Zenés színház

220 éve született Giacomo Meyerbeer

2011.09.05. 08:26
Ajánlom
A komponista 1791. szeptember 5-én született Vogelsdorfban, gazdag bankárcsalád gyermekeként.

Eredeti neve Jacob Liebmann Beer volt. Tizenegy évesen már Berlin legjobb zongoristái között tartották számon, s sokáig nem is tudott választani a virtuóz előadói pálya és a zeneszerzés között. 1805-től a kor legnevesebb mestereitől tanulta a komponálást, célja felé hihetetlen kitartással tört, képes volt napokig alvás és ruhaváltás nélkül dolgozni. Zenére a Clementi-tanítvány, Franz Lauska oktatta, 1805 és 1807 között C. Fr. Zelter, 1810-től 1812-ig pedig Vogler abbé tanítványa volt Darmstadtban. Kezdetben zongoristaként hívta fel magára a figyelmet. 1814-15 között Párizsban, illetve Londonban élt. 1816-ban Salieri tanácsára Velencébe utazott, hogy az olasz operairodalmat tanulmányozza.

Rossini nagy hatással volt rá, Meyerbeer korai operái az ő stílusát követték: Romilda e Costanza (Padova, 1817), Emma di Resburgo (Velence, 1819), Margherita d'Anjou (Milánó, 1820) Il crociato in Egitto (Velence, 1824). Berlinbe visszatérve nagy szorgalommal dolgozott, de tehetségét lekicsinyelték, még barátja, Weber is - aki korábban a német opera reménységének tartotta - csalódottan nyilatkozott róla. Meyerbeer életében sötét időszak következett: elvesztette apját, feleségét és gyermekeit, 1824 és 1831 között egyetlen művet sem alkotott. A nyilvánosságtól visszavonulva a francia történelmet és a művészeteket tanulmányozta, végül ő maga is a francia fővárosba költözött. 1825-től Párizsban élt, az olasz opera helyett a francia nagyopera felé fordult. Első ilyen műve várakozáson felüli sikert aratott: a Robert le diable-t (Ördög Róbert, Scribe librettójára) 1831-ben mutatták be a párizsi Nagyoperában. Stílusa alapvető változáson ment át, a jelen problémáira megoldást keresve a legendák felé fordult. A Meyerbeer-féle fényes, pompás "tragédie lyrique" első példája az Ördög Róbert. A művet színpadi hatások, briliáns zenei megoldások, erőteljes deklamáló recitativók, fülbemászó dallamok, tömegjelenetek, kórusok jellemzik. A sikert öt évvel később megismételte, sőt túl is szárnyalta a Hugenották drámai zenéje. Az 1836-os mű szintén Scribe-szöveget dolgoz fel.

1832-ben porosz udvari karmester lett. Spontini utódaként fő-zeneigazgatói állást töltött be. Közben folyamatosan írta Párizs számára újabb színpadi műveit: A próféta (1849), Észak csillaga (1854), Dinorah (1859), Az afrikai nő (1842, végső változat Vasco da Gama címmel, 1860, bemutató: 1866).

1838-ban ajándékozta meg szövegírója, a korban népszerű drámaíró Eugéne Scribe Az afrikai nő librettójával. A téma lenyűgözte, újra- és újrakomponálta, átírta, ismét kijavította a szerepeket, a darab élete végéig foglalkoztatta - operáinak tökéletesítése egyébként is valóságos rögeszméjévé vált, soha nem lett teljesen elégedett magával. Mivel műveinek bemutatója egyre drágábbá vált és az énekesek is úgy érezték, túlzott követelményeket szab nekik, Meyerbeer 1842-ben visszatért Berlinbe. Ein Feldlager in Schlesien című darabjával avatták fel az itteni operaház új épületét, a főszerepet a kor világsztárja, a svéd csalogány, Jenny Lind énekelte. Szintén Scribe zenéjére született az 1849-ben bemutatott A próféta, amelyben legszárnyalóbb gondolatait akarta összefoglalni, de csak kevesek tetszését nyerte el.

Az állandó idegeskedés miatt Meyerbeer egészsége megromlott, kedélyét barátainak elvesztése és Richard Wagnerrel támadt, a személyeskedést sem nélkülöző vitái is beárnyékolták. 1862-ben újra elővette Az afrikai nő szövegkönyvét, majd éveken keresztül kereste a megfelelő énekeseket, de a több mint hat órás mű életében nem került színpadra. Meyerbeer 1864. május 2-án halt meg Párizsban. Az utókor jobbára elfelejtette, pedig különleges tehetségű zenész volt, a művészetek szeretetével, a szépség iránti odaadó rajongással.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat. FRISSÍTÉS: Karsai György kilép a POSZT Tanácsadó Testületéből.
Klasszikus

Nem vagyok kétlaki - Interjú Selmeczi Györggyel 

Kisorosziban Selmeczi György, Orbán György, Vajda János és Csemiczky Miklós zeneszerzők fogadták a Partitúra stábját. Miklósa Erika és Batta András a kamerák előtt pillanthatott be a kortárs magyar zeneszerzés Négyek-nek is nevezett csoportja semmihez sem hasonlítható alkotói miliőjébe.
Zenés színház

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Klasszikus

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.
Klasszikus

Így gyakorolj! – Tabea Zimmermann brácsaművész tanácsai

A hazánkban is gyakran megforduló brácsaművész, Várjon Dénes zenészpartnere a Strad hasábjain hat pontban szedte össze tanácsait a fiatal (vonós)hangszereseknek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.