Zenés színház

250 éve hunyt el Jean-Philippe Rameau

2014.09.12. 09:20
Ajánlom
Kétszázötven éve, 1764. szeptember 12-én halt meg Jean-Philippe Rameau, a késő barokk zene kiemelkedő francia mestere, az első összhangzattan-teoretikus.

Rameau 1683. szeptember 25-én született egy dijoni muzsikus családban, amikor első zeneóráit vette orgonista apjától, még írni-olvasni sem tudott. Bár apja jogásznak szánta, ő Milánóba ment zenét tanulni, ezután operatársulatoknál volt hegedűs, majd apja örökébe lépve Dijon, később pedig Clermont város orgonistája lett. 1706-ban adta ki első, csembalóra írt kompozícióit, emellett motettákat és kantátákat is komponált, ezeket később operáiban "újrahasznosította". 1715-ben kezdett hozzá hét évvel később megjelent Értekezés a harmóniáról című zeneelméleti tanulmányának, amely a mai összhangzattan-tankönyvek alapja lett.

Az immár híres Rameau Párizsba akart menni, felettesei viszont vonakodtak elengedni. A makacs muzsikus dühében tudatosan fülsértő disszonanciákkal orgonált, sőt előfordult, hogy egy istentiszteleten két akkord után otthagyta az orgonát. A clermontiak végül engedtek, Rameau pedig élete hátralévő részét a fővárosban töltötte. 1724-ben megjelentette Csembalódarabok ujjgyakorlatokkal című művét, keresett csembalótanár lett. Vidám vásári színházi darabokhoz is írt dalokat, majd önálló művek komponálására is felkérést kapott, ekkoriban született A vademberek című műve, amelynek motívumait egy évtizeddel később a Gáláns Indiák című opera-balettjében is felhasználta.

A zeneszerző 43 éves volt, amikor elvett egy 19 éves énekesnőt, aki később több darabjában is szerepelt. Egyik tanítványa gazdag férjében mecénásra is talált, ismeretséget kötött a kor vezető íróival és librettistáival és ötvenévesen megírta első operáját. Az operatörténeti fordulópontnak számító, "Rameau Don Giovannijának" nevezett Hippolütosz és Aricia bemutatóján a nézők között ott ült Voltaire is. (A mű Magyarországon 2011-ben hangzott fel először, s ez Rameau első alkotása, amelyet az Operaház tavaly műsorára tűzött.) A premier után valóságos háború kezdődött Lully és Rameau hívei között: az olasz opera befolyását ellenző "lullysták" idegenkedtek Rameau hangszerelésétől, "túl soknak" találták a zenét műveiben, míg Rameau követőinek célja a francia opera megújítása volt. Rameau maga így nyilatkozott: "Lully operáihoz színészekre van szükség, az enyémekhez pedig énekesekre".

Rameau több mint harminc színpadi zenés művet (opera-balettet, lírikus tragédiát) szerzett, egyik legnagyobb sikerét a Castor és Pollux című operával aratta. Több alkalommal dolgozott Voltaire librettója alapján (Sámson, Navarra hercegnője, A dicsőség temploma). 1745-ben komponálta Polümnia ünnepei című opera-balettjét, ugyanebben az évben XV. Lajos udvari kamarazene-szerzővé nevezte ki. A Pygmalion című operát három évvel később néhány nap alatt írta, az Ozirisz születése címűt XVI. Lajos születése alkalmából komponálta. Az 1750-es években, amikor Pergolesi egy operája kapcsán újabb vita bontakozott ki a zenei életben, Rameau a francia nemzeti opera oldalára állt az opera buffa és a francia zenét elolaszosító áramlat híveivel szemben.

Rameau a francia nagyopera megújítója és kiváló hangszerelő is volt, ő használt először klarinétot a zenekarban. Őt tekintik a zenetörténet első összhangzattan-teoretikusának, aki felismerte, hogy nem a dallam és nem az ellenpontozás strukturálja igazán a zenét, hanem az akkordkapcsolatok rendszere; a harmónia elsőbbségét hangsúlyozta, s előkészítette a tonalitás tanát. Kortársai a zene Isaac Newtonjának is nevezték, mert a zenének filozófiai dimenziókat kölcsönzött.

Az élete végén nemesi rangra emelt komponista utolsó heteiben Les Boréades című művét tanította be, a próbákon a feltételezések szerint jelen volt a nyolcesztendős Mozart is. Jean-Philippe Rameau alig két héttel 81. születésnapja előtt, 1764. szeptember 12-én hunyt el, műveinek összkiadását több mint egy évszázaddal később Camille Saint-Saëns irányította.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.