Zenés színház

250 éve hunyt el Jean-Philippe Rameau

2014.09.12. 09:20
Ajánlom
Kétszázötven éve, 1764. szeptember 12-én halt meg Jean-Philippe Rameau, a késő barokk zene kiemelkedő francia mestere, az első összhangzattan-teoretikus.

Rameau 1683. szeptember 25-én született egy dijoni muzsikus családban, amikor első zeneóráit vette orgonista apjától, még írni-olvasni sem tudott. Bár apja jogásznak szánta, ő Milánóba ment zenét tanulni, ezután operatársulatoknál volt hegedűs, majd apja örökébe lépve Dijon, később pedig Clermont város orgonistája lett. 1706-ban adta ki első, csembalóra írt kompozícióit, emellett motettákat és kantátákat is komponált, ezeket később operáiban "újrahasznosította". 1715-ben kezdett hozzá hét évvel később megjelent Értekezés a harmóniáról című zeneelméleti tanulmányának, amely a mai összhangzattan-tankönyvek alapja lett.

Az immár híres Rameau Párizsba akart menni, felettesei viszont vonakodtak elengedni. A makacs muzsikus dühében tudatosan fülsértő disszonanciákkal orgonált, sőt előfordult, hogy egy istentiszteleten két akkord után otthagyta az orgonát. A clermontiak végül engedtek, Rameau pedig élete hátralévő részét a fővárosban töltötte. 1724-ben megjelentette Csembalódarabok ujjgyakorlatokkal című művét, keresett csembalótanár lett. Vidám vásári színházi darabokhoz is írt dalokat, majd önálló művek komponálására is felkérést kapott, ekkoriban született A vademberek című műve, amelynek motívumait egy évtizeddel később a Gáláns Indiák című opera-balettjében is felhasználta.

A zeneszerző 43 éves volt, amikor elvett egy 19 éves énekesnőt, aki később több darabjában is szerepelt. Egyik tanítványa gazdag férjében mecénásra is talált, ismeretséget kötött a kor vezető íróival és librettistáival és ötvenévesen megírta első operáját. Az operatörténeti fordulópontnak számító, "Rameau Don Giovannijának" nevezett Hippolütosz és Aricia bemutatóján a nézők között ott ült Voltaire is. (A mű Magyarországon 2011-ben hangzott fel először, s ez Rameau első alkotása, amelyet az Operaház tavaly műsorára tűzött.) A premier után valóságos háború kezdődött Lully és Rameau hívei között: az olasz opera befolyását ellenző "lullysták" idegenkedtek Rameau hangszerelésétől, "túl soknak" találták a zenét műveiben, míg Rameau követőinek célja a francia opera megújítása volt. Rameau maga így nyilatkozott: "Lully operáihoz színészekre van szükség, az enyémekhez pedig énekesekre".

Rameau több mint harminc színpadi zenés művet (opera-balettet, lírikus tragédiát) szerzett, egyik legnagyobb sikerét a Castor és Pollux című operával aratta. Több alkalommal dolgozott Voltaire librettója alapján (Sámson, Navarra hercegnője, A dicsőség temploma). 1745-ben komponálta Polümnia ünnepei című opera-balettjét, ugyanebben az évben XV. Lajos udvari kamarazene-szerzővé nevezte ki. A Pygmalion című operát három évvel később néhány nap alatt írta, az Ozirisz születése címűt XVI. Lajos születése alkalmából komponálta. Az 1750-es években, amikor Pergolesi egy operája kapcsán újabb vita bontakozott ki a zenei életben, Rameau a francia nemzeti opera oldalára állt az opera buffa és a francia zenét elolaszosító áramlat híveivel szemben.

Rameau a francia nagyopera megújítója és kiváló hangszerelő is volt, ő használt először klarinétot a zenekarban. Őt tekintik a zenetörténet első összhangzattan-teoretikusának, aki felismerte, hogy nem a dallam és nem az ellenpontozás strukturálja igazán a zenét, hanem az akkordkapcsolatok rendszere; a harmónia elsőbbségét hangsúlyozta, s előkészítette a tonalitás tanát. Kortársai a zene Isaac Newtonjának is nevezték, mert a zenének filozófiai dimenziókat kölcsönzött.

Az élete végén nemesi rangra emelt komponista utolsó heteiben Les Boréades című művét tanította be, a próbákon a feltételezések szerint jelen volt a nyolcesztendős Mozart is. Jean-Philippe Rameau alig két héttel 81. születésnapja előtt, 1764. szeptember 12-én hunyt el, műveinek összkiadását több mint egy évszázaddal később Camille Saint-Saëns irányította.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.