Zenés színház

240 éves a milánói Scala

2018.08.03. 08:25
Ajánlom
Kétszáznegyven éve, 1778. augusztus 3-án nyitották meg a milánói Scalát, a világ egyik legjelentősebb operaházát. Tudta, hogy itt előbb játszották A csodálatos mandarint, mint Magyarországon?

Salieri szólt a megnyitón

Mivel színház megépítésének idején Milánó a Habsburg Birodalomhoz tartozott, a munkálatokat 1776-ban Mária Terézia rendelte el, miután egy tűzvész elpusztította a városi színházat. Helyszínnek a XIV. században épült, egy Visconti hercegnéről elnevezett Santa Maria alla Scala-templomot jelölték ki; innen a Scala elnevezés, amely nem a hangsorra utal. A klasszicista stílusú épületet Giuseppe Piermarini tervezte, timpanonján a diadalkocsit hajtó Apolló szobra látható, a színháztermet 1830-ban Alessandro Sanquirico díszítette tovább. A nyitó előadáson Antonio Salieri azóta elfeledett Europa riconosciuta című operáját játszották.

Milano_-_Il_progetto_del_Piermarini_per_il_teatro_alla_Scala_-_1779-145636.jpg

Piermarini tervrajza a Scalához (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Majdnem elpusztult a háborúkban

A színház, amely 1872-ben Milánó városának tulajdonába került, az első világháború alatt zárva volt, a második világháborúban megsérült. Alig két év alatt épült újjá, de csak a folyosók, a nézőtér és a külső fal maradt a régi, a hátsó részt – köztük a fából készült színpadot – eltávolították.

XIX_century_print_Piazza_della_Scala_Milano-145636.jpg

Egy 19. századi rajz a Scaláról (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

A nézőtéren 2030 ülőhely van, négy emeletén mintegy 150 páholy található, és ezek fölött még két galéria, ahol csak állni lehet. Utóbbiak

a legendás loggionék, ahonnan a korlátra kihajolva a híres-hírhedt "loggionostik" pfujolásukkal és fütyülésükkel időről időre megmérgezik a nekik nem tetsző előadások hangulatát.

A Scalát (hivatalos nevén Teatro alla Scala) nyitott magánalapítvány működteti, költségvetésének harmada magánforrásból származik. Az épületet 2002 és 2004 között felújították, ezalatt egy erre a célra épült milánói színházban tartották az előadásokat, a megújult Scala 2004 decemberében nyitotta meg újra kapuit, ismét Salieri művével. A renoválás után jobb lett az akusztika, a galériák és a páholyok is megújultak.

5306007885_4f64d5bf83_o-145108.jpg

A milánói Scala egy téli napon (Fotó/Forrás: Flickr)

A kiemelkedő társadalmi eseménynek számító évadnyitó előadásokat hagyományosan Szent Ambrus, a város védőszentjének napján tartják minden év december 7-én, a kétezer méregdrága, több ezer euróba kerülő belépőért mindig óriási a versengés. A gálát számtalan alkalommal tisztelték már meg jelenlétükkel hírességek, köztük uralkodók, politikusok és színészlegendák.

Nagy zeneszerzők és művészek színháza

A Scalában volt Rossini, Verdi, Puccini számos operájának bemutatója, innen indult a hírnév felé a legnagyobb énekesek közül Enrico Caruso, Beniamino Gigli, Maria Callas, Monserrat Caballé és Luciano Pavarotti. Emlékezetes botrányok is zajlottak a színpadon, a 2006-os évadnyitón például az Aidában Radamest éneklő tenort annyira feldühítette a közönség füttye, hogy egy jelenet közepén kirohant a színpadról, helyére a második szereposztás énekese lépett, a szükséghelyzet miatt ingben, farmerben.

ccc06528509d38659987c387d7203a82-145917.jpg

Maria Callas, Luchino Visconti, Leonard Bernstein és Cesare Valletti Bellini Az alvajáró című operájának próbái közben 1955-ben Milánóban (Fotó/Forrás: Pinterest)

Lenny volt az első amerikai, aki a pulpitusra állhatott

Az első tengerentúli karmester Leonard Bernstein volt, aki itt vezényelhetett egy operát 1953-ban, az első női karmester pedig a szintén amerikai Marin Alsop 2008-ban.

