Zenés színház

50 éve csendült fel először a Getsemane a Broadwayn

2020.10.12. 17:10
Ajánlom
Andrew Lloyd Webber kultikus rockoperája, a Jézus Krisztus Szupersztár 1970-ben indult el hódító útjára. A mű, melynek szövegét Tim Rice írta, először albumként jelent meg, majd egy évvel később debütált a Broadwayn. Érdekessége, hogy prózai dialógusok nélkül meséli el Jézus életének utolsó hetét, megmutatva többek között Mária Magdolna és Júdás szemszögét is.

A darab egyszerre ötvözi a rock és a beat eszközeit, szövegei, ironikus hangvétele pedig még hangsúlyosabbá teszik az Újszövetségben leírtakat. A történet ugyanakkor túllép a Biblián és olyan mozzanatokat is megmutat, amiről a könyv nem ír. Webber a klasszikus zenéből is kölcsönzött a rockopera megírásakor, Mária Magdolna híres dalát az I Don’t Know How to Love Himet Mendelssohn ihlette.

Az eredeti lemezen Ian Gillan énekelte Jézust, Júdásként Murray Head, Mária Magdolnaként pedig Yvonne Elliman volt hallható. Egy évvel később Pittsburghban már színpadra került a mű koncertváltozata, 13 ezer ember előtt. Bár a darab a sikerét kétségtelenül a kiváló zenei anyagnak köszönhette, ezen a koncerten mégsem Gillan és Head lépett fel, két énekest, Jeff Fenholtot és Ben Vereent kérték fel a szerepekre. Mindössze ketten, Yvonne Elliman és a Pilátust játszó Barry Dennem tért vissza színpadi változatra is.

JezusKrisztusSzupersztar-170020.jpg

A Jézus Krisztus Szupersztár a Broadwayn 1971-ben

Az 1971-es Mark Hellinger Theatre-ben tartott színházi ősbemutató sikere aztán minden várakozást felülmúlt, a Jézus Krisztus Szupersztárt

két év alatt összesen 711-szer játszották.

Egy évvel később már a londoni West Enden debütált. A darabot a kitüntetések sem kerülték el, bár a Tony-jelöléseket nem sikerült díjra váltani, de a New York-i előadásokat díjazó Theatre World-díjat kétszer is elnyerte. A mű a filmvásznat is meghódította, a Norman Jewison rendezte film premierje után az emberek hosszú sorokban álltak a mozik előtt a jegyekért, és szabályosan megrohamozták a lemezboltokat. Ikonikus számait, a Getsemanet vagy a Heaven On Their Mindsot a mai napig játsszák a rádiók.

Magyarországon elsőként a Budapesti Műszaki Egyetemen került színre Csuha Lajos, Miklóska Lajos és Bódy Magdi főszereplésével, azonban mindössze tíz lejátszott előadás után az ország kultúrpolitikai vezetői a produkciót és annak szereplőit letiltották. A korabeli híradások a „szórakoztatóipar Krisztusát” egyszerű divatbábuként említették, amit a nyugati világ kreált afféle pót-Jézusként. Később ezt a tiltást feloldották.

1986-ban a Dóm téren került színre, a Rock Színház kórusának, szimfonikus zenekarának, valamint a zenekar rock szekciójának közreműködésével. Az előadást Várkonyi Mátyás vezényelte, Jézus szerepében Sasvári Sándort, Júdásként pedig Makrai Pált láthatták a nézők. Nagy Anikó, akinek a nevéhez olyan kultikus előadások fűződnek, mint a Sztárcsinálók, vagy a Bakáts téri Utazás Lady Ashtonja, ebben az előadásban Mária Magdolnaként lépett színpadra.

A Madách Színház 2010-es bemutatójáig a magyar musicaljátszás legnagyobb alakjai álltak színpadra Jézusként: Varga Miklós, Csengeri Attila, Szomor György, Feke Pál, Bot Gábor és Tóth Attila.

Bár a Jézus Krisztus Szupersztárt mindig nagy érdeklődés övezte, az 1990-es évektől sorra születnek az újabb és újabb változatok. Az 1992-es észak-amerikai felújítás után az előadás West Endre is visszatért, és az Egyesült Királyságban egy turné-verziója is futott. Legutóbb 2019-ben a Barbican Centerben játszották. Ebből az előadásból 2020 augusztusában koncertváltozatot is készítettek, ami a pandémia kitörése óta először az egyik első színházi előadás volt a brit fővárosban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Zenés színház

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Zenés színház hír

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.
Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.