Zenés színház

50 éves az opera barokk királynője

2016.06.04. 17:22
Ajánlom
Korunk egyik legünnepeltebb előadóművésze, Cecilia Bartoli június 4-én ünnepli 50. születésnapját. Az énekesnő hamarosan ismét hazánkban ad konceret.

A koloratur-mezzoszoprán előadóművész 1966. június 4-én Rómában született, zenész családban. Első mestere édesanyja, a neves – és híresen szigorú – énektanárnő, Silvana Bartoli volt. Bár Cecilia már kilenc évesen is szerepelt operában – Puccini Toscájában énekelte a pásztorfiú szerepét, ahol édesapja kórustag volt – zenei tanulmányait először harsonán kezdte el a római Santa Cecilia Konzervatóriumbanban és csak később, a flamenco tánc helyett döntött az énekesi pálya mellett.

Cecilia Bartoli

Cecilia Bartoli (Fotó/Forrás: Uli Weber)

A Fideliónak korábban adott interjújában arra a kérdésre, megmaradt-e a tánc iránti vonzalma, az énekesnő viccesen megjegyzi:

A lelkemben igen, ég a szenvedély, de a lábaim már nem bírnák. És az alattunk lakók is örültek a váltásnak. Az énekpróbákat jobban viselik.

Cecilia tehetsége hamar megmutatkozott: 1988-ban Rossini La pietra del paragone című művében szerepelt. Ezt követte Pesaroban a La scala di seta, majd a Sevillai borbély Ludwigsburgban 1989-ben.

A kezdetekben Rossini meghatározó jelentőséggel bírt Bartoli pályáján. Az 1991-es milánói bemutatkozásakor a Scalában Isolier szerepét formálta meg az Ory grófjában, amit 1992-ben Angiolina követett a La cenerentolából Bolognában. Ezzel párhuzamosan Mozart operáit is beépítette repertoárjába: a Figaro házasságában Cherubinót, később Susannát, a Don Giovanniból először Zerlinát, majd Donna Elvirát alakította. A Così fan tuttéból Dorabellát énekelte 1990-ben, Despina szerepe pedig a Metropolitanbeli debütálásához fűződik. 1995-ben Bécsben, illetve 2001-ben a londoni Royal Operában is bemutatkozott, ekkor már Haydn operáival.

Cecilia Bartoli önmagát, mint énekesnőt a 18. század gyermekeként határozta meg. Nagysikerű lemezfelvételeket adott ki, amelyeknek anyagát, Vivaldi, Gluck, Mozart és Rossini áriái alkották.
Cecilia Bartoli

Cecilia Bartoli (Fotó/Forrás: Uli Webber Decca)

A római énekesnőt a híres német karmester Herbert von Karajan is hamar felfedezte, amit többéves együttműködés követett. Bartolit 1993 óta olyan partnerek mellett láthatott a salzburgi közönség, mint Daniel Barenboim, Patrice Chéreau, Christoph von Dohnányi, Riccardo Muti, Nikolaus Harnoncourt, Sir Simon Rattle és Schiff András, továbbá olyan zenekarokkal, mint a Bécsi és Berlini Filharmonikusok, a berlini Akademie für Alte Musik együttese, a Freiburgi Barokk Zenekat és a Felviláosodás Korának Zenekara.

A művésznő az Operaház és a Müpa közös meghívására 2009 áprilisában látogatott el először hazánkba, ekkor több koncertet is adott, többek között Maria Malibran, az operaművészet első nagy dívája emléke előtt tisztelegve. Nem telt el két év és Bartoli újabb felejthetetlen koncertélménnyel ajándékozta meg a Müpa közönségét: Sacrificium című lemezének anyagából az Il Giardino Armonicóval adott felejthetetlen koncertet.

Lélegzetelállító

Cecilia Bartoli pályája kezdete óta úgy bánik közönsége szívverésének és légzésének ritmusával, mintha kedvenc játékszere volna. Igaz, teljesítménye – saját bevallása szerint – önnön lélegzetét is elállítja olykor, az övé azonban technikai értelemben akad el, ha egy-egy hosszú passzázs kivitelezése közben a levegővétel teljes kiiktatása bizonyul a legkézenfekvőbb megoldásnak, míg a miénket a csodálat és borzongás fojtja vissza.

A világhírű énekesnő 2011-ben a Müpában adott koncertjéről szóló kritikánkat itt olvashatja.

Cecilia Bartoli

Cecilia Bartoli (Fotó/Forrás: Facebook)

Bartoli pályája során eddig közel tízmillió CD-t adott el, valamint öt Grammy-díjat és két Classical Brit Awards elismerést kapott. Németországban tíz Echo-díjjal jutalmazták, valamint egy Bambi-díjjal, emellett a francia Victoire de la Music birtokosa. Az általa létrehozott zenei alapítvánnyal fiatal énekesek és énekesnők képzését támogatja, emellett az operarepertoár szélesítéséért is küzd. Az énekesnőt a zenetörténet elfeledett kincseinek újbóli felfedezéséért tett erőfeszítésiért 2012-ben Karajan-díjjal is kitüntették. Cecilia a Fideliónak elmondta:

Mindig az hajt, hogy megértsem a muzsikát. Hogy mi volt az előzmény, mire építkezett, miből táplálkozott a zeneszerző. Ha igazán meg akarunk érteni valamit, a gyökerekig kell ásnunk.

Cecilia Bartoli 2012 óta a Salzburgi Pünkösdi Játékok művészeti vezetője, szerződése 2021-ig szól. A Monte Carló-i Opera Les Musiciens du Prince elnevezésű