Zenés színház

35 éve hunyt el Carl Orff

2017.03.29. 11:57
Ajánlom
A német komponistát és zenepedagógust a legtöbben csak a Carmina Buranáról ismerik.

Természetesen mondanunk sem kell, komponált ő mást is, mégis megmaradt egyműves szerzőnek, aki élete jelentős részét az oktatásnak szentelte. Korán felfedezte magának Debussy hangzásvilágát és Arnold Schönberg művészete is nagy hatással volt rá, de már a müncheni Kammerspiele karnagyaként a színpadi zene vonzotta. Első komolyabb művét 1917-ben írta, amely egy színpadi kísérő zene volt Shakespeare Szentivánéji álom című darabjához.

Carl Orff

Carl Orff

Az első világháborúban nem sokkal besorozása után megsérült, ezért mannheimi, majd darmstadti színházakban folytatta a munkát. Miután Münchenbe visszatért, Curt Sachs hívta fel a figyelmét a XVI. és XVII. század zenéjére, különösen Monteverdire, akinek több művét is átdolgozta, kezdve az Orfeóval.

Pedagógiai munkásságát az 1920-as évek elején alapozta meg, amikor Dorothee Güntherrel megalapították a Güntherschulét Münchenben, amely a zenére, a táncra, a gimnasztikára, a ritmikus mozgásra egyaránt nagy hangsúlyt fektetett. Ez vezette el Orffot az elementare Musik koncepciójához, amely tulajdonképpen szintézise a gesztusnak, a költői nyelvnek és a zenének. Első pedagógiai kiadványa, az Orff-Schulwerk 1932 és 1935 között keletkezett, tanításának fókuszpontjában pedig a ritmus, a ritmikai képzés állt.

Első és legnagyobb zeneszerzői sikerét az 1937-es Carmina Buranával érte el, amely a bajorországi Benediktbeuern kolostorában talált latin-német-francia keveréknyelvű vágáns költeményeken alapszik, hedonista témák köré csoportosítva a dalokat: időnként a tavasz, a bor és a szerelem himnuszaként is emlegetik a darabot. Ma már talán nem is gondolnánk, hogy a műnek eleinte komoly bírálói akadtak, Herbert Gerigk, a Völkischer Beobachter ítésze a „jazzes atmoszféra” által színezett „nyelv érthetetlenségét” kritizálta, a háború után pedig Orffot és kiadóját is azzal vádolták, hogy túl sok időt és pénzt fordítottak a darab népszerűsítésére a hitleri rezsim alatt.

Orff a Carmina Buranát később egy triptichon (Trionfi – Győzelmek) első darabjának nevezte ki, mellé helyezve két későbbi, hasonlóan oratorikus alkotását, a Catullus versein alapuló Catulli Carminát (1941–1943), valamint az Il Trionfo di Afroditét (Afrodité győzelme, 1949–1951), amely görög szövegeket használ. Mindhárom mű dallamvilága archaizál, többnyire diatonikus, gyakran a gregoriánból ihletet merítő melódiákat hallhatunk, de a táncos, jellegzetes orffi ritmika is fontos szerepet játszik bennük.

Mindeközben a mesevilág tett rá igen nagy hatást és két tündérmesén alapuló operát is komponált: 1936 és 1938 között írta a Der Mond (A hold) című darabot, a Grimm testvérek meséje nyomán, amelyben Szent Péter megpróbálja visszaállítani a holdat eredeti helyére, a Föld felé, 1942-ben pedig befejezte másik operáját, a Die Klugét (Az okos lány). Ez utóbbi a bölcs parasztlányról szól, aki a király felesége lesz, miután válaszol három találós kérdésre.

A negyvenes évektől Orff figyelme fokozatosan az antikvitás felé fordult, következő darabjai az ógörög mitológiából merítettek. Mintegy nyolc évig dolgozott az Antigonaén (1941–1949), majd Oidipusz történetét foglalta zenébe – Oedipus der Tyrann (1951–1958), Hölderlin szövegeire, 1963 és 1967 között pedig a Prométeusz-mítosz Aiszkhülosz-féle változatát énekelte meg, amely tulajdonképpen sem nem opera, sem nem oratórium, de természetesen zenés színház, ami Orffot a kezdetektől vonzotta, mintegy újraértelmezve vagy legalábbis továbbgondolva a wagneri Gesamtkunstwerk (összművészet) fogalmát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.
Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Rangos nemzetközi díjat kapott Várjon Dénesék lemeze

Várjon Dénesé mellett Bartók-művek felvételeit is díjazta a rangos ICMA zsűrije.
Tánc

Carlos Acosta balettigazgató lett

A kubai utcagyerekből generációja egyik legkiemelkedőbb művészévé avanzsált táncost választották a Birmingam Royal Ballet új balettigazgatójának.
Vizuál

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Feladat sosem találja készületlenül – Misura Zsuzsa születésnapjára

A Liszt Ferenc-díjas szoprán, Misura Zsuzsa 1973-ban kezdte pályafutását a Magyar Állami Operaházban, amelynek örökös tagja. A napokban ünnepelte 75. születésnapját, ennek alkalmából köszöntjük őt.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.
Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.