Zenés színház

420 éves az első fennmaradt opera, amit a saját korában ki nem állhattak

2020.10.07. 16:30
Ajánlom
Jacopo Peri, a Medici hercegi udvar magas rangú tagja 1595-ben zenés művet, dramma per musicát írt Dafné címmel. A kotta ugyan mára elveszett, de új műfaj született: az opera.

420 évvel ezelőtt Peri ismét operát komponált, az Euridikét 1600. október 6-án mutatták be Firenzében, a Palazzo Pittiben, a toscanai nagyherceg lakosztályában. Annak ellenére, hogy az előadás költségeit Jacopo Corsi, a kor egyik legelismertebb firenzei zeneszerzője finanszírozta,

ősbemutatóját nem kísérte túlzott érdeklődés.

A színpadra állításba sem fektettek sok energiát: a zenekar – amit Emilio de Cavalieri irányított – mindössze négy hangszerből, egy csembalóból, egy lantból, egy chittaronéből és egy lírai grande-ból állt. Az érdektelenség talán annak is szólhatott, hogy aznap volt egy másik darab, Caccini Cefalojának premierje is, több mint száz zenész és énekes közreműködésével.

Jacopo_Peri_1-151944.jpg

Jacopo Peri portréja (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A sors fintora, hogy mégis a Cefalo merült előbb feledésbe. Az Euridikét, amit a legelső egészben fennmaradt operaként tartanak számon, a bemutató után többször is játszották annak ellenére, hogy újszerűségével nem nyerte el a mecénások tetszését. Viszont irányt mutatott a kortársaknak: új kifejezésmód, a monódia jött divatba. Hamarosan a zeneszerző stílusa, témaválasztása minta lett, számos alkotó kezdte el másolni.

Az Euridiké megírásakor Peri az egyszólamúságra helyezte a hangsúlyt, a recitativók szűk hangtartományban mozogtak, ami Vinczenzo Galilei hatását tükrözte. Galilei az ókori rapszodoszok utánzásban látta a modern éneklés alapjait, ehhez pedig tökéletes illeszkedett Ottavio Rinuccini költő – akivel Peri már a Dafnénál is dolgozott – szövegkönyve. A libretto gyakorlatilag egy felvonások nélküli ekloga, szabadon váltakozó hét és tizenegy szótagos verssorokkal. A szöveg kerüli a drámai, nagy feszültségű pillanatokat, még a címszereplő halála is a színfalak mögött zajlik. A zene és szöveg egysége tökéletes összhangban követi le az olasz nyelv természetes prozódiáját, a partitúra nyomtatott kiadásában azonban – a korabeli divatnak megfelelően – csak az énekhangok dallamvonalát és a basszusszólamot tüntették fel.

Az opera klasszikus ókori témát dolgoz fel, Orpheusz és Euridiké lakodalma elevenedik meg a színen.

A bemutatón maga Peri szállt le Orpheuszként az alvilágba,

hogy visszavezesse újdonsült feleségét az élők közé.

Az Euridiké utóéletéről nem sokat tudni, 1995-ben kiadták ugyan a zenei anyagot, amin Euridikét Gloria Banditelli, Orpheuszt pedig Gian Paolo Fagotto énekelte, ám a felvétel visszhang nélkül maradt, és azóta sem játsszák az operaházak.

Fejléckép: John Roddam Spencer Stanhope:  Orpheusz és Euridiké a Sztyx partján - 1878 (forrás: Wikipédia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Jazz/World

Nagy Emma: Akik minket kedvelnek, nyitottak a változásra

A Nagy Emma Quintet már az alapítás évében, 2018-ban alakult elnyerte a II. Belvárosi Jazzverseny fődíját, a következő évben pedig a Müpa Jazz Showcase szakmai díját. Eközben megjelent első lemezük Set to Face címmel, amellyel felléptek a Müpa, a Sziget Fesztivál és az Opus Jazz Club színpadán is. Idén az NKA Hangfoglaló Program jóvoltából elkészítették második, LFO (Low Frequency Oscillator) című albumukat. A zenekar énekesnője, Nagy Emma a Fidelio.hu-nak mesélt. Október 24-én a Partitúra kulturális kalandtúra bajai adásában a Duna tévén a Novák Péter által rendezett videóklipje is megtekinthető.
Klasszikus

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.
Zenés színház hír

Bozsik Yvette Tündérkertet varázsol az Operett színpadára

„Az Operettszínház újabb ünnepre készül” – mondta Kiss-B. Atilla főigazgató a Marica grófnő közelgő bemutatója kapcsán. Az október 23-tól látható operettet 96 évvel ezelőtt, szinte napra pontosan ekkor mutatták be a Király Színházban, most pedig az új előadás szólistái, valamint Bozsik Yvette koreográfus-rendező, Berzsenyi Krisztina jelmeztervező és Cziegler Balázs díszlettervező idézték meg Kálmán Imre klasszikusát.
Zenés színház kult50

Játszótárs mindenek felett – Wunderlich József a Kult50-ben

Érzékeny színpadi jelenléte és nagyfokú technikai tudása révén mindössze néhány év alatt meghatározó tagjává vált Wunderlich József a Vígszínház társulatának, ahol a nagyoktól tanulhat, a korosztályába tartozókkal pedig kísérletezve dolgozhat együtt, ami örömmel tölti el.
Zenés színház magazin

50 éve csendült fel először a Getsemane a Broadwayn

Andrew Lloyd Webber kultikus rockoperája, a Jézus Krisztus Szupersztár 1970-ben indult el hódító útjára. A mű, melynek szövegét Tim Rice írta, először albumként jelent meg, majd egy évvel később debütált a Broadwayn. Érdekessége, hogy prózai dialógusok nélkül meséli el Jézus életének utolsó hetét, megmutatva többek között Mária Magdolna és Júdás szemszögét is.