Zenés színház

35 éve hunyt el Carl Orff

2017.03.29. 11:57
Ajánlom
A német komponistát és zenepedagógust a legtöbben csak a Carmina Buranáról ismerik.

Természetesen mondanunk sem kell, komponált ő mást is, mégis megmaradt egyműves szerzőnek, aki élete jelentős részét az oktatásnak szentelte. Korán felfedezte magának Debussy hangzásvilágát és Arnold Schönberg művészete is nagy hatással volt rá, de már a müncheni Kammerspiele karnagyaként a színpadi zene vonzotta. Első komolyabb művét 1917-ben írta, amely egy színpadi kísérő zene volt Shakespeare Szentivánéji álom című darabjához.

Carl Orff

Carl Orff

Az első világháborúban nem sokkal besorozása után megsérült, ezért mannheimi, majd darmstadti színházakban folytatta a munkát. Miután Münchenbe visszatért, Curt Sachs hívta fel a figyelmét a XVI. és XVII. század zenéjére, különösen Monteverdire, akinek több művét is átdolgozta, kezdve az Orfeóval.

Pedagógiai munkásságát az 1920-as évek elején alapozta meg, amikor Dorothee Güntherrel megalapították a Güntherschulét Münchenben, amely a zenére, a táncra, a gimnasztikára, a ritmikus mozgásra egyaránt nagy hangsúlyt fektetett. Ez vezette el Orffot az elementare Musik koncepciójához, amely tulajdonképpen szintézise a gesztusnak, a költői nyelvnek és a zenének. Első pedagógiai kiadványa, az Orff-Schulwerk 1932 és 1935 között keletkezett, tanításának fókuszpontjában pedig a ritmus, a ritmikai képzés állt.

Első és legnagyobb zeneszerzői sikerét az 1937-es Carmina Buranával érte el, amely a bajorországi Benediktbeuern kolostorában talált latin-német-francia keveréknyelvű vágáns költeményeken alapszik, hedonista témák köré csoportosítva a dalokat: időnként a tavasz, a bor és a szerelem himnuszaként is emlegetik a darabot. Ma már talán nem is gondolnánk, hogy a műnek eleinte komoly bírálói akadtak, Herbert Gerigk, a Völkischer Beobachter ítésze a „jazzes atmoszféra” által színezett „nyelv érthetetlenségét” kritizálta, a háború után pedig Orffot és kiadóját is azzal vádolták, hogy túl sok időt és pénzt fordítottak a darab népszerűsítésére a hitleri rezsim alatt.

Orff a Carmina Buranát később egy triptichon (Trionfi – Győzelmek) első darabjának nevezte ki, mellé helyezve két későbbi, hasonlóan oratorikus alkotását, a Catullus versein alapuló Catulli Carminát (1941–1943), valamint az Il Trionfo di Afroditét (Afrodité győzelme, 1949–1951), amely görög szövegeket használ. Mindhárom mű dallamvilága archaizál, többnyire diatonikus, gyakran a gregoriánból ihletet merítő melódiákat hallhatunk, de a táncos, jellegzetes orffi ritmika is fontos szerepet játszik bennük.

Mindeközben a mesevilág tett rá igen nagy hatást és két tündérmesén alapuló operát is komponált: 1936 és 1938 között írta a Der Mond (A hold) című darabot, a Grimm testvérek meséje nyomán, amelyben Szent Péter megpróbálja visszaállítani a holdat eredeti helyére, a Föld felé, 1942-ben pedig befejezte másik operáját, a Die Klugét (Az okos lány). Ez utóbbi a bölcs parasztlányról szól, aki a király felesége lesz, miután válaszol három találós kérdésre.

A negyvenes évektől Orff figyelme fokozatosan az antikvitás felé fordult, következő darabjai az ógörög mitológiából merítettek. Mintegy nyolc évig dolgozott az Antigonaén (1941–1949), majd Oidipusz történetét foglalta zenébe – Oedipus der Tyrann (1951–1958), Hölderlin szövegeire, 1963 és 1967 között pedig a Prométeusz-mítosz Aiszkhülosz-féle változatát énekelte meg, amely tulajdonképpen sem nem opera, sem nem oratórium, de természetesen zenés színház, ami Orffot a kezdetektől vonzotta, mintegy újraértelmezve vagy legalábbis továbbgondolva a wagneri Gesamtkunstwerk (összművészet) fogalmát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Zenés színház

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.
Zenés színház hír

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Zenés színház kvíz

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.