Aldolfo_wildt_ritratto_di_arturo_toscanini_01-150312.jpg

Arturo Toscanini szobra a Scalában. Aldolfo Wildt alkotása. (Fotó/Forrás: Sailko / Wikimedia Commons)

A színház történetének szakaszai egy-egy karizmatikus vezetőhöz fűződnek. Első fénykorát Arturo Toscanini művészeti igazgatása alatt élte, aki 1921-ben „teljhatalmú igazgatóként” megszüntette a vagyonos felső réteg örökletes jogát a páholyok és a földszinti ülések egy részéhez, és mindenki előtt megnyitotta a kapukat, akik meg tudták fizetni a jegyeket. Az 1960-80-as éveket Claudio Abbado fémjelezte, 1986-tól két évtizeden át Riccardo Muti volt a főzeneigazgató, őt 2011 és 2014 között Daniel Barenboim követte.

2015 óta Riccardo Chailly, Abbado egykori asszisztense tölti be a tisztséget, megbízatása 2022-ig szól. Hivatalba lépésekor több olasz operát ígért a Scalában: a 2015-ös szezon Verdi Giovanna D'Arco című, egy évszázada nem játszott operájával kezdődött, egy évvel később Puccini Pillangókisasszonyának egykor heves indulatokat kiváltó eredeti verziója került színre, az 1904-es világpremier óta első alkalommal. Tavaly novemberben a Scalában először mutatták be a Rossini halálára írt gyászmisét, amelyet Verdi indítványára tizenhárom olasz zeneszerző komponált.

Magyarok sikerei a Scalában

A Scalának több magyar vonatkozása is van: 1933-ban vitték színre Kodály Székely fonóját, 1942-ben – három évvel Budapest előtt – Ferencsik János vezényelte Bartók Csodálatos mandarinját. Több mint húsz évig volt a Scala balettmestere Szalay Karola, Róna Viktor 1983 és 1985 között volt balettigazgató-helyettes. Első magyar énekesnőként Némethy Ella lépett fel, majd 1938-ban Svéd Sándor aratott fergeteges sikert a Tell Vilmos címszerepében. A Scala fennállásának 200. évfordulóján, 1978-ban Marton Éva és Melis György magyarul énekelték Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját, az előadást a magyar születésű Giorgio Pressburger rendezte és Peskó Zoltán dirigálta. Szeptemberben Fischer Ádám Verdi Ernani című operáját fogja dirigálni, novemberben pedig itt lesz Kurtág György első, Samuel Beckett A játszma vége (Végjáték) című drámájából készült operájának világpremierje.

10479899546_61daccc7b9_o1-150629.jpg

A Scala nézőtere. Kinek a lába az? (Fotó/Forrás: Flickr)

A következő évad

A 2018-19-es évad Verdi Attila című operájának új feldolgozásával indul december 7-én, a legdrágább jegy 2500 euróba kerül. A következő szezonban tizenöt operát, köztük kilenc új produkciót láthat a közönség, többek között az 1893-as ősbemutató verziójában adják majd elő a Manon Lescaut-t. Minden bizonnyal az évad különlegessége lesz egy másik Puccini-opera, a Gianni Schicchi, Woody Allen rendezésében. Az Oscar-díjas amerikai filmrendező tíz éve már színpadra állította a darabot a Los Angeles-i Operaházban, a negyvenes-ötvenes évek fekete-fehér olasz filmvígjátékainak hangulatában. További érdekesség, hogy Richard Strauss Ariadné Naxoszban című operájában az intézmény osztrák intendánsa, Alexander Pereira lesz az udvarmester, a szerep nem igényel énektudást, csak beszélni kell benne.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Klasszikus

Pozsonyban díjazták a Magyar Rádió Gyermekkórusát

A Pozsonyban megrendezett nemzetközi kórusversenyen 16 éven aluli kategóriában a legmagasabb minősítést kapta a Magyar Rádió Gyermekkórusa, akik Walter Judit és Dinyés Soma karnagyok vezényletével adták elő műsorukat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Zenés színház hír

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Zenés színház kritika

Történelmi naivitás

Schubert, az operakomponista, alighanem azok számára is kevésbé ismerős, akik egyébként otthon vannak a zeneszerző életművében, pedig a szerző színpadi művei a dalaihoz hasonlóan lebilincselő zenével rendelkeznek. A Helsinki Barokk Zenekar előadásában az Alfonso és Estrella szólalt meg a Müpában, november 17-én.
Zenés színház lapszemle

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Zenés színház hír

Elindult a Magyar Állami Operaház adventi kalendáriuma

December 24-ig minden nap egy meglepetéssel várja a közönséget a Magyar Állami Operaház, az intézmény honlapján található naptár ablakai mögött zenei csemegék és más ajándékok várják a közönséget.