Zenés színház

220 éve született Giacomo Meyerbeer

2011.09.05. 08:26
Ajánlom
A komponista 1791. szeptember 5-én született Vogelsdorfban, gazdag bankárcsalád gyermekeként.

Eredeti neve Jacob Liebmann Beer volt. Tizenegy évesen már Berlin legjobb zongoristái között tartották számon, s sokáig nem is tudott választani a virtuóz előadói pálya és a zeneszerzés között. 1805-től a kor legnevesebb mestereitől tanulta a komponálást, célja felé hihetetlen kitartással tört, képes volt napokig alvás és ruhaváltás nélkül dolgozni. Zenére a Clementi-tanítvány, Franz Lauska oktatta, 1805 és 1807 között C. Fr. Zelter, 1810-től 1812-ig pedig Vogler abbé tanítványa volt Darmstadtban. Kezdetben zongoristaként hívta fel magára a figyelmet. 1814-15 között Párizsban, illetve Londonban élt. 1816-ban Salieri tanácsára Velencébe utazott, hogy az olasz operairodalmat tanulmányozza.

Rossini nagy hatással volt rá, Meyerbeer korai operái az ő stílusát követték: Romilda e Costanza (Padova, 1817), Emma di Resburgo (Velence, 1819), Margherita d'Anjou (Milánó, 1820) Il crociato in Egitto (Velence, 1824). Berlinbe visszatérve nagy szorgalommal dolgozott, de tehetségét lekicsinyelték, még barátja, Weber is - aki korábban a német opera reménységének tartotta - csalódottan nyilatkozott róla. Meyerbeer életében sötét időszak következett: elvesztette apját, feleségét és gyermekeit, 1824 és 1831 között egyetlen művet sem alkotott. A nyilvánosságtól visszavonulva a francia történelmet és a művészeteket tanulmányozta, végül ő maga is a francia fővárosba költözött. 1825-től Párizsban élt, az olasz opera helyett a francia nagyopera felé fordult. Első ilyen műve várakozáson felüli sikert aratott: a Robert le diable-t (Ördög Róbert, Scribe librettójára) 1831-ben mutatták be a párizsi Nagyoperában. Stílusa alapvető változáson ment át, a jelen problémáira megoldást keresve a legendák felé fordult. A Meyerbeer-féle fényes, pompás "tragédie lyrique" első példája az Ördög Róbert. A művet színpadi hatások, briliáns zenei megoldások, erőteljes deklamáló recitativók, fülbemászó dallamok, tömegjelenetek, kórusok jellemzik. A sikert öt évvel később megismételte, sőt túl is szárnyalta a Hugenották drámai zenéje. Az 1836-os mű szintén Scribe-szöveget dolgoz fel.

1832-ben porosz udvari karmester lett. Spontini utódaként fő-zeneigazgatói állást töltött be. Közben folyamatosan írta Párizs számára újabb színpadi műveit: A próféta (1849), Észak csillaga (1854), Dinorah (1859), Az afrikai nő (1842, végső változat Vasco da Gama címmel, 1860, bemutató: 1866).

1838-ban ajándékozta meg szövegírója, a korban népszerű drámaíró Eugéne Scribe Az afrikai nő librettójával. A téma lenyűgözte, újra- és újrakomponálta, átírta, ismét kijavította a szerepeket, a darab élete végéig foglalkoztatta - operáinak tökéletesítése egyébként is valóságos rögeszméjévé vált, soha nem lett teljesen elégedett magával. Mivel műveinek bemutatója egyre drágábbá vált és az énekesek is úgy érezték, túlzott követelményeket szab nekik, Meyerbeer 1842-ben visszatért Berlinbe. Ein Feldlager in Schlesien című darabjával avatták fel az itteni operaház új épületét, a főszerepet a kor világsztárja, a svéd csalogány, Jenny Lind énekelte. Szintén Scribe zenéjére született az 1849-ben bemutatott A próféta, amelyben legszárnyalóbb gondolatait akarta összefoglalni, de csak kevesek tetszését nyerte el.

Az állandó idegeskedés miatt Meyerbeer egészsége megromlott, kedélyét barátainak elvesztése és Richard Wagnerrel támadt, a személyeskedést sem nélkülöző vitái is beárnyékolták. 1862-ben újra elővette Az afrikai nő szövegkönyvét, majd éveken keresztül kereste a megfelelő énekeseket, de a több mint hat órás mű életében nem került színpadra. Meyerbeer 1864. május 2-án halt meg Párizsban. Az utókor jobbára elfelejtette, pedig különleges tehetségű zenész volt, a művészetek szeretetével, a szépség iránti odaadó rajongással.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.
Zenés színház magazin

A muzsika hangja szigorú valósága

Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.