Zenés színház

240 éves lett a Bolsoj

2016.03.28. 11:03
Ajánlom
A világhírű moszkvai Nagyszínház oroszlánrészt vállalt az orosz opera- és balettművészet megteremtésében és az orosz nemzeti zene felvirágoztatásában, igaz, a 2010-es években kevésbé fényes, sőt, egyenesen rémisztő történetek is napvilágot láttak vele kapcsolatban.

1776. március 28-án adta meg a jogot II. Katalin orosz cárnő arra, hogy a jeles műpártoló moszkvai kormányzósági ügyész, Pjotr Uruszov herceg magánszínházi előadásokat, bálokat rendezzen, így ezt a napot tartják a világhírű moszkvai nagyszínház, a Bolsoj Tyeatr születésnapjának. Az első előadásokat Voroncov gróf Znamenkán álló palotájában tartották, majd 1780-ban a belvárosi Petrovka utca sarkán felépítették az első állandó moszkvai színházépületet, amely a Petrovszkij Tyeatr nevet kapta. A színház cári működési privilégiummal rendelkező fenntartóinak személye időről időre változott, majd 1806-ban az intézményt állami felügyelet alá helyezték, a színházi iskolát cári művészképzővé alakították.

Bolsoj Színház - Moszkva

Bolsoj Színház - Moszkva (Fotó/Forrás: Andrey Babushkin)

Az opera- és drámai társulat kezdetben nem vált külön, a tagok a főúri palotákban, vidéki kastélyokban működő színházakból, zenekarokból, a táncosoké a moszkvai nevelőotthonban működő olasz balett-tanár tehetséges tanítványaiból verbuválódtak. 1785-ben már külön opera- és balett-társulat létezett 30 tagú zenekarral, ennek formálódásában nagy szerepet játszott a színvonalas zenei képzést is nyújtó moszkvai egyetem.

A Petrovszkij Színház 1805 őszén leégett, a társulat két évtizeden keresztül más helyeken volt kénytelen fellépni. Az új épületre csak 1819-ben írtak ki pályázatot, amelyet Andrej Mihajlov nyert meg. Az ő terveit azonban túl drágának találták, s a Moszkva újjáépítését irányító francia építész, Joseph Bové átdolgozta azokat. A Kreml tőszomszédságában klasszicizáló stílusú, monumentális épület nőtt ki a földből, mely méreteivel felülmúlta a főváros, Szentpétervár nagy kőszínházát. Nézőterén több mint kétezer ember fért el, a zenekari árkot lesüllyesztették, a nyolcoszlopos főhomlokzatra timpanon került, rajta Apolló isten egy három ló vontatta római szekéren, trigán.

A moszkvai Nagyszínház falai közt a 2010-es években különös, rémisztő dolgok történtek, ezekbe a sötét kulisszatitkokba enged bepillantást az HBO új dokumentumfilmje. A Bolshoi Babylon című produkció központi figurája Szergej Filin, a balett-társulat 2013. januárban kénsavval megtámadott korábbi művészeti vezetője.

A Nagyszínházat (mely nevét az 1806-ban alakult Kisszínháztól való megkülönböztetésül kapta) 1825. január 18-án nyitották meg. A következő évtizedekben a repertoáron még többségben voltak a drámai darabok, de mind nagyobb helyett kaptak az opera- és balettelőadások, az első orosz zeneszerzők, Paskevics, Szokolovszkij, Fomin operáit is itt mutatták be. A nyugat-európai művészeket mágnesként vonzó Szentpétervár udvari színházával szemben a moszkvai teátrum légkörében, közönségében is inkább orosz karakterű volt, színpadán - részben operák betéteként - táncos orosz népi jelenetek is helyet kaptak.

Bolsoj Színház

Bolsoj Színház

A színház 1853 márciusában újra kigyulladt, s amikor három nap után kialudtak a lángok, csak a füstös kőfalak és a főbejárat oszlopai maradtak meg. A helyreállítás Albert Kavosz professzor, a cári színházak főépítésze tervei alapján három évig tartott, ennek során a főhomlokzatra egy második oromzatot is építettek, Apolló pedig már bronzból öntött négylovas quadrigán, harci kocsin állt. A méreteiben is megnőtt, négy méterrel magasabbra emelt, kiváló akusztikájú színházat 1856. augusztus 20-án, II. Sándor cár megkoronázásakor nyitották meg a nagyközönség előtt Bellini Puritánok című operájával.

A moszkvai Nagyszínház oroszlánrészt vállalt az orosz opera- és balettművészet megteremtésében, az orosz nemzeti zene felvirágoztatásában. Az 1840-50-es években itt vitték színre először Glinka Ivan Szuszanyin, valamint Ruszlán és Ludmilla című operáját, majd a század utolsó harmadában Csajkovszkijtól a Hattyúk tavát, a Jevgenyij Anyegint, a Pikk dámát és a Csipkerózsikát, Muszorgszkijtól a Borisz Godunovot, Borogyintól az Igor herceget. Emellett természetesen játszották Verdi, Gounod, Bizet és Wagner operáit, az énekesek között ott volt Fjodor Saljapin, Leonyid Szobinov, a karmesteri pulpituson Szergej Rachmaninov is állt. 1918-ban a társulat kibővült a Kamaraszínház (Tyeatr filial) és a Zimin Operaház művészeivel, elnevezése a bolsevik forradalom után, 1919-ben Állami Akadémiai Nagyszínházra változott.

AA45ECA9-2226-458D-97C5-C273A2CAC8A5

AA45ECA9-2226-458D-97C5-C273A2CAC8A5

A Bolsoj igazából a 20. században vált világhírűvé, művészcsoportjai a világ szinte minden országába eljutottak. Az intézmény messze földön ismert volt az olyan balett-táncosoknak köszönhetően, mint Olga Lepesinszkaja, Galina Ulanova, Maja Pliszeckaja, itt kezdte pályafutását Igor Mojszejev, aki később a Szovjetunió népeinek táncait vitte színpadra kirobbanó sikerrel. Az operai előadásokat Jevgenyij Nyesztyerenko, Jelena Obrazcova, Galina Visnyevszakaja neve fémjelezte.

A múlt században a Bolsoj számos politikai eseménynek is otthont adott: 1922 decemberében itt hirdették ki a Szovjetunió megalakulását, itt fogadták el a szovjet alkotmányt, a GOELRO-tervet, falai között Komintern-, szovjet- és pártkongresszusokat tartottak. Kiemelkedő külföldi vendégek kulturális programjainak elengedhetetlen eleme volt egy-egy előadás megtekintése a Bolsojban. Legutóbb 2005 és 2011 között végeztek nagyszabású rekonstrukciós munkálatokat a színházon: meg kellett erősíteni a mocsaras területen, cölöpökre épített alapokat, fel kell újítani az elavult színpadi technikát, a málló vakolatok, stukkók miatt elengedhetetlenné vált a belső renoválás is. A rekonstrukció befejeztével az épület 2011. október 28-án nyitotta meg újra kapuit.

Az felújított Bolsoj épülete

Az felújított Bolsoj épülete (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.