Zenés színház

240 éves a milánói Scala

2018.08.03. 08:25
Ajánlom
Kétszáznegyven éve, 1778. augusztus 3-án nyitották meg a milánói Scalát, a világ egyik legjelentősebb operaházát. Tudta, hogy itt előbb játszották A csodálatos mandarint, mint Magyarországon?

Salieri szólt a megnyitón

Mivel színház megépítésének idején Milánó a Habsburg Birodalomhoz tartozott, a munkálatokat 1776-ban Mária Terézia rendelte el, miután egy tűzvész elpusztította a városi színházat. Helyszínnek a XIV. században épült, egy Visconti hercegnéről elnevezett Santa Maria alla Scala-templomot jelölték ki; innen a Scala elnevezés, amely nem a hangsorra utal. A klasszicista stílusú épületet Giuseppe Piermarini tervezte, timpanonján a diadalkocsit hajtó Apolló szobra látható, a színháztermet 1830-ban Alessandro Sanquirico díszítette tovább. A nyitó előadáson Antonio Salieri azóta elfeledett Europa riconosciuta című operáját játszották.

Milano_-_Il_progetto_del_Piermarini_per_il_teatro_alla_Scala_-_1779-145636.jpg

Piermarini tervrajza a Scalához (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Majdnem elpusztult a háborúkban

A színház, amely 1872-ben Milánó városának tulajdonába került, az első világháború alatt zárva volt, a második világháborúban megsérült. Alig két év alatt épült újjá, de csak a folyosók, a nézőtér és a külső fal maradt a régi, a hátsó részt – köztük a fából készült színpadot – eltávolították.

XIX_century_print_Piazza_della_Scala_Milano-145636.jpg

Egy 19. századi rajz a Scaláról (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

A nézőtéren 2030 ülőhely van, négy emeletén mintegy 150 páholy található, és ezek fölött még két galéria, ahol csak állni lehet. Utóbbiak

a legendás loggionék, ahonnan a korlátra kihajolva a híres-hírhedt "loggionostik" pfujolásukkal és fütyülésükkel időről időre megmérgezik a nekik nem tetsző előadások hangulatát.

A Scalát (hivatalos nevén Teatro alla Scala) nyitott magánalapítvány működteti, költségvetésének harmada magánforrásból származik. Az épületet 2002 és 2004 között felújították, ezalatt egy erre a célra épült milánói színházban tartották az előadásokat, a megújult Scala 2004 decemberében nyitotta meg újra kapuit, ismét Salieri művével. A renoválás után jobb lett az akusztika, a galériák és a páholyok is megújultak.

5306007885_4f64d5bf83_o-145108.jpg

A milánói Scala egy téli napon (Fotó/Forrás: Flickr)

A kiemelkedő társadalmi eseménynek számító évadnyitó előadásokat hagyományosan Szent Ambrus, a város védőszentjének napján tartják minden év december 7-én, a kétezer méregdrága, több ezer euróba kerülő belépőért mindig óriási a versengés. A gálát számtalan alkalommal tisztelték már meg jelenlétükkel hírességek, köztük uralkodók, politikusok és színészlegendák.

Nagy zeneszerzők és művészek színháza

A Scalában volt Rossini, Verdi, Puccini számos operájának bemutatója, innen indult a hírnév felé a legnagyobb énekesek közül Enrico Caruso, Beniamino Gigli, Maria Callas, Monserrat Caballé és Luciano Pavarotti. Emlékezetes botrányok is zajlottak a színpadon, a 2006-os évadnyitón például az Aidában Radamest éneklő tenort annyira feldühítette a közönség füttye, hogy egy jelenet közepén kirohant a színpadról, helyére a második szereposztás énekese lépett, a szükséghelyzet miatt ingben, farmerben.

ccc06528509d38659987c387d7203a82-145917.jpg

Maria Callas, Luchino Visconti, Leonard Bernstein és Cesare Valletti Bellini Az alvajáró című operájának próbái közben 1955-ben Milánóban (Fotó/Forrás: Pinterest)

Lenny volt az első amerikai, aki a pulpitusra állhatott

Az első tengerentúli karmester Leonard Bernstein volt, aki itt vezényelhetett egy operát 1953-ban, az első női karmester pedig a szintén amerikai Marin Alsop 2008-ban.

Aldolfo_wildt_ritratto_di_arturo_toscanini_01-150312.jpg

Arturo Toscanini szobra a Scalában. Aldolfo Wildt alkotása. (Fotó/Forrás: Sailko / Wikimedia Commons)

A színház történetének szakaszai egy-egy karizmatikus vezetőhöz fűződnek. Első fénykorát Arturo Toscanini művészeti igazgatása alatt élte, aki 1921-ben „teljhatalmú igazgatóként” megszüntette a vagyonos felső réteg örökletes jogát a páholyok és a földszinti ülések egy részéhez, és mindenki előtt megnyitotta a kapukat, akik meg tudták fizetni a jegyeket. Az 1960-80-as éveket Claudio Abbado fémjelezte, 1986-tól két évtizeden át Riccardo Muti volt a főzeneigazgató, őt 2011 és 2014 között Daniel Barenboim követte.

2015 óta Riccardo Chailly, Abbado egykori asszisztense tölti be a tisztséget, megbízatása 2022-ig szól. Hivatalba lépésekor több olasz operát ígért a Scalában: a 2015-ös szezon Verdi Giovanna D'Arco című, egy évszázada nem játszott operájával kezdődött, egy évvel később Puccini Pillangókisasszonyának egykor heves indulatokat kiváltó eredeti verziója került színre, az 1904-es világpremier óta első alkalommal. Tavaly novemberben a Scalában először mutatták be a Rossini halálára írt gyászmisét, amelyet Verdi indítványára tizenhárom olasz zeneszerző komponált.

Magyarok sikerei a Scalában

A Scalának több magyar vonatkozása is van: 1933-ban vitték színre Kodály Székely fonóját, 1942-ben – három évvel Budapest előtt – Ferencsik János vezényelte Bartók Csodálatos mandarinját. Több mint húsz évig volt a Scala balettmestere Szalay Karola, Róna Viktor 1983 és 1985 között volt balettigazgató-helyettes. Első magyar énekesnőként Némethy Ella lépett fel, majd 1938-ban Svéd Sándor aratott fergeteges sikert a Tell Vilmos címszerepében. A Scala fennállásának 200. évfordulóján, 1978-ban Marton Éva és Melis György magyarul énekelték Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját, az előadást a magyar születésű Giorgio Pressburger rendezte és Peskó Zoltán dirigálta. Szeptemberben Fischer Ádám Verdi Ernani című operáját fogja dirigálni, novemberben pedig itt lesz Kurtág György első, Samuel Beckett A játszma vége (Végjáték) című drámájából készült operájának világpremierje.

10479899546_61daccc7b9_o1-150629.jpg

A Scala nézőtere. Kinek a lába az? (Fotó/Forrás: Flickr)

A következő évad

A 2018-19-es évad Verdi Attila című operájának új feldolgozásával indul december 7-én, a legdrágább jegy 2500 euróba kerül. A következő szezonban tizenöt operát, köztük kilenc új produkciót láthat a közönség, többek között az 1893-as ősbemutató verziójában adják majd elő a Manon Lescaut-t. Minden bizonnyal az évad különlegessége lesz egy másik Puccini-opera, a Gianni Schicchi, Woody Allen rendezésében. Az Oscar-díjas amerikai filmrendező tíz éve már színpadra állította a darabot a Los Angeles-i Operaházban, a negyvenes-ötvenes évek fekete-fehér olasz filmvígjátékainak hangulatában. További érdekesség, hogy Richard Strauss Ariadné Naxoszban című operájában az intézmény osztrák intendánsa, Alexander Pereira lesz az udvarmester, a szerep nem igényel énektudást, csak beszélni kell benne.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Feljelentés történt az SZFE-n zajló események miatt

Négy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen az SZFE-ügy kapcsán – tudta meg a 24. hu. A Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy felmerült a személyi szabadság megsértésének gyanúja, de más bűncselekmények miatt is vizsgálódnak.
Színház

Ria, ria, lambéria – Kritika a Radnóti Színház Gina című előadásáról

A GHB (gamma-hidroxi-butirát vagy gamma-hidroxi-vajsav, a köznyelvben: gina) szerves vegyület. Kis adagban izomnövelésre használják, nagyobb adagja euforikus állapotot idéz elő, még nagyobb mennyiségben altatásra is alkalmas. Veszélyes partidrog.
Könyv

Az őszinteség nem egyenlő a szaftos részletekkel

Október elején nálunk is megjelent Woody Allen az Egyesült Államokban nagy port kavart önéletrajza Apropó nélkül címmel a Jaffa Kiadónál. A kiadó kommunikációs vezetőjét, Németh Lucát arról kérdeztük, mennyire számít ellentmondásos lépésnek egy ilyen kötet kiadása vagy akár maga a szöveg.
Könyv

Alföldi Róbert előadásában jelent meg Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója

Esterházy Péter utolsó regénye egy hónappal a halála előtt jelent meg. A fájdalmas mű most Alföldi Róbert hangján hallható.
Vizuál

58 évesen elhunyt James Redford, Robert Redford fia

Az amerikai színészlegenda fia pénteken hunyt el epevezetékrákban – írta a BBC hírportálja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.
Zenés színház hír

Bozsik Yvette Tündérkertet varázsol az Operett színpadára

„Az Operettszínház újabb ünnepre készül” – mondta Kiss-B. Atilla főigazgató a Marica grófnő közelgő bemutatója kapcsán. Az október 23-tól látható operettet 96 évvel ezelőtt, szinte napra pontosan ekkor mutatták be a Király Színházban, most pedig az új előadás szólistái, valamint Bozsik Yvette koreográfus-rendező, Berzsenyi Krisztina jelmeztervező és Cziegler Balázs díszlettervező idézték meg Kálmán Imre klasszikusát.
Zenés színház kult50

Játszótárs mindenek felett – Wunderlich József a Kult50-ben

Érzékeny színpadi jelenléte és nagyfokú technikai tudása révén mindössze néhány év alatt meghatározó tagjává vált Wunderlich József a Vígszínház társulatának, ahol a nagyoktól tanulhat, a korosztályába tartozókkal pedig kísérletezve dolgozhat együtt, ami örömmel tölti el.
Zenés színház magazin

50 éve csendült fel először a Getsemane a Broadwayn

Andrew Lloyd Webber kultikus rockoperája, a Jézus Krisztus Szupersztár 1970-ben indult el hódító útjára. A mű, melynek szövegét Tim Rice írta, először albumként jelent meg, majd egy évvel később debütált a Broadwayn. Érdekessége, hogy prózai dialógusok nélkül meséli el Jézus életének utolsó hetét, megmutatva többek között Mária Magdolna és Júdás szemszögét is.