Zenés színház

250 éve hunyt el Jean-Philippe Rameau

2014.09.12. 09:20
Ajánlom
Kétszázötven éve, 1764. szeptember 12-én halt meg Jean-Philippe Rameau, a késő barokk zene kiemelkedő francia mestere, az első összhangzattan-teoretikus.

Rameau 1683. szeptember 25-én született egy dijoni muzsikus családban, amikor első zeneóráit vette orgonista apjától, még írni-olvasni sem tudott. Bár apja jogásznak szánta, ő Milánóba ment zenét tanulni, ezután operatársulatoknál volt hegedűs, majd apja örökébe lépve Dijon, később pedig Clermont város orgonistája lett. 1706-ban adta ki első, csembalóra írt kompozícióit, emellett motettákat és kantátákat is komponált, ezeket később operáiban "újrahasznosította". 1715-ben kezdett hozzá hét évvel később megjelent Értekezés a harmóniáról című zeneelméleti tanulmányának, amely a mai összhangzattan-tankönyvek alapja lett.

Az immár híres Rameau Párizsba akart menni, felettesei viszont vonakodtak elengedni. A makacs muzsikus dühében tudatosan fülsértő disszonanciákkal orgonált, sőt előfordult, hogy egy istentiszteleten két akkord után otthagyta az orgonát. A clermontiak végül engedtek, Rameau pedig élete hátralévő részét a fővárosban töltötte. 1724-ben megjelentette Csembalódarabok ujjgyakorlatokkal című művét, keresett csembalótanár lett. Vidám vásári színházi darabokhoz is írt dalokat, majd önálló művek komponálására is felkérést kapott, ekkoriban született A vademberek című műve, amelynek motívumait egy évtizeddel később a Gáláns Indiák című opera-balettjében is felhasználta.

A zeneszerző 43 éves volt, amikor elvett egy 19 éves énekesnőt, aki később több darabjában is szerepelt. Egyik tanítványa gazdag férjében mecénásra is talált, ismeretséget kötött a kor vezető íróival és librettistáival és ötvenévesen megírta első operáját. Az operatörténeti fordulópontnak számító, "Rameau Don Giovannijának" nevezett Hippolütosz és Aricia bemutatóján a nézők között ott ült Voltaire is. (A mű Magyarországon 2011-ben hangzott fel először, s ez Rameau első alkotása, amelyet az Operaház tavaly műsorára tűzött.) A premier után valóságos háború kezdődött Lully és Rameau hívei között: az olasz opera befolyását ellenző "lullysták" idegenkedtek Rameau hangszerelésétől, "túl soknak" találták a zenét műveiben, míg Rameau követőinek célja a francia opera megújítása volt. Rameau maga így nyilatkozott: "Lully operáihoz színészekre van szükség, az enyémekhez pedig énekesekre".

Rameau több mint harminc színpadi zenés művet (opera-balettet, lírikus tragédiát) szerzett, egyik legnagyobb sikerét a Castor és Pollux című operával aratta. Több alkalommal dolgozott Voltaire librettója alapján (Sámson, Navarra hercegnője, A dicsőség temploma). 1745-ben komponálta Polümnia ünnepei című opera-balettjét, ugyanebben az évben XV. Lajos udvari kamarazene-szerzővé nevezte ki. A Pygmalion című operát három évvel később néhány nap alatt írta, az Ozirisz születése címűt XVI. Lajos születése alkalmából komponálta. Az 1750-es években, amikor Pergolesi egy operája kapcsán újabb vita bontakozott ki a zenei életben, Rameau a francia nemzeti opera oldalára állt az opera buffa és a francia zenét elolaszosító áramlat híveivel szemben.

Rameau a francia nagyopera megújítója és kiváló hangszerelő is volt, ő használt először klarinétot a zenekarban. Őt tekintik a zenetörténet első összhangzattan-teoretikusának, aki felismerte, hogy nem a dallam és nem az ellenpontozás strukturálja igazán a zenét, hanem az akkordkapcsolatok rendszere; a harmónia elsőbbségét hangsúlyozta, s előkészítette a tonalitás tanát. Kortársai a zene Isaac Newtonjának is nevezték, mert a zenének filozófiai dimenziókat kölcsönzött.

Az élete végén nemesi rangra emelt komponista utolsó heteiben Les Boréades című művét tanította be, a próbákon a feltételezések szerint jelen volt a nyolcesztendős Mozart is. Jean-Philippe Rameau alig két héttel 81. születésnapja előtt, 1764. szeptember 12-én hunyt el, műveinek összkiadását több mint egy évszázaddal később Camille Saint-Saëns irányította.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Hiába fest jobban Szűz Mária a restaurálás után, a tulajdonos reklamál

Ez már nem az, akit ismert és szeretett, állítja, miután egy restaurátor szebb küllemet varázsolt a szobrának. Akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Inverz „bundás Krisztus”-eset Lengyelországból.
Plusz

Ezek a 75 éves David Gilmour kedvenc Pink Floyd-dalai

Ma ünnepli 75. születésnapját David Gilmour, a Pink Floyd szólógitárosa, aki egyébként a basszusgitártól a billentyűkön át a szaxofonig számos hangszeren játszik, mégis karakteres húrhajlításairól, összetéveszthetetlen soundjáról és kitartott hangjairól ismerünk.
Színház

Upor László beszélgetéssorozatot indít az eTrafón

Véget ért a Trafó TudásTrambulin sorozata, a nézők azonban nem maradnak online műsor nélkül: március 10-én indul a Világhazafiak, amelyben Upor László olyan magyarokkal beszélget, akiket bár számos alkalommal láthatunk Magyarországon, külföldön is jelentős sikereket értek el.
Vizuál

90 év után bukkant fel a magyar származású Amrita Sher-Gil festménye

Az indiai Frida Kahlóként is emlegetett magyar származású festőnő portréja akár a 2,8 millió dolláros (849 millió forint) leütési árat is elérheti a Christie's aukciósház árverésén.
Vizuál

Elszakadás a dogmáktól – Nagy Ágnes állatszobrai bevették Velencét

Nagy Ágnes szobrai egy év leforgása alatt utaztak már repülőn az Egyesült Államokba, hajóztak a Canal Grandén és a velencei lagúnákban. Februárban a pandémia után újranyíló Velencében mutatkoztak be a patinás Albrizi-Capello palotában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Tordai Éva operaénekesnő

Nyolcvanhárom évesen elhunyt a nemzetközi hírű operaénekesnő, Tordai Éva, aki 1971-től nyugdíjazásáig szerepelt a budapesti Operaházban, és az utóbbi években énekmesterként szolgálta a dalszínházat.
Zenés színház interjú

Agyhullámok zenéje – interjú Somogyi Szilárddal

A Pendragon-legenda és az Abigél után új előadással bővül a Budapesti Operettszínház online repertoárja. A Virágot Algernonnak 2015-ben hódította meg a Raktárszínház színpadát, az előadás rendezőjével Somogyi Szilárddal a felvétel körülményeiről, a jelenről és a következő produkcióról beszélgettünk.
Zenés színház gyász

Elhunyt Palcsó Sándor operaénekes

A kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekest, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját 91 éves korában érte a halál.
Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.