Zenés színház

17 dolog, amit tudni akartál az Operaházról

Melyik volt Sissi kedvenc széke? Mennyibe került egy jegy? Mi köze az operának az alföldi betyárokhoz? A 130 éves Operaház legendáit gyűjtöttük össze.

1.) A Dalszínház utca és környéke a kor legolcsóbb telke volt, ahol egyes visszaemlékezések szerint az Alföldről elkergetett betyárok húzták meg magukat.

2.) Podmaniczky Frigyes kizárólag töltött fegyverrel volt hajlandó az Operaház leendő telkére látogatni.

3.) Ybl Miklós eredetileg az épületterveket elbíráló zsűri tagja lett volna. Vázlatai végül olyan jól sikerültek, hogy ő kapta meg a tervezés jogát, kedvéért még a költségvetést is hajlandóak voltak megemelni.

4.) Ferenc József ugyan támogatta a budapesti operaház tervét, ám kikötötte: nem lehet nagyobb a bécsinél. A legenda úgy tartja, mikor eljött a megnyitóra, azt mondta: "valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet."

5.) A királyi pár számára külön bejáratot készítettek, amit csak ők használhattak. A főbejáraton az előkelőségek érkeztek, az oldalsó bejáraton pedig a szegényebbek, akik kizárólag a harmadik emeleten foglalhattak helyet.

6.) Egy belépőjegy két ló árával vetekedett

7.) Sissi kedvenc széke a színpad bal oldalán található proszcénium páholy volt. Noha erről a helyről a színpad egy része egyáltalán nem látható, a királyné azért szeretett itt ülni, mivel őt mindenki jól láthatta

8.) Mai napig könnyedén kideríthető, hogy hol használtak az épületben műmárványt, ez ugyanis nem olyan hideg, mint az igazi márvány.

9.) A királyi páholyba ma is mindössze négy ember teheti be a lábát: a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a házelnök és a takarítónő.

10.) Az udvari etikett szerint a királyi párnak tilos volt jobbra-balra nézelődnie, ezért a lépcsősor tetején egy hatalmas tükröt helyeztek el, amelyből jól szemügyre vehették az Operaház belső terét. Állítólag ez a tükör volt Sissi kedvence, mivel ebben karcsúbbnak látta magát.

11.) Az Operaház Európa egyik legjobb akusztikájú színházterme, köszönhetően többek között a patkó alakú nézőtérnek, az előszeretettel alkalmazott faburkolásnak és a nézőtér alatt futó szellőzőrendszernek. A kiváló hangzást segítik még a némileg keménynek mondható székek is, amelyek ugyan kissé kényelmetlennek tűnhetnek, ám az is igaz, hogy a nézők nem alszanak el rajtuk könnyen.

12.) A nézőtér A zene megdicsőülése című mennyezeti freskója Lotz Károly alkotása, aki állítólag saját magát is belefestette a képbe Zeuszként, míg Aphrodité vonásaiban lányára ismerhetünk.

13.) A közel 2 tonnás csillárt mai napig kézi csörlővel engedik le, ha égőket kell cserélni. Az áram bevezetése előtt gázvilágítást használtak, ezért hogy ne sérüljön a mennyezeti freskó, pár méterrel lejjebb engedték, ami miatt harmadik emeletről alig lehetett látni a színpadot.

14.) Az Operaház színpada a korban rendkívül korszerűnek számított, ugyanis a gyúlékony fa helyett a lehető legtöbb fémet használták fel építésekor. Ennek ellenére két vasfüggöny is található a színpad fölött.

15.) A székeket igyekeztek egymáshoz képest a lehető legszellősebben elhelyezni. Ugyan így jelentős bevételtől esett el az Operaház, egyes visszaemlékezések szerint ennek volt köszönhető, hogy amikor egy alkalommal kigyulladt a függöny, nem tört ki azon nyomban pánik a nézőtéren.

16.) Az épület belső díszítésénél az aranyozáshoz a papírnál is vékonyabb aranylemezeket használtak, amelyeket mókusszőr-ecsettel vittek fel a felületre (kézzel érintve ugyanis egyből szétporladt volna). Ennek a volt köszönhető, hogy a nézőtér aranyozásához például mindössze 2 kg aranyra volt szükség.

17.) Ybl Miklós öszhonoráriuma 156 000 forint volt. Egy korabeli munkás napi 2 forintot keresett.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Átadták az idei Golden Globe-díjakat

Magyar idő szerint hétfő hajnalban átadták az idei Arany Glóbuszokat. A virtuális gálán magyar filmért is izgulhattunk, hiszen Vanessa Kirbyt jelölték a legjobb színésznő díjára a Mundruczó Kornél filmjében nyújtott alakításáért.
Klasszikus

A Concerto Budapest idén online rendezi meg nagyszabású Mozart-napját

Idén sem maradunk igazi Mozart ünnep nélkül, hiszen március 7-én a Concerto Budapest Keller András művészeti vezetésével, világhírű magyar és külföldi szólistákkal ismét megrendezi, immáron negyedik alkalommal az egyedülálló Mozart-napot.
Vizuál

Meryl Streep nyáron visszatér a Broadwayre

A kulisszák mögé enged betekintést legújabb filmjében Meryl Streep, aki Places, please-el a Broadway előtt is tiszteleg – írja a Deadline.
Színház

Schiller klasszikusával érkezik a Radnóti Színház új stream-előadása

Új online bemutatóra készül a Radnóti Színház, Friedrich Schiller örök érvényű Don Carlosát Sándor Júlia és Nagy Péter István átiratában ismerheti meg a közönség.
Jazz/World

Dresch Mihály az idei Fonó-díjak nagy nyertese

Vasárnap este az online térben nézhette meg a közönség az első Fonó-díj átadóját. Tizenegy kategóriában osztották ki a díjakat a legjobbnak ítélt művészeknek, lemezeknek és programsorozatoknak, valamint átadtak egy életműdíjat is, amelyet a közönség szavazatai alapján Dresch Mihálynak ítélt oda a zsűri.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.