Zenés színház

175 éve mutatták be Erkel Ferenc első operáját

2015.08.08. 12:31
Ajánlom
1840. augusztus 8-án mutatták be Erkel Ferenc első operáját, a Bátori Máriát a Pesti Magyar Színházban, amelyet attól a naptól kezdve neveztek Nemzeti Színháznak.

A magyar operatörténetben a Bátori Máriának a leghosszabb az előélete. A zenedráma hőse nemes hölgy, akit Könyves Kálmán fia, István trónörökös feleségül vesz. A herceg ármánykodó ellenségei István távollétében bevádolják Máriát a királynál, és bár Kálmán megbocsát Máriának, az udvaroncok megölik az asszonyt. A hazatérő István összetörve értesül a gyilkosságról, és bosszút fogad.

A Dugonics András drámájából Egressy Béni által készített szövegkönyvnek két irodalmi előzménye is van. A tragikus sorsú Inez de Castro, I. Péter portugál király kedvesének történetét Luiz de Camoes portugál költő a 16. században született Luziádák című eposzában dolgozta fel először. A téma másokat is megihletett, köztük volt Julius von Soden gróf is, akinek 1784-ben mutatták be Inez de Castro című drámáját. Valóban élt Agnes Bernauer, III. Albert bajor herceg közrendű szeretője is, akit a herceg apja boszorkánysággal vádoltatott meg és kivégeztetett, az ő története is számos irodalmi műben és kódexekben köszön vissza.

Von Soden szövegét olvashatta Dugonics András, az első magyar regény, az Etelka (1788) szerzője is. Dugonics, aki a tragikus szerelmi történetet Bátori Mária című drámájában magyar környezetbe ültette át, és Könyves Kálmán idejére, a 12. századba helyezte. A színdarabot 1794-ben mutatták be, és 1838-ban a Pesti Magyar Színház is műsorára tűzte (játszott benne Egressy is), sőt azután is repertoáron maradt, hogy opera született belőle. A librettó készítése közben Egressy számos változtatást hajtott végre: a prózát versbe írta át, több szereplőt elhagyott, jeleneteket vont össze, így az eredeti öt felvonásból csak kettő maradt.

Erkel 1838 januárjában írta alá karmesteri szerződését a Pesti Magyar Színházhoz, vele egy időben érkezett a korábban csak prózai darabokat játszó társulathoz a korszak népszerű énekesnője, Schodelné Klein Rozália is. A közönség körében mindez nagy vihart keltett, mert sokan féltették az opera műfajától a magyar nemzeti drámairodalmat és a nemzeti színjátszást. A színházban magyar opera hiányában először Bellini Az idegen nő című művét adták elő 1838. január 25-én. Erkel a Bátori Mária bemutatójáig több mint százötven este vezényelt olasz operákat, főként Rossini, Bellini és Donizetti műveit.

Erkelnek azonnal megtetszett Egressy librettója, és rövid idő alatt végzett a komponálással. A zeneszerző első operáját 1840. augusztus 8-án mutatták be, a dalmű színlapján nevezték először Nemzeti Színháznak az 1837 óta működő Pesti Magyar Színházat.

Erkel muzsikája leginkább a francia nagyopera, Meyerbeer és Halévy hatását tükrözte, de olaszos dallamokat is vegyített a verbunkos zenével, sajátosan magyar hangzást hozva létre. A Bátori Mária legnagyobb jelentősége, hogy magyar mű volt, magyar nyelven, magyar énekesekkel. Az ősbemutató a zeneszerző öccsének jutalomjátéka volt, Erkel József István herceg szerepében lépett a színpadra. Bár az előadás zajos sikert aratott, a premier évében csak három alkalommal adták elő, másfél év alatt mindössze tizenkét előadást ért meg. Az opera 1860-ig maradt műsoron, és közben kétszer felújították. A Bátori Mária ezután csaknem másfél évszázaddal, 2000-ben hangzott fel ismét, a Gyulai Várszínház színpadán a Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában (és a társulat előadásában egy évvel később CD-n is megjelent).

Az operához eredetileg nem készült nyitány, az csak 1841 novemberében hangzott fel először. Erkel később kiegészítette, több helyen megváltoztatta művét, új tenoráriát írt bele, Mária olaszos cabalettája 1852-ben született. A befejezésre is két változat született: az eredetiben a kórus alig kapott szerepet, a későbbi "bosszúkar" viszont nagy közönségsikert hozott. A címszerepet Schodelné és nagy riválisa, Hollósy Kornélia, a "magyar csalogány" is énekelte.

A Bátori Mária volt az első Erkel történelmi tárgyú dalműveinek sorában, további jelentősége, hogy utat nyitott a magyar operajátszás kifejlődésének. Erkel ezután írta a Hunyadi Lászlót, majd legnagyobb történelmi operánkat, a Bánk bánt, a Dózsa Györgyöt, utolsó befejezett dalműve az István király volt.

A Bátori Máriát az 1980-as években átdolgozták: szövegét Fodor Ákos, zenéjét Németh Amadé átiratában ismerhette meg a közönség, 2002-ben ez a mű nyitotta meg az Erkel-operák kritikai kiadásának sorát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház aj vej-vej

Aj Vej-vej Rómában rendezi első operáját

Puccini Turandot című operáját rendezi meg Rómában Aj Vej-vej kínai művész, aki ezzel az előadással debütál operarendezőként.
Zenés színház drezda

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Zenés színház premier

Gyöngyösi Levente-mű bemutatójára készül az Operaház

Bulgakov világhírű regényéből, A Mester és Margaritából készített operát Gyöngyösi Levente, amelyet Miskolc után a fővárosban is hallhat az Eiffel Műhelyház közönsége.
Zenés színház tűzvész

Tűzoltók fotóit vetítették a Sydney-i Operaházra

Önkéntes tűzoltók fotóit vetítették a Sydney-i Operaház épületére helyi idő szerint szombat este. A tragikus tűzvész eddig több mint 10 millió hektárnyi területet érint.
Zenés színház ajánló

A zágrábi Nemzeti Színház vendégeskedik az Erkelben

Jakov Gotovac Ero, a tréfacsináló című vígoperáját és Valentina Turcu Halál Velencében című táncelőadását mutatja be a Zágrábi Horváth Nemzeti Színház 2020. január 21-én és 23-án az Erkel Színházban. A vendégjáték az Európai Unió Tanácsának soros horvát elnöksége alakalmából valósul meg.