Zenés színház

17 dolog, amit tudni akartál az Operaházról

Melyik volt Sissi kedvenc széke? Mennyibe került egy jegy? Mi köze az operának az alföldi betyárokhoz? A 130 éves Operaház legendáit gyűjtöttük össze.

1.) A Dalszínház utca és környéke a kor legolcsóbb telke volt, ahol egyes visszaemlékezések szerint az Alföldről elkergetett betyárok húzták meg magukat.

2.) Podmaniczky Frigyes kizárólag töltött fegyverrel volt hajlandó az Operaház leendő telkére látogatni.

3.) Ybl Miklós eredetileg az épületterveket elbíráló zsűri tagja lett volna. Vázlatai végül olyan jól sikerültek, hogy ő kapta meg a tervezés jogát, kedvéért még a költségvetést is hajlandóak voltak megemelni.

4.) Ferenc József ugyan támogatta a budapesti operaház tervét, ám kikötötte: nem lehet nagyobb a bécsinél. A legenda úgy tartja, mikor eljött a megnyitóra, azt mondta: "valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet."

5.) A királyi pár számára külön bejáratot készítettek, amit csak ők használhattak. A főbejáraton az előkelőségek érkeztek, az oldalsó bejáraton pedig a szegényebbek, akik kizárólag a harmadik emeleten foglalhattak helyet.

6.) Egy belépőjegy két ló árával vetekedett

7.) Sissi kedvenc széke a színpad bal oldalán található proszcénium páholy volt. Noha erről a helyről a színpad egy része egyáltalán nem látható, a királyné azért szeretett itt ülni, mivel őt mindenki jól láthatta

8.) Mai napig könnyedén kideríthető, hogy hol használtak az épületben műmárványt, ez ugyanis nem olyan hideg, mint az igazi márvány.

9.) A királyi páholyba ma is mindössze négy ember teheti be a lábát: a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a házelnök és a takarítónő.

10.) Az udvari etikett szerint a királyi párnak tilos volt jobbra-balra nézelődnie, ezért a lépcsősor tetején egy hatalmas tükröt helyeztek el, amelyből jól szemügyre vehették az Operaház belső terét. Állítólag ez a tükör volt Sissi kedvence, mivel ebben karcsúbbnak látta magát.

11.) Az Operaház Európa egyik legjobb akusztikájú színházterme, köszönhetően többek között a patkó alakú nézőtérnek, az előszeretettel alkalmazott faburkolásnak és a nézőtér alatt futó szellőzőrendszernek. A kiváló hangzást segítik még a némileg keménynek mondható székek is, amelyek ugyan kissé kényelmetlennek tűnhetnek, ám az is igaz, hogy a nézők nem alszanak el rajtuk könnyen.

12.) A nézőtér A zene megdicsőülése című mennyezeti freskója Lotz Károly alkotása, aki állítólag saját magát is belefestette a képbe Zeuszként, míg Aphrodité vonásaiban lányára ismerhetünk.

13.) A közel 2 tonnás csillárt mai napig kézi csörlővel engedik le, ha égőket kell cserélni. Az áram bevezetése előtt gázvilágítást használtak, ezért hogy ne sérüljön a mennyezeti freskó, pár méterrel lejjebb engedték, ami miatt harmadik emeletről alig lehetett látni a színpadot.

14.) Az Operaház színpada a korban rendkívül korszerűnek számított, ugyanis a gyúlékony fa helyett a lehető legtöbb fémet használták fel építésekor. Ennek ellenére két vasfüggöny is található a színpad fölött.

15.) A székeket igyekeztek egymáshoz képest a lehető legszellősebben elhelyezni. Ugyan így jelentős bevételtől esett el az Operaház, egyes visszaemlékezések szerint ennek volt köszönhető, hogy amikor egy alkalommal kigyulladt a függöny, nem tört ki azon nyomban pánik a nézőtéren.

16.) Az épület belső díszítésénél az aranyozáshoz a papírnál is vékonyabb aranylemezeket használtak, amelyeket mókusszőr-ecsettel vittek fel a felületre (kézzel érintve ugyanis egyből szétporladt volna). Ennek a volt köszönhető, hogy a nézőtér aranyozásához például mindössze 2 kg aranyra volt szükség.

17.) Ybl Miklós öszhonoráriuma 156 000 forint volt. Egy korabeli munkás napi 2 forintot keresett.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Lázár Kati és Rudolf Péter a Halhatatlanok Társulatának tagjai között

Tizenhetedik alkalommal választottak maguk közé új tagokat a Halhatatlanok Társulatának tagjai. A júniusban lezárult szavazás alapján hat művész érdemelte ki a címet.
Vizuál

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Színház

Epres Attila távozik az Örkény Színházból

A színész szabadúszóként folytatja tovább, de korábbi szerepeit megtartja.
Színház

Kováts Adél egy mázsás jégtömböt tolt keresztül Budapesten

A Radnóti Színház igazgatója a nyár legforróbb hetére időzítette performanszát, a Margit hídtól a Radnóti Tesla Laborig tolta jeget, míg a melegben az teljesen semmivé nem vált.
Vizuál

18-as karika kerülhet Almodóvar filmjeire

Megjelentek a Médiatanács korhatár-besorolással kapcsolatos ajánlásai, a példák között több filmklasszikust is említ az NMHH – tudatta a HVG.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ki lesz a vadak ura? – Új családi musical a láthatáron!

A TBG Production és a Soproni Petőfi Színház a Tesla musical alkotóinak közreműködésével bemutatja: a Vadak Ura – The Covenant musical show-t.
Zenés színház hír

Musical az ártatlanság koráról – a Nine premierjével indul az Operettszínház új évada

Közönségtalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatón mutatkoztak be a Budapesti Operettszínház új bemutatójának szereplői. A Nine-Kilenc Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című filmje alapján készül Balázs Zoltán rendezésében.
Zenés színház kritika

Sanzon-szerelmek Pokorny Liával

Hányféle szerelem létezik? És melyik az igazi? Ismerős helyzetek, valódi drámák és félve elsuttogott vallomások váltják egymást a Centrál Színházban, Pokorny Lia zenés estjén, amely több, mint sanzonokká formált érzelmek kavalkádja: önmagunkkal való szembenézés.
Zenés színház ajánló

Mitől működik egy házasság? – II. János Pál pápa darabja az Opera Eiffel Műhelyházában sejteti a választ

Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabját Krzysztof Penderecki zenéjével és székesfehérvári Vörösmarty Színházzal együttműködésben mutatja be 2021. szeptember 8-án a Magyar Állami Operaház.