aratott, 1910-ben már négyszáz színházban 18 500 előadásban láthatta a közönség világszerte, New Yorkban 416 alkalommal játszották, s több alkalommal is megfilmesítették.

GettyImages-82094679-154012.jpg

A víg özvegy bécsi előadásának szereplői 1906-ban (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Világsikert aratott a Luxemburg grófja, amelyet még saját tempójához képest is rekordidő, alig egy hónap alatt komponált. Ugyancsak népszerű lett a Cigányszerelem és A mosoly országa, ritkábban játsszák A három grácia, A cárevics, Paganini és Friderika című műveit. A Friderikát és A mosoly országát 1935-ben filmre vitték, az utóbbit 2018-ban mutatták be először Kínában, Káel Csaba rendezésében, a Sanghaji Opera és a Müpa közös produkciójában. Lehár utolsó darabja a Giuditta című daljáték volt 1933-ban, ezután felhagyott a zeneszerzéssel.

Érdekesség, hogy ezt a művét Bécs Nussdorf városrészében található Duna-parti otthonában írta, amely korábban A varázsfuvola szövegkönyvét jegyző Emanuel Schikanederé volt.

A palota mennyezetfreskóit a Mozart-opera jelenetei ihlették, az épületben emlékszobát is kialakítottak, falán Schikaneder, Lehár és a híres tenorista, a több Lehár-operettben remeklő Richard Tauber emléktáblája is látható.

GettyImages-56466112-154120.jpg

Lehár Ferenc villájában, Bad Ischlben, 1910-ben (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Az operett a Monarchiában és utódállamaiban a könnyű szórakoztatás alapműfaja lett, amelynek Lehár mellett több magyar nagysága is volt, mint Kálmán Imre, Jacobi Viktor, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Ábrahám Pál.

Bécsben így méltatták: a zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár.

Lehár munkáit friss színpadi ötletek jellemzik, fantáziájával, technikai igényességével, humorával megújította a bécsi operett hagyományossá vált stílusát. Ostobácska történetek és egysíkú figurák helyett élő embereket állított a színpadra, s dallamos, fülbemászó melódiái ellenére olyan követelményeket támasztott a zenekarral és az énekesekkel szemben, amilyenekhez korábban nem szoktak hozzá.

1926 és 1938 között Berlinben, majd ismét Ausztriában, Bad Ischlben élt, a második világháború után Zürichbe költözött, és csak 1948. október 24-én bekövetkezett halála előtt nem sokkal tért vissza Ausztriába. Átélte mindkét világháborút, a huszadik század fordulatos történelmét, de hírnevével, befolyásával soha nem akart sem élni, sem visszaélni. Nem kérte Horthy közbenjárását, amikor az 1921-es királypuccsba belekeveredett legitimista katonatiszt testvérének le kellett szerelnie.

Akkor sem keresett hatósági védelmet, amikor az 1938-as Anschluss után a Gestapo el akarta hurcolni zsidó származású feleségét, akit végül a szomszédok rejtettek el.

GettyImages-818841964-153906.jpg

Lehár Ferenc 1935-ben (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

A Budapesti Filharmóniai Társaság 1934-ben tiszteletbeli tagjává fogadta, 1940-ben Sopron, 1948-ban Bad Ischl díszpolgárává választották, ahol egykori villája ma múzeum, nevét viseli a helyi színház, és hamvai is itt nyugszanak. 1943-ban ő vehette át az egyik utolsó Corvin-kitüntetést, a Corvin-koszorút. Nevével rendszeresen tartanak nemzetközi operett énekversenyt a műfaj népszerűsítése és új tehetségek felfedezése céljából.

A magyar operett napja 2002 óta október 24., mert 1882-ben ezen a napon született Kálmán Imre és 1948-ban ezen a napon halt meg Lehár Ferenc. Lehár művei halála után hetven évvel, 2019 elejétől váltak szabadon felhasználhatóvá. Születése évfordulóján a koronavírus-járvány miatt Bad Ischlben a nyilvánosság kizárásával rendeznek koszorúzást, a tervezett ünnepségek helyett az osztrák televízióban filmközvetítéssel emlékeznek, júliusban különbélyeget adnak ki tiszteletére.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Zenés színház hír

Whoopi Goldberg nélkül mutatják be az Apáca Show-t a West Enden

Nagy dobásra készült tavaly a West End: az 1992-es Apáca Show musical-változatának főszerepére a nagysikerű film Delorisát, Whoopi Goldberget kérték fel, aki örömmel vállalta, hogy ismét magára ölti az apácaruhát. Az előadásra a borsos jegyárak ellenére gyorsan fogytak a jegyek, a bemutató azonban a koronavírus miatt elmaradt, az új változatban pedig úgy tűnik, hogy hiába is keresnénk az Oscar-díjas színésznőt.