Zenés színház

35 éve hunyt el Carl Orff

2017.03.29. 11:57
Ajánlom
A német komponistát és zenepedagógust a legtöbben csak a Carmina Buranáról ismerik.

Természetesen mondanunk sem kell, komponált ő mást is, mégis megmaradt egyműves szerzőnek, aki élete jelentős részét az oktatásnak szentelte. Korán felfedezte magának Debussy hangzásvilágát és Arnold Schönberg művészete is nagy hatással volt rá, de már a müncheni Kammerspiele karnagyaként a színpadi zene vonzotta. Első komolyabb művét 1917-ben írta, amely egy színpadi kísérő zene volt Shakespeare Szentivánéji álom című darabjához.

Carl Orff

Carl Orff

Az első világháborúban nem sokkal besorozása után megsérült, ezért mannheimi, majd darmstadti színházakban folytatta a munkát. Miután Münchenbe visszatért, Curt Sachs hívta fel a figyelmét a XVI. és XVII. század zenéjére, különösen Monteverdire, akinek több művét is átdolgozta, kezdve az Orfeóval.

Pedagógiai munkásságát az 1920-as évek elején alapozta meg, amikor Dorothee Güntherrel megalapították a Güntherschulét Münchenben, amely a zenére, a táncra, a gimnasztikára, a ritmikus mozgásra egyaránt nagy hangsúlyt fektetett. Ez vezette el Orffot az elementare Musik koncepciójához, amely tulajdonképpen szintézise a gesztusnak, a költői nyelvnek és a zenének. Első pedagógiai kiadványa, az Orff-Schulwerk 1932 és 1935 között keletkezett, tanításának fókuszpontjában pedig a ritmus, a ritmikai képzés állt.

Első és legnagyobb zeneszerzői sikerét az 1937-es Carmina Buranával érte el, amely a bajorországi Benediktbeuern kolostorában talált latin-német-francia keveréknyelvű vágáns költeményeken alapszik, hedonista témák köré csoportosítva a dalokat: időnként a tavasz, a bor és a szerelem himnuszaként is emlegetik a darabot. Ma már talán nem is gondolnánk, hogy a műnek eleinte komoly bírálói akadtak, Herbert Gerigk, a Völkischer Beobachter ítésze a „jazzes atmoszféra” által színezett „nyelv érthetetlenségét” kritizálta, a háború után pedig Orffot és kiadóját is azzal vádolták, hogy túl sok időt és pénzt fordítottak a darab népszerűsítésére a hitleri rezsim alatt.

Orff a Carmina Buranát később egy triptichon (Trionfi – Győzelmek) első darabjának nevezte ki, mellé helyezve két későbbi, hasonlóan oratorikus alkotását, a Catullus versein alapuló Catulli Carminát (1941–1943), valamint az Il Trionfo di Afroditét (Afrodité győzelme, 1949–1951), amely görög szövegeket használ. Mindhárom mű dallamvilága archaizál, többnyire diatonikus, gyakran a gregoriánból ihletet merítő melódiákat hallhatunk, de a táncos, jellegzetes orffi ritmika is fontos szerepet játszik bennük.

Mindeközben a mesevilág tett rá igen nagy hatást és két tündérmesén alapuló operát is komponált: 1936 és 1938 között írta a Der Mond (A hold) című darabot, a Grimm testvérek meséje nyomán, amelyben Szent Péter megpróbálja visszaállítani a holdat eredeti helyére, a Föld felé, 1942-ben pedig befejezte másik operáját, a Die Klugét (Az okos lány). Ez utóbbi a bölcs parasztlányról szól, aki a király felesége lesz, miután válaszol három találós kérdésre.

A negyvenes évektől Orff figyelme fokozatosan az antikvitás felé fordult, következő darabjai az ógörög mitológiából merítettek. Mintegy nyolc évig dolgozott az Antigonaén (1941–1949), majd Oidipusz történetét foglalta zenébe – Oedipus der Tyrann (1951–1958), Hölderlin szövegeire, 1963 és 1967 között pedig a Prométeusz-mítosz Aiszkhülosz-féle változatát énekelte meg, amely tulajdonképpen sem nem opera, sem nem oratórium, de természetesen zenés színház, ami Orffot a kezdetektől vonzotta, mintegy újraértelmezve vagy legalábbis továbbgondolva a wagneri Gesamtkunstwerk (összművészet) fogalmát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Színház

Mindig van egy hajnal a konyhában – beszélgetés Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal

Valódi érzelmi hullámvasutat kínál a nézőknek a Rózsavölgyi Szalon április közepén bemutatott, Bármit mondhatsz című előadása, amelyben egy negyvenes házaspár próbálja tisztázni sok-sok év alatt felgyülemlett sérelmeiket egy reggelbe nyúló beszélgetés során. A két főszereplővel, Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal beszélgettünk.
Plusz

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Könyv

Megmenekülhet Esterházy Péter egykori otthona

Alkotóházként születhet újjá a 2016-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író egykori, rómaifürdői családi háza.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szabadakarat: innovatív koncertszínház sztárokkal a Margitszigeti Színházban

A reformkor első „celeb párjának” szerelmét mutatja be a térben és időben is szabadon mozgó, koncerthangulatú történetet, a szabadakarat >>>> című előadás. Az októberi ősbemutató után, május 28-án szabadtéren is debütál a koncertszínház a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház hír

Harminckét országból csaknem kétszázan jelentkeztek az idei Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre

A Zeneakadémia 70 ezer euró összdíjazású megmérettetésére 106 női és 90 férfi énekese adott be érvényes pályázatot a világ minden tájáról.
Zenés színház interjú

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Zenés színház interjú

Folyamatos tanulás – interjú Kállai Ernővel, az Opera koncertmesterével

Nyolc éve a Magyar Állami Operaház Zenekarának koncertmestere, nemrég pedig ismét szólistaként hallhatta a közönség Kállai Ernőt, aki a 2023/24-es évadban az év zenekari művésze címet is kiérdemelte.
Zenés színház videó

Nézzen bele ön is Mundruczó Kornél müncheni Tosca-rendezésébe!

A neves film-, színházi és operarendező következő premierjét május 20-án tartják a Bajor Állami Operaházban. A produkció egyik júliusi előadása online közvetítésben is megtekinthető majd.