Zenés színház

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

2019.06.12. 17:20
Ajánlom
Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.

Négy opera, tizennégy órányi zene, és egy olyan mitológiai világ, amely ősidők óta izgatja az emberiséget. Korábban írtunk már arról, hogy miért volt különleges Wagner nagyszabású vállalkozása, illetve arról is, mennyit merített a popkultúra azóta a Ringből. Június 13-án kezdődik a Budapesti Wagner-napok, hangolódjunk a zenére mi is!

Wagner úgy készült fel a komponálásra, mintha nem is zeneszerző lenne, hanem filozófus

Vagy legalábbis esztéta. Richard Wagner maga írta a Ring szövegkönyveit is, és habár nem mindenki ért abban egyet, hogy a librettó hasonlóan zseniális lenne, mint maga a zene, a komponista komolyan vette ezt a szerepet. A Nibelung gyűrűje előtt – mintegy a ciklusra készülve – egy sor tanulmányt írt és adott ki. A Művészet és forradalom című esszéjében például egy idealista képet fest egy olyan korszakról, amelyben a művészetet nem írja felül a politikai berendezkedés és az ideológia, hanem apollóni formájában virágozhat, és vele együtt az ember is. Opera és dráma című, könyv terjedelmű munkájában pedig a görög alapokon nyugvó zenedráma megteremtésének elméletét fektette le.

Wagner

Wagner

Így kapott nevet Siegfried kardja

Az 1840-es évek egyik sztárfilozófusa Ludwig Feuerbach volt, aki azt az „eretnek” gondolatot hirdette, hogy Isten nem más, mint az emberek vágyainak, igényeinek, fantáziáinak kivetülése. Kultúránkban Feuerbach jelentette ki az elsők között, hogy az ember hozta létre Istent. Wagnerre hatottak Feuerbach gondolatai, és a filozófus egyik kulcsfogalmából alkotta meg Siegfried kardjának nevét: Nothung. Feurerbach Noth-fogalma azt jelenti: szükségszerűség – ez az a természeti erő, amely a tömegek szívében élve a szabadság felé vezeti az emberiséget.

Siegfried_from_Wagner-172300.jpg

Siegfried Wagner Ring ciklusából (Fotó/Forrás: Wiki)

Siegfried a legfurcsább emberfeletti ember

Legnagyobb hősét, Siegfriedet Wagner úgy jellemezte, mint „az embert fizikai megjelenésének legtermészetesebb, napfényes teljességében”. Egészen sok tényezőből tevődik össze ez az operairodalomban egyedülálló hős. Alakjában ott találjuk a rousseau-i „nemes vadembert”, aki természetszerűleg ártatlan. Megtestesíti a világ elveszett harmóniáját, amely a természet és az ember között már nem áll fenn. Ugyanakkor van benne valami bábfigura-szerűség: Thomas Mann a Ringet „végsőkig sűrített bábszínházi darabnak” nevezte egy „ész nélkül cselekvő hőssel”. Theodor Adorno szerint Siegfried naiv és uralkodó hajlamú. Nem véletlenül, hogy a 19. század óta talán Siegfried megítélése változott a legtöbbet: sokak szerint ő faji felsőbbrendűséget hirdető karakter.

A Ringet hamarosan kisajátította a nacionalista jobboldal

Wagner 1883-ban meghalt, az általa létrehozott Festspielhaus – a művei számára épített operaház –azonban a mai napig működik Bayreuthban. A hely a 19. század végére az árja felsőbbrendűséget hirdetők kegyhelyévé vált, ehhez az örökösök hol asszisztáltak, hol nem. A II. világháború után Wieland Wagner Ring-rendezései megpróbáltak felülemelkedni a politikán, és egyetemesebb, archetipikus vagy mitikus szintjére hatolni a történetnek. Annak a rendezőnek, aki A Nibelung-ciklushoz nyúl, tisztában kell lennie annak történetével is keletkezésétől egészen napjainkig. A hetvenes-nyolcvanas években megjelenő posztmodern rendezések éppen arra törekedtek, hogy megszabadítsák a zenedrámákat a múlt ideológiai terhétől.

Ha modern rendezést látunk, ne utasítsuk el egyből: nézzük meg, mit szeretne közölni. Ne felejtsük el, Wagner már nem, csak a művei élnek.

Bayreuth_Festspielhaus_Vorderansicht-130302.jpg

A Bayreuthi Ünnepi Játékok színhelye, a Festspielhaus (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Mire az utolsó opera komponálásához ért, valami változott Wagner fejében

Az istenek alkonya a Ring-ciklus utolsó operája. A zene komponálásához 1869-ben fogott hozzá Wagner, a szöveggel azonban már húsz évvel korábban készen volt. Nem csoda, hogy a két évtized alatt a Gesamtkunstwerk (összművészet) koncepciója is változott a fejében. Míg az elején úgy vallotta, hogy a zenedrámában azonos státuszt kell kapjanak a művészeti ágak, később egyre inkább úgy gondolta, hogy a zene minden más művészet fölé emelkedhet. Ebben a nézetében Schopenhauer filozófiája is megerősítette – és természetesen az a tény, hogy ő, Wagner a zeneszerzéshez értett igazán.

Ez az esztétikai nézőpontváltás hallatszik Az istenek alkonya zenéjén is, amely látszólag visszazökken a hagyományosabb operai formába. Azonban ne gondoljuk, hogy Wagner operaszerkesztési kérdésben megszűnt újító lenni az élete vége felé. Az istenek alkonyát záró nagy máglyajelenet az egész tetralógia vezérmotívumait felvonultatja, és olyan tökéletes dramaturgiát hoz létre, amely kétségkívül az operairodalom egyik csúcspontja.

Forrás: Barry Millington: Richard Wagner – Bayreuth varázslója. Rózsavölgyi és Társa Kiadó.

Fischer Ádám: A segítségnyújtás nem lehet bűncselekmény

Kapcsolódó

Fischer Ádám: A segítségnyújtás nem lehet bűncselekmény

Egyik lába Magyarországon, a másik lába a nagyvilágban. A hatvankilencedik évébe lépő Fischer Ádám a Wagner-napok művészeti vezetőjeként a nemzetközi operaéletben való jártasságát Budapesten kamatoztatja, miközben egyike azon kevés muzsikusoknak, akik határozottan nyilatkoznak társadalmi kérdésekben.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.
Plusz

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Zenés színház hír

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.
Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.