Zenés színház

35 éve hunyt el Carl Orff

2017.03.29. 11:57
Ajánlom
A német komponistát és zenepedagógust a legtöbben csak a Carmina Buranáról ismerik.

Természetesen mondanunk sem kell, komponált ő mást is, mégis megmaradt egyműves szerzőnek, aki élete jelentős részét az oktatásnak szentelte. Korán felfedezte magának Debussy hangzásvilágát és Arnold Schönberg művészete is nagy hatással volt rá, de már a müncheni Kammerspiele karnagyaként a színpadi zene vonzotta. Első komolyabb művét 1917-ben írta, amely egy színpadi kísérő zene volt Shakespeare Szentivánéji álom című darabjához.

Carl Orff

Carl Orff

Az első világháborúban nem sokkal besorozása után megsérült, ezért mannheimi, majd darmstadti színházakban folytatta a munkát. Miután Münchenbe visszatért, Curt Sachs hívta fel a figyelmét a XVI. és XVII. század zenéjére, különösen Monteverdire, akinek több művét is átdolgozta, kezdve az Orfeóval.

Pedagógiai munkásságát az 1920-as évek elején alapozta meg, amikor Dorothee Güntherrel megalapították a Güntherschulét Münchenben, amely a zenére, a táncra, a gimnasztikára, a ritmikus mozgásra egyaránt nagy hangsúlyt fektetett. Ez vezette el Orffot az elementare Musik koncepciójához, amely tulajdonképpen szintézise a gesztusnak, a költői nyelvnek és a zenének. Első pedagógiai kiadványa, az Orff-Schulwerk 1932 és 1935 között keletkezett, tanításának fókuszpontjában pedig a ritmus, a ritmikai képzés állt.

Első és legnagyobb zeneszerzői sikerét az 1937-es Carmina Buranával érte el, amely a bajorországi Benediktbeuern kolostorában talált latin-német-francia keveréknyelvű vágáns költeményeken alapszik, hedonista témák köré csoportosítva a dalokat: időnként a tavasz, a bor és a szerelem himnuszaként is emlegetik a darabot. Ma már talán nem is gondolnánk, hogy a műnek eleinte komoly bírálói akadtak, Herbert Gerigk, a Völkischer Beobachter ítésze a „jazzes atmoszféra” által színezett „nyelv érthetetlenségét” kritizálta, a háború után pedig Orffot és kiadóját is azzal vádolták, hogy túl sok időt és pénzt fordítottak a darab népszerűsítésére a hitleri rezsim alatt.

Orff a Carmina Buranát később egy triptichon (Trionfi – Győzelmek) első darabjának nevezte ki, mellé helyezve két későbbi, hasonlóan oratorikus alkotását, a Catullus versein alapuló Catulli Carminát (1941–1943), valamint az Il Trionfo di Afroditét (Afrodité győzelme, 1949–1951), amely görög szövegeket használ. Mindhárom mű dallamvilága archaizál, többnyire diatonikus, gyakran a gregoriánból ihletet merítő melódiákat hallhatunk, de a táncos, jellegzetes orffi ritmika is fontos szerepet játszik bennük.

Mindeközben a mesevilág tett rá igen nagy hatást és két tündérmesén alapuló operát is komponált: 1936 és 1938 között írta a Der Mond (A hold) című darabot, a Grimm testvérek meséje nyomán, amelyben Szent Péter megpróbálja visszaállítani a holdat eredeti helyére, a Föld felé, 1942-ben pedig befejezte másik operáját, a Die Klugét (Az okos lány). Ez utóbbi a bölcs parasztlányról szól, aki a király felesége lesz, miután válaszol három találós kérdésre.

A negyvenes évektől Orff figyelme fokozatosan az antikvitás felé fordult, következő darabjai az ógörög mitológiából merítettek. Mintegy nyolc évig dolgozott az Antigonaén (1941–1949), majd Oidipusz történetét foglalta zenébe – Oedipus der Tyrann (1951–1958), Hölderlin szövegeire, 1963 és 1967 között pedig a Prométeusz-mítosz Aiszkhülosz-féle változatát énekelte meg, amely tulajdonképpen sem nem opera, sem nem oratórium, de természetesen zenés színház, ami Orffot a kezdetektől vonzotta, mintegy újraértelmezve vagy legalábbis továbbgondolva a wagneri Gesamtkunstwerk (összművészet) fogalmát.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Klasszikus

Itt a bejelentés, amitől minden Mozart-rajongó kibukik

A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek nem kímélték Ausztria egyik ismert cégét, a Salzburg Schokoladét sem, amely többek között a Mozart-golyókat is gyártja. A grödigi székhelyű vállalat hétfőn jelentett fizetésképtelenséget – írta meg a Napi.hu.
Zenés színház

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Vizuál

Újra látható a Moholy-Nagy Lászlóról szóló film az Urániában

Alysa Nahmias sokszorosan díjnyertes amerikai dokumentumfilmje a 125 éve született világhírű művész és tanár, Moholy-Nagy László életútját és örökségét mutatja be, azt az újító szellemű, a modern technikai lehetőségeket integráló művészi gondolkodást, amely máig inspirálja az alkotókat.
Vizuál

Rekordáron kelhet el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén Csontváry Kosztka Tivadar alkotása.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Különleges repertoárdarabok újra az Opera Eiffel Műhelyházában!

Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony/ Örkény István–Tóth Péter: Tóték című egyfelvonásosok és a világszerte is ritkán hallható Edgar című Puccini-darab ismét műsoron az Opera Eiffel Műhelyházában.
Zenés színház interjú

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Zenés színház hír

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Zenés színház gyász

Elhunyt a Broadway-legenda, Stephen Sondheim

Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alkotója 91 éves volt – tudatta az MTI.
Zenés színház ajánló

Ragyogjon az Operaház aranyfényeitől a karácsony!

A Magyar Állami Operaház megkezdte a 2022. január 1. és július 31. közötti előadások jegyeinek értékesítését, így az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház mellett, az Operaház épületébe is újra válthatnak jegyeket az opera és a balett szerelmesei.