Zenés színház

250 éve hunyt el Jean-Philippe Rameau

2014.09.12. 09:20
Ajánlom
Kétszázötven éve, 1764. szeptember 12-én halt meg Jean-Philippe Rameau, a késő barokk zene kiemelkedő francia mestere, az első összhangzattan-teoretikus.

Rameau 1683. szeptember 25-én született egy dijoni muzsikus családban, amikor első zeneóráit vette orgonista apjától, még írni-olvasni sem tudott. Bár apja jogásznak szánta, ő Milánóba ment zenét tanulni, ezután operatársulatoknál volt hegedűs, majd apja örökébe lépve Dijon, később pedig Clermont város orgonistája lett. 1706-ban adta ki első, csembalóra írt kompozícióit, emellett motettákat és kantátákat is komponált, ezeket később operáiban "újrahasznosította". 1715-ben kezdett hozzá hét évvel később megjelent Értekezés a harmóniáról című zeneelméleti tanulmányának, amely a mai összhangzattan-tankönyvek alapja lett.

Az immár híres Rameau Párizsba akart menni, felettesei viszont vonakodtak elengedni. A makacs muzsikus dühében tudatosan fülsértő disszonanciákkal orgonált, sőt előfordult, hogy egy istentiszteleten két akkord után otthagyta az orgonát. A clermontiak végül engedtek, Rameau pedig élete hátralévő részét a fővárosban töltötte. 1724-ben megjelentette Csembalódarabok ujjgyakorlatokkal című művét, keresett csembalótanár lett. Vidám vásári színházi darabokhoz is írt dalokat, majd önálló művek komponálására is felkérést kapott, ekkoriban született A vademberek című műve, amelynek motívumait egy évtizeddel később a Gáláns Indiák című opera-balettjében is felhasználta.

A zeneszerző 43 éves volt, amikor elvett egy 19 éves énekesnőt, aki később több darabjában is szerepelt. Egyik tanítványa gazdag férjében mecénásra is talált, ismeretséget kötött a kor vezető íróival és librettistáival és ötvenévesen megírta első operáját. Az operatörténeti fordulópontnak számító, "Rameau Don Giovannijának" nevezett Hippolütosz és Aricia bemutatóján a nézők között ott ült Voltaire is. (A mű Magyarországon 2011-ben hangzott fel először, s ez Rameau első alkotása, amelyet az Operaház tavaly műsorára tűzött.) A premier után valóságos háború kezdődött Lully és Rameau hívei között: az olasz opera befolyását ellenző "lullysták" idegenkedtek Rameau hangszerelésétől, "túl soknak" találták a zenét műveiben, míg Rameau követőinek célja a francia opera megújítása volt. Rameau maga így nyilatkozott: "Lully operáihoz színészekre van szükség, az enyémekhez pedig énekesekre".

Rameau több mint harminc színpadi zenés művet (opera-balettet, lírikus tragédiát) szerzett, egyik legnagyobb sikerét a Castor és Pollux című operával aratta. Több alkalommal dolgozott Voltaire librettója alapján (Sámson, Navarra hercegnője, A dicsőség temploma). 1745-ben komponálta Polümnia ünnepei című opera-balettjét, ugyanebben az évben XV. Lajos udvari kamarazene-szerzővé nevezte ki. A Pygmalion című operát három évvel később néhány nap alatt írta, az Ozirisz születése címűt XVI. Lajos születése alkalmából komponálta. Az 1750-es években, amikor Pergolesi egy operája kapcsán újabb vita bontakozott ki a zenei életben, Rameau a francia nemzeti opera oldalára állt az opera buffa és a francia zenét elolaszosító áramlat híveivel szemben.

Rameau a francia nagyopera megújítója és kiváló hangszerelő is volt, ő használt először klarinétot a zenekarban. Őt tekintik a zenetörténet első összhangzattan-teoretikusának, aki felismerte, hogy nem a dallam és nem az ellenpontozás strukturálja igazán a zenét, hanem az akkordkapcsolatok rendszere; a harmónia elsőbbségét hangsúlyozta, s előkészítette a tonalitás tanát. Kortársai a zene Isaac Newtonjának is nevezték, mert a zenének filozófiai dimenziókat kölcsönzött.

Az élete végén nemesi rangra emelt komponista utolsó heteiben Les Boréades című művét tanította be, a próbákon a feltételezések szerint jelen volt a nyolcesztendős Mozart is. Jean-Philippe Rameau alig két héttel 81. születésnapja előtt, 1764. szeptember 12-én hunyt el, műveinek összkiadását több mint egy évszázaddal később Camille Saint-Saëns irányította.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elhunyt Jerger Krisztina művészettörténész

Életének 72. évében, kedden hunyt el a varsói Magyar Kulturális Intézet egykori vezetője, aki sokat tett a lengyel-magyar művészeti kapcsolatokért.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kihirdették az István, a király iskolába megy program győzteseit

A szereposztás kihirdetésével lezárult a Kárpát-medence magyar ajkú általános iskolásai számára elindított István, a király iskolába megy program versenyszakasza. A klasszikussá érett rockoperára épülő össznemzeti identitáserősítő program ezzel újabb állomásához érkezett: a kiválasztott külhoni és anyaországi kisdiákok részvételével hamarosan elkezdődhetnek az előkészületek, hogy nagyszabású premieren mutassák be a közönségnek az István, a király immár harmadik generációs változatát.
Zenés színház ajánló

Online, ingyenesen követhető az idei Wagner-napok

A Budapesti Wagner-napok 2006 óta páratlan nemzetközi sikerrel zajló eseménysorozata 2020-ban újabb jelentős mérföldkövéhez érkezik: a Müpa első alkalommal tesz mindenki számára ingyenesen elérhetővé egy teljes fesztiválnyi felvételt a Wagner-napok gazdag archívumából.
Zenés színház hír

Augusztus 20-án mutatja be a Bánk bánt a Coopera

Vidnyánszky Attila rendezésének díszbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják.
Zenés színház hír

Elhunyt Gabriel Bacquier francia operaénekes

A 20. század egyik vezető baritonja 96 évesen halt meg szerdán otthonában, a normandiai Lestre-ben.
Zenés színház hír

Elmarad a miskolci operafesztivál

A koronavírus-járvány miatt idén nem tartják meg a Bartók Plusz Operafesztivált.