Zenés színház

5 ok, amiért meg kell néznie a Siegfriedet az Operaházban

2017.03.18. 13:54
Ajánlom
Március 19-én a Ring-sorozat megszokott alkotógárdájával folytatódik: M. Tóth Géza rendezi, Halász Péter vezényli Wagner tetralógiájának harmadik darabját, a főbb szerepekben kiváló magyar és külföldi énekesek. Összegyűjtöttünk néhány okot, hogy miért menjen el a premierre!

1. A Siegfriedből bomlott ki az egész Ring

Wagner 1848-ban találkozott a Nibelungok legendájával, és elhatározta, hogy következő operája főszereplője Siegfried lesz. 1851 májusától júniusig dolgozott az opera szövegkönyvén, ennek elkészülte után döntött úgy, hogy tetralógiában dolgozza fel a német nemzeti eposznak kikiáltott mondakört. 1857-ben így írt barátjának, Julia Ritternek: „Noha csak egyetlen felvonást fejeztem be a Siegfriedből ezen a télen, jobban sikerült, mint ahogy azt vártam. Teljesen új terület volt ez számomra.

Most, hogy ez a felvonás így sikerült, ahogy, meg vagyok győződve róla, hogy ez lesz a legnépszerűbb művem.

Gyorsan sikeres lesz, és ez a többi zenedráma sikerét is jelenti. De több mint valószínű, hogy a bemutatóra nem kerülhet sor 1860 előtt.” – Végül a Siegfried hangszerelési munkájával 1871-ben készült el, a Ring ősbemutatóját 1876-ban tartották.

2. Siegfried a tetralógia egyik legérdekesebb karaktere

Ő nem egy civilizálatlan, buta felnőtt, hanem egy kamasz, akire a Mime nevű gonosz törpén kívül csak a természet hatott. Szimbolikus jelentőségű, hogy ő maga kovácsolja újra eggyé apja széttört kardját, a Nothungot – ezzel szemben Siegmund egyszerűen rábukkant a kardra, mint jogos örökségére. Siegfried „szilaj, heveskedő az egyik pillanatban, borongós és befelé forduló a másikban. Érzelmeiben jobban hasonlít a Figaró házasságából Cherubinóra vagy Octavianra A rózsalovagból, mint Trisztánra vagy Siegmundra” – írja Paul Thomason.

3. Wagner tetralógiája mindig aktuálissá tehető

Wagneriánusok ma is léteznek, de tény, hogy a zeneszerző operái abban a történelmi-filozófiai kontextusban voltak a legerőteljesebb hatásúak, amelyben születtek. M. Tóth Géza rendező új, átfogó értelmezést adott a ciklusnak: „A Wagnerre és korára jellemző fontos kérdésfelvetés, hogy vajon az új világrend [...] mennyire állja ki az idő próbáját az emberi és a klasszikus társadalmi értékek tekintetében.” Az Opera színpadán a mérlegre helyezett új világrend a fogyasztói társadalom.

M. Tóth Géza

M. Tóth Géza (Fotó/Forrás: Acsai Miklós)

„Alapvetően két érvényes olvasatot látok, amellyel a Ring jól megközelíthető. Az egyik a mitológiai jellegre helyezi a hangsúlyt. Innen nézve akár jogos is lehet a párhuzam A gyűrűk urával, hiszen mindkét történet a germán mitológiából indul ki. Ugyanakkor van egy másik, legalább ennyire érvényes, legalább ennyire Wagner szándékaiból és a műből következő értelmezés is. Eszerint a darab egy nagyon pontosan felrajzolt társadalomkritikát fogalmaz meg, amely a pénzről és a rajta keresztül megszerezhető pozíciókról, hatalomról, sőt bizonyos tekintetben a fenntartható fejlődésről is szól. Ha innen nézzük, Wagner már a 19. század közepén olyan súlyos társadalmi kérdéseket szegezett a közönségének, amelyekre ma sem tudunk kielégítő választ adni" – mondta el nekünk a rendező két éve, a sorozat kezdete előtt egy interjúban.

Wagner olyan, akár egy drog

Kapcsolódó

Wagner olyan, akár egy drog

Idén márciusban mutatja be a Magyar Állami Operaház Wagner Ring-ciklusának nyitódarabját, A Rajna kincsét. A rendező M. Tóth Gézával többek között arról beszélgettünk, mi a gond Wagner rajongóival, és mi köze van a szerzőnek A gyűrűk urához. INTERJÚ

4. Kovácsházi István és Jürgen Sacher

Kovácsházi most debütál Siegfried szerepében, de évek óta megkapja a német operák tenorfőszerepeit az Operaházban. Énekelt A bűvös vadászban, a tavaly A walkürben, és az Ariadné Naxoszban című Richard Strauss-operában. 2011-ben és 2013-ban nagy sikerrel formálta meg Lohengrint a Budapesti Wagner-napokon. Jürgen Sacher német énekes a Hamburgi Állami Opera tagja, 2015-ben már fellépett Mime szerepében a Budapesti Wagner-napokon. A világ rangos operaházainak fellépője, dolgozott már Claudio Abbado, Kent Nagano és Simone Young vezetésével.

5. Ezek a fotók az előadásról

Az Opera küldte nekünk őket, hogy beharangozzák a holnapi premiert.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház bartók plusz 2018

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház bartók plusz 2018

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház opera

Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője

Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak.
Zenés színház bartók plusz 2018

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Zenés színház hír

Goethe-éremmel tüntetik ki Eötvös Pétert

A világhírű zeneszerző-karmester, korunk egyik legjelentősebb operaszerzője Német Szövetségi Köztársaság hivatalos érdemjelét veheti át augusztus 28-án Weimarban.