Zenés színház

240 éves lett a Bolsoj

2016.03.28. 11:03
Ajánlom
A világhírű moszkvai Nagyszínház oroszlánrészt vállalt az orosz opera- és balettművészet megteremtésében és az orosz nemzeti zene felvirágoztatásában, igaz, a 2010-es években kevésbé fényes, sőt, egyenesen rémisztő történetek is napvilágot láttak vele kapcsolatban.

1776. március 28-án adta meg a jogot II. Katalin orosz cárnő arra, hogy a jeles műpártoló moszkvai kormányzósági ügyész, Pjotr Uruszov herceg magánszínházi előadásokat, bálokat rendezzen, így ezt a napot tartják a világhírű moszkvai nagyszínház, a Bolsoj Tyeatr születésnapjának. Az első előadásokat Voroncov gróf Znamenkán álló palotájában tartották, majd 1780-ban a belvárosi Petrovka utca sarkán felépítették az első állandó moszkvai színházépületet, amely a Petrovszkij Tyeatr nevet kapta. A színház cári működési privilégiummal rendelkező fenntartóinak személye időről időre változott, majd 1806-ban az intézményt állami felügyelet alá helyezték, a színházi iskolát cári művészképzővé alakították.

Bolsoj Színház - Moszkva

Bolsoj Színház - Moszkva (Fotó/Forrás: Andrey Babushkin)

Az opera- és drámai társulat kezdetben nem vált külön, a tagok a főúri palotákban, vidéki kastélyokban működő színházakból, zenekarokból, a táncosoké a moszkvai nevelőotthonban működő olasz balett-tanár tehetséges tanítványaiból verbuválódtak. 1785-ben már külön opera- és balett-társulat létezett 30 tagú zenekarral, ennek formálódásában nagy szerepet játszott a színvonalas zenei képzést is nyújtó moszkvai egyetem.

A Petrovszkij Színház 1805 őszén leégett, a társulat két évtizeden keresztül más helyeken volt kénytelen fellépni. Az új épületre csak 1819-ben írtak ki pályázatot, amelyet Andrej Mihajlov nyert meg. Az ő terveit azonban túl drágának találták, s a Moszkva újjáépítését irányító francia építész, Joseph Bové átdolgozta azokat. A Kreml tőszomszédságában klasszicizáló stílusú, monumentális épület nőtt ki a földből, mely méreteivel felülmúlta a főváros, Szentpétervár nagy kőszínházát. Nézőterén több mint kétezer ember fért el, a zenekari árkot lesüllyesztették, a nyolcoszlopos főhomlokzatra timpanon került, rajta Apolló isten egy három ló vontatta római szekéren, trigán.

A moszkvai Nagyszínház falai közt a 2010-es években különös, rémisztő dolgok történtek, ezekbe a sötét kulisszatitkokba enged bepillantást az HBO új dokumentumfilmje. A Bolshoi Babylon című produkció központi figurája Szergej Filin, a balett-társulat 2013. januárban kénsavval megtámadott korábbi művészeti vezetője.

A Nagyszínházat (mely nevét az 1806-ban alakult Kisszínháztól való megkülönböztetésül kapta) 1825. január 18-án nyitották meg. A következő évtizedekben a repertoáron még többségben voltak a drámai darabok, de mind nagyobb helyett kaptak az opera- és balettelőadások, az első orosz zeneszerzők, Paskevics, Szokolovszkij, Fomin operáit is itt mutatták be. A nyugat-európai művészeket mágnesként vonzó Szentpétervár udvari színházával szemben a moszkvai teátrum légkörében, közönségében is inkább orosz karakterű volt, színpadán - részben operák betéteként - táncos orosz népi jelenetek is helyet kaptak.

Bolsoj Színház

Bolsoj Színház

A színház 1853 márciusában újra kigyulladt, s amikor három nap után kialudtak a lángok, csak a füstös kőfalak és a főbejárat oszlopai maradtak meg. A helyreállítás Albert Kavosz professzor, a cári színházak főépítésze tervei alapján három évig tartott, ennek során a főhomlokzatra egy második oromzatot is építettek, Apolló pedig már bronzból öntött négylovas quadrigán, harci kocsin állt. A méreteiben is megnőtt, négy méterrel magasabbra emelt, kiváló akusztikájú színházat 1856. augusztus 20-án, II. Sándor cár megkoronázásakor nyitották meg a nagyközönség előtt Bellini Puritánok című operájával.

A moszkvai Nagyszínház oroszlánrészt vállalt az orosz opera- és balettművészet megteremtésében, az orosz nemzeti zene felvirágoztatásában. Az 1840-50-es években itt vitték színre először Glinka Ivan Szuszanyin, valamint Ruszlán és Ludmilla című operáját, majd a század utolsó harmadában Csajkovszkijtól a Hattyúk tavát, a Jevgenyij Anyegint, a Pikk dámát és a Csipkerózsikát, Muszorgszkijtól a Borisz Godunovot, Borogyintól az Igor herceget. Emellett természetesen játszották Verdi, Gounod, Bizet és Wagner operáit, az énekesek között ott volt Fjodor Saljapin, Leonyid Szobinov, a karmesteri pulpituson Szergej Rachmaninov is állt. 1918-ban a társulat kibővült a Kamaraszínház (Tyeatr filial) és a Zimin Operaház művészeivel, elnevezése a bolsevik forradalom után, 1919-ben Állami Akadémiai Nagyszínházra változott.

AA45ECA9-2226-458D-97C5-C273A2CAC8A5

AA45ECA9-2226-458D-97C5-C273A2CAC8A5

A Bolsoj igazából a 20. században vált világhírűvé, művészcsoportjai a világ szinte minden országába eljutottak. Az intézmény messze földön ismert volt az olyan balett-táncosoknak köszönhetően, mint Olga Lepesinszkaja, Galina Ulanova, Maja Pliszeckaja, itt kezdte pályafutását Igor Mojszejev, aki később a Szovjetunió népeinek táncait vitte színpadra kirobbanó sikerrel. Az operai előadásokat Jevgenyij Nyesztyerenko, Jelena Obrazcova, Galina Visnyevszakaja neve fémjelezte.

A múlt században a Bolsoj számos politikai eseménynek is otthont adott: 1922 decemberében itt hirdették ki a Szovjetunió megalakulását, itt fogadták el a szovjet alkotmányt, a GOELRO-tervet, falai között Komintern-, szovjet- és pártkongresszusokat tartottak. Kiemelkedő külföldi vendégek kulturális programjainak elengedhetetlen eleme volt egy-egy előadás megtekintése a Bolsojban. Legutóbb 2005 és 2011 között végeztek nagyszabású rekonstrukciós munkálatokat a színházon: meg kellett erősíteni a mocsaras területen, cölöpökre épített alapokat, fel kell újítani az elavult színpadi technikát, a málló vakolatok, stukkók miatt elengedhetetlenné vált a belső renoválás is. A rekonstrukció befejeztével az épület 2011. október 28-án nyitotta meg újra kapuit.

Az felújított Bolsoj épülete

Az felújított Bolsoj épülete (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Vizuál

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház tévé

Nézze meg a Budavári Palotakoncertet a tévében!

Ahogy minden évben, idén is volt operettgála a budai Vár Oroszlános Udvarában. Az Operettszínház sztárjai léptek színpadra Lőcsei Jenő rendezésében. Ha lemaradt róla, vagy szeretné újraélni a pillanatait, augusztus 20-án megnézheti a tévében.
Zenés színház hír

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Zenés színház videó

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Zenés színház nyílt levél

Kesselyák Gergely megszólalt RockGiovanni-ügyben, és megvédte Szüts Aport

A múlt héten Kovács János és Szüts Apor nyílt leveleket váltott, most a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója is tollat ragadott: „Mi történt most a RockGiovanni körül? Egy provokatív cím végre átütötte az érdektelenség és felületesség ingerküszöbét.”