Zenés színház

160 éve mutatták be a Rigolettót

2011.03.11. 08:29
Ajánlom
1851. március 11-én mutatták be a velencei Fenice Színházban Giuseppe Verdi egyik legnépszerűbb operáját, a Rigolettót.

Verdi 1850 márciusában a velencei operaház felkérésére látott munkához, alapanyagnak Victor Hugo A király mulat című drámáját választotta. A színmű 1832-es párizsi bemutatója hatalmas botrányt kavart, s "a jó erkölcsök megsértése" miatt rögvest be is tiltották, könyv alakban azonban megjelenhetett. Hugo drámájának két fő alakja I. Ferenc francia király és udvari mulattatója, egyben szeretőjének apja, a púpos Triboulet. A kicsapongó reneszánsz uralkodó és udvara azonban csak modellként, történelmi háttérként szolgált a társadalompolitikai mondanivalónak és erkölcsbírálatnak; a betiltás valódi oka ugyanis a túlzott hasonlatosság volt I. Ferenc és a francia trónon ülő Lajos Fülöp között. Hugo darabja azokat a koronás főket állította pellengérre, akik könyörtelenül eltipornak minden ellenvéleményt, a nép érdekeit feláldozzák, csakhogy saját bűnös vágyaikat kielégíthessék.

A kényes téma feldolgozásához a párizsi premier után közel két évtizeddel Verdi a szövegkönyvet jegyző Francesco Maria Piave társaságában fogott, az opera eredeti címe Az átok volt. A darab azonban fennakadt az osztrák cenzúra hálóján (Velence akkor a Habsburgok fennhatósága alá tartozott), a cenzorok kifogásolták az "obszcén és triviális téma" frivol ábrázolását, továbbá hogy a szerzők egy uralkodó kicsapongó életét állították a középpontba. A darabot ezért át kellett dolgozni. Az osztrák hatóságok azt írják elő, hogy a király személye helyett polgári személyt kell a dráma középpontjába állítani, a törvénytelen szerelmet egyházi esküvővel jóvá kell tenni, Gildának pedig nem szabad erőszakos halállal elpusztulnia. Hosszas alkudozás után az alkotók megváltoztatták a szereplők nevét, így lett a címszereplőből Rigoletto. Helyszínnek a már nem létező mantuai hercegséget választották, a főhős a már kihalt Gonzaga család tagja lett, s húztak a librettóból is: a csábító herceg nem léphetett be Gilda hálószobájába.

A hatóságok így már áldásukat adták az immár Rigoletto címet viselő operára, s 1851 februárjában megkezdődhettek a próbák. Az elővigyázatos Verdi a legnagyobb slágert, a La donna è mobile című áriát csak az utolsó pillanatban adta oda az énekesnek, megtiltva, hogy nyilvánosan akár csak fütyülje azt. A zeneszerző ugyanis attól tartott, hogy a fülbemászó dallamot hamar megjegyeznék az emberek, s a bemutatón akár plágiummal is vádolhatnák őt.

Az 1851. március 11-én a velencei La Fenice Színházban megtartott ősbemutató hatalmas sikert aratott, a Herceg említett dalánál a közönség tombolva követelte a ráadást. Az operáért egyaránt rajongott Victor Hugo és a pályatárs Rossini, Verdi pedig a legkeresettebb komponisták közé emelkedett. A Rigoletto második alkotói korszakának első remekműve, amelyben zenei stílusa is megváltozott, egy kritika szerint a darab "szinte teljesen áriák nélkül és finálé nélkül, duettek végtelen soraként fogalmazódott". Magyarországon 1852. december 18-án játszották először a Nemzeti Színházban.

Mantovából 2010. szeptember 4-én és 5-én sugározták azt az operafilmet, amelyet helyszíneken és valós időben forgattak. A produkció karmestere Zubin Mehta, rendezője pedig Marco Bellocchio volt. A címszerepben a világhírű spanyol operaénekest, Plácido Domingót, Gilda szerepében pedig Julia Novikovát láthattuk, aki a 2009-ben a Pécsett és Budapesten megrendezett Operalia énekverseny fődíjasát és közönségdíjasát volt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Zenés színház hír

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.
Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.