Zenés színház

420 éves az első fennmaradt opera, amit a saját korában ki nem állhattak

2020.10.07. 16:30
Ajánlom
Jacopo Peri, a Medici hercegi udvar magas rangú tagja 1595-ben zenés művet, dramma per musicát írt Dafné címmel. A kotta ugyan mára elveszett, de új műfaj született: az opera.

420 évvel ezelőtt Peri ismét operát komponált, az Euridikét 1600. október 6-án mutatták be Firenzében, a Palazzo Pittiben, a toscanai nagyherceg lakosztályában. Annak ellenére, hogy az előadás költségeit Jacopo Corsi, a kor egyik legelismertebb firenzei zeneszerzője finanszírozta,

ősbemutatóját nem kísérte túlzott érdeklődés.

A színpadra állításba sem fektettek sok energiát: a zenekar – amit Emilio de Cavalieri irányított – mindössze négy hangszerből, egy csembalóból, egy lantból, egy chittaronéből és egy lírai grande-ból állt. Az érdektelenség talán annak is szólhatott, hogy aznap volt egy másik darab, Caccini Cefalojának premierje is, több mint száz zenész és énekes közreműködésével.

Jacopo_Peri_1-151944.jpg

Jacopo Peri portréja (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A sors fintora, hogy mégis a Cefalo merült előbb feledésbe. Az Euridikét, amit a legelső egészben fennmaradt operaként tartanak számon, a bemutató után többször is játszották annak ellenére, hogy újszerűségével nem nyerte el a mecénások tetszését. Viszont irányt mutatott a kortársaknak: új kifejezésmód, a monódia jött divatba. Hamarosan a zeneszerző stílusa, témaválasztása minta lett, számos alkotó kezdte el másolni.

Az Euridiké megírásakor Peri az egyszólamúságra helyezte a hangsúlyt, a recitativók szűk hangtartományban mozogtak, ami Vinczenzo Galilei hatását tükrözte. Galilei az ókori rapszodoszok utánzásban látta a modern éneklés alapjait, ehhez pedig tökéletes illeszkedett Ottavio Rinuccini költő – akivel Peri már a Dafnénál is dolgozott – szövegkönyve. A libretto gyakorlatilag egy felvonások nélküli ekloga, szabadon váltakozó hét és tizenegy szótagos verssorokkal. A szöveg kerüli a drámai, nagy feszültségű pillanatokat, még a címszereplő halála is a színfalak mögött zajlik. A zene és szöveg egysége tökéletes összhangban követi le az olasz nyelv természetes prozódiáját, a partitúra nyomtatott kiadásában azonban – a korabeli divatnak megfelelően – csak az énekhangok dallamvonalát és a basszusszólamot tüntették fel.

Az opera klasszikus ókori témát dolgoz fel, Orpheusz és Euridiké lakodalma elevenedik meg a színen.

A bemutatón maga Peri szállt le Orpheuszként az alvilágba,

hogy visszavezesse újdonsült feleségét az élők közé.

Az Euridiké utóéletéről nem sokat tudni, 1995-ben kiadták ugyan a zenei anyagot, amin Euridikét Gloria Banditelli, Orpheuszt pedig Gian Paolo Fagotto énekelte, ám a felvétel visszhang nélkül maradt, és azóta sem játsszák az operaházak.

Fejléckép: John Roddam Spencer Stanhope:  Orpheusz és Euridiké a Sztyx partján - 1878 (forrás: Wikipédia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Vizuál

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Vizuál

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.
Zenés színház hír

Rost Andrea tart ősszel mesterkurzust

A világhírű énekesnő PályaStart címmel vezet összetett képzést az ősz folyamán a Magyar Állami Operaházban, melyen operaénekes-növendékek és pályakezdő művészek tökéletesíthetik tudásukat.
Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.