Zenés színház

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

2019.06.12. 17:20
Ajánlom
Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.

Négy opera, tizennégy órányi zene, és egy olyan mitológiai világ, amely ősidők óta izgatja az emberiséget. Korábban írtunk már arról, hogy miért volt különleges Wagner nagyszabású vállalkozása, illetve arról is, mennyit merített a popkultúra azóta a Ringből. Június 13-án kezdődik a Budapesti Wagner-napok, hangolódjunk a zenére mi is!

Wagner úgy készült fel a komponálásra, mintha nem is zeneszerző lenne, hanem filozófus

Vagy legalábbis esztéta. Richard Wagner maga írta a Ring szövegkönyveit is, és habár nem mindenki ért abban egyet, hogy a librettó hasonlóan zseniális lenne, mint maga a zene, a komponista komolyan vette ezt a szerepet. A Nibelung gyűrűje előtt – mintegy a ciklusra készülve – egy sor tanulmányt írt és adott ki. A Művészet és forradalom című esszéjében például egy idealista képet fest egy olyan korszakról, amelyben a művészetet nem írja felül a politikai berendezkedés és az ideológia, hanem apollóni formájában virágozhat, és vele együtt az ember is. Opera és dráma című, könyv terjedelmű munkájában pedig a görög alapokon nyugvó zenedráma megteremtésének elméletét fektette le.

Wagner

Wagner

Így kapott nevet Siegfried kardja

Az 1840-es évek egyik sztárfilozófusa Ludwig Feuerbach volt, aki azt az „eretnek” gondolatot hirdette, hogy Isten nem más, mint az emberek vágyainak, igényeinek, fantáziáinak kivetülése. Kultúránkban Feuerbach jelentette ki az elsők között, hogy az ember hozta létre Istent. Wagnerre hatottak Feuerbach gondolatai, és a filozófus egyik kulcsfogalmából alkotta meg Siegfried kardjának nevét: Nothung. Feurerbach Noth-fogalma azt jelenti: szükségszerűség – ez az a természeti erő, amely a tömegek szívében élve a szabadság felé vezeti az emberiséget.

Siegfried_from_Wagner-172300.jpg

Siegfried Wagner Ring ciklusából (Fotó/Forrás: Wiki)

Siegfried a legfurcsább emberfeletti ember

Legnagyobb hősét, Siegfriedet Wagner úgy jellemezte, mint „az embert fizikai megjelenésének legtermészetesebb, napfényes teljességében”. Egészen sok tényezőből tevődik össze ez az operairodalomban egyedülálló hős. Alakjában ott találjuk a rousseau-i „nemes vadembert”, aki természetszerűleg ártatlan. Megtestesíti a világ elveszett harmóniáját, amely a természet és az ember között már nem áll fenn. Ugyanakkor van benne valami bábfigura-szerűség: Thomas Mann a Ringet „végsőkig sűrített bábszínházi darabnak” nevezte egy „ész nélkül cselekvő hőssel”. Theodor Adorno szerint Siegfried naiv és uralkodó hajlamú. Nem véletlenül, hogy a 19. század óta talán Siegfried megítélése változott a legtöbbet: sokak szerint ő faji felsőbbrendűséget hirdető karakter.

A Ringet hamarosan kisajátította a nacionalista jobboldal

Wagner 1883-ban meghalt, az általa létrehozott Festspielhaus – a művei számára épített operaház –azonban a mai napig működik Bayreuthban. A hely a 19. század végére az árja felsőbbrendűséget hirdetők kegyhelyévé vált, ehhez az örökösök hol asszisztáltak, hol nem. A II. világháború után Wieland Wagner Ring-rendezései megpróbáltak felülemelkedni a politikán, és egyetemesebb, archetipikus vagy mitikus szintjére hatolni a történetnek. Annak a rendezőnek, aki A Nibelung-ciklushoz nyúl, tisztában kell lennie annak történetével is keletkezésétől egészen napjainkig. A hetvenes-nyolcvanas években megjelenő posztmodern rendezések éppen arra törekedtek, hogy megszabadítsák a zenedrámákat a múlt ideológiai terhétől.

Ha modern rendezést látunk, ne utasítsuk el egyből: nézzük meg, mit szeretne közölni. Ne felejtsük el, Wagner már nem, csak a művei élnek.

Bayreuth_Festspielhaus_Vorderansicht-130302.jpg

A Bayreuthi Ünnepi Játékok színhelye, a Festspielhaus (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Mire az utolsó opera komponálásához ért, valami változott Wagner fejében

Az istenek alkonya a Ring-ciklus utolsó operája. A zene komponálásához 1869-ben fogott hozzá Wagner, a szöveggel azonban már húsz évvel korábban készen volt. Nem csoda, hogy a két évtized alatt a Gesamtkunstwerk (összművészet) koncepciója is változott a fejében. Míg az elején úgy vallotta, hogy a zenedrámában azonos státuszt kell kapjanak a művészeti ágak, később egyre inkább úgy gondolta, hogy a zene minden más művészet fölé emelkedhet. Ebben a nézetében Schopenhauer filozófiája is megerősítette – és természetesen az a tény, hogy ő, Wagner a zeneszerzéshez értett igazán.

Ez az esztétikai nézőpontváltás hallatszik Az istenek alkonya zenéjén is, amely látszólag visszazökken a hagyományosabb operai formába. Azonban ne gondoljuk, hogy Wagner operaszerkesztési kérdésben megszűnt újító lenni az élete vége felé. Az istenek alkonyát záró nagy máglyajelenet az egész tetralógia vezérmotívumait felvonultatja, és olyan tökéletes dramaturgiát hoz létre, amely kétségkívül az operairodalom egyik csúcspontja.

Forrás: Barry Millington: Richard Wagner – Bayreuth varázslója. Rózsavölgyi és Társa Kiadó.

Fischer Ádám: A segítségnyújtás nem lehet bűncselekmény

Kapcsolódó

Fischer Ádám: A segítségnyújtás nem lehet bűncselekmény

Egyik lába Magyarországon, a másik lába a nagyvilágban. A hatvankilencedik évébe lépő Fischer Ádám a Wagner-napok művészeti vezetőjeként a nemzetközi operaéletben való jártasságát Budapesten kamatoztatja, miközben egyike azon kevés muzsikusoknak, akik határozottan nyilatkoznak társadalmi kérdésekben.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már Wagner gyönyörű akkordját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Színház

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Színház

Színházigazgatók közleménye: „Minden esetben tiszteletben tartjuk a fenntartó döntését”

„Elfogadhatatlan kollégáink felelősségteljes döntésének megkérdőjelezése” – közös nyilatkozatot adott ki több színházigazgató, melyben kiállnak azok mellett a munkatársaik mellett, akik a közelmúlt igazgatói pályázatainál bírálóként, javaslattevőként tevékenykedtek.
Színház

 Vizi Dávid: „Vannak esték, amikor nem én követem a nézőket, hanem ők engem”

Bár fiatalon azt gondolta, színésznek lenni sokkal egyszerűbb, mégsem bánja, hogy ezt a hivatást választotta – Vizi Dáviddal, a Katona József Színház színészével a zenés színházról, saját hangja megtalálásáról, a Karsai Dániellel való találkozásról és a közösségi médiáról beszélgetettünk.
Vizuál

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Zenés színház ajánló

Peller Anna és Peller Károly lesznek az Operabeavató következő vendégei

Különkiadásokkal búcsúzik a közönségtől az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál előadássorozata. Február 15-én az operett kerül terítékre a népszerű programon, ennek megfelelően a műfaj két meghatározó művésze, Peller Anna és Peller Károly lesznek a vendégek.
Zenés színház interjú

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.