Zenés színház

220 éve hunyt el a vígoperák koronázatlan királya, Domenico Cimarosa

2021.01.11. 09:10
Ajánlom
1801. január 11-én hunyt el az olasz vígopera mestere, Domenico Cimarosa, akinek leghíresebb művét, A titkos házasságot a mai napig előszeretettel játsszák a világ operaházai. Hányattatott életéről viszonylag keveset tudunk, ám darabjai még több mint 200 év elteltével is az operaszínpadok ékkövei.

Cimarosa 1749. december 17-én született Aversában, rendkívül szegény családban. Bár a művészetek iránti fogékonysága hamar megmutatkozott, szüleinek nem volt pénze taníttatni, csak egy szegényeknek fenntartott ingyenes iskolába járhatott a minoriták segítségével.

Később ugyanez a szerzetesrend küldte a 12 éves fiút a nápolyi konzervatóriumba, hogy megkezdje zenei tanulmányait, ám édesapja halála egy időre elvágta előle a képzés lehetőségét. Édesanyja a temetés után egy kolostorban vállalt állást, ahová gyakran magával vitte Cimarosát is.

A kolostor orgonistája meglátta a fiúban a tehetséget, és a támogatta felsőfokú tanulmányait, méghozzá a korszak egyik legrangosabb intézményében.

Cimarosára Francesco Durante, valamint Alessandro és Domenico Scarlatti voltak a legnagyobb hatással, de behatóan ismerte korának legmeghatározóbb zeneszerzőit, és kiterjedt zenei műveltségre tett szert.

Első operáját a konzervatóriumi évei végén írta A gróf szeszélyei címmel. A művet 1772-ben mutatták be óriási sikerrel, Cimarosa neve pedig egy csapásra ismert lett. Hamarosan már nemcsak a nápolyi színpadokon játszották a darabjait, eljutott Rómába, Milánóba, Velencébe és Firenzébe is.

Goethe olyannyira rajongott a műveiért, hogy Rómában több előadását is megnézte, sőt a Le trame deluse-t és az Il Matrimonio Segretót (A titkos házasság) ő maga rendezte.

Utóbbi már az 1792-es ősbemutatón is akkora sikert aratott, hogy a nézők nem voltak hajlandóak távozni a színházból, a színészeknek még egyszer le kellett játszaniuk az előadást.

Nemzetközi szinten is fényes karriert tudhat maga mögött: Szentpéterváron az olasz opera karmestere volt, majd két évig a bécsi császári udvari zenekart irányította.

52 éves korában bekövetkezett haláláig Cimarosa hatvannégy operát, száz koncertáriát és dalt, több misét, oratóriumot, kantátát, egy rekviemet és harminckét zongoraszonátát írt. Stílusa átmenetet képez Mozart és Rossini zenéje között. Hatása Magyarországra is elért, a zeneszerzőt a század végén valóságos sztárkultusz övezte. Legismertebb magyar vonatkozású feldolgozása a Michael Hampe rendezte A titkos házasság, ami az 1986-os Schwetzingeni fesztiválon is színre került a Drottningholm Court Theatre Orchestra közreműködésével.

Szereplők: Carlos Feller, Georgine Resick, Barbara Daniels, Szirmay Márta, David Kuebler, Claudio Nicolai és Werner Sindemann

Az 1986-os előadás

Fejléckép: Domenico Cimarosa (forrás: Wikipédia)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Leszámolás a paraszti kultúrával – megnéztük az év egyik legszebb filmjét

A Parasztok című filmet látni olyan, mintha végigjárnánk egy hatalmas múzeumot, és hosszasan elidőznénk valamennyi műalkotás előtt – szellemileg megterhelő, mégis eksztatikus művészi élményt jelent.
Klasszikus

Elhunyt Rolla János

A Kossuth-díjas hegedűművész, a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének oktatója és korábbi tanszékvezetője hetvenkilenc éves volt – tudatta a szomorú hírt a Zeneakadémia.
Vizuál

Elhunyt Andresz Kati

A színházi munkái mellett szinkronszerepeiről is híres színésznőt, akinek különleges hangja számos filmet tett emlékezetessé, hatvannyolc éves korában érte a halál.
Klasszikus

Ragyogó sötétségem – beszélgetés Érdi Tamással

Érdi Tamás zongoraművész december 17-én a Benczúr Házban ad ünnepre hangoló koncertet, az Egész nap karácsony rendezvény záróakkordjaként.
Könyv

Vámos Miklós: Remek megragadása annak, mi is a szépirodalom

Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Állandó rovatában ezúttal Sasha Marianna Salzmann Az emberben legyen szép minden című kötetével foglalkozik.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Presser Gábor és Sztevanovity Dusán dalaival érkezik a Pinokkió a Vígszínházba

A padlás óta először dolgozott együtt zenés előadáson a két alkotó. A Keresztes Tamás rendezésében készült produkciót december 9-én és 10-én mutatják be. Az alkotók az eredeti Collodi-regényre támaszkodtak.
Zenés színház interjú

A negyedik te magad légy! – Pacsay Attila zeneszerző az Artabanról

Különleges, az érzékszerveinkkel játszó előadásnak ad otthont decemberben az Eiffel Műhelyház: Pacsay Attila zenéjével és Almási-Tóth András szövegével jön létre az új magyar kamarazene-ciklus. Az Artaban című darabról a zeneszerzőt faggattuk.
Zenés színház hír

Negyven százalékkal csökkenti kórusa létszámát a Bayreuthi Ünnepi Játékok

A neves Wagner-fesztivál anyagi nehézségekkel indokolta, hogy százharmincnégy fős énekkarát mindössze nyolcvan főre csökkenti. A Német Opera- és Táncegyüttesek Szövetsége azt javasolta az Ünnepi Játékok vezetőségének, fontolják meg a döntést.
Zenés színház ajánló

Eötvös Péter-ősbemutatóra készül az Opera

A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből írt Valuska címmel operát, amelyet december 2-án mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza.
Zenés színház kritika

A nevetés védelme – Ligeti-bemutató Bécsben

A Ligeti-évforduló alkalmából újabb darabbal gyarapodott a magyar művek (egyébként nem túl nagy) száma a nemzetközi operarepertoáron. A Le Grand Macabre november 17-i előadásán jártunk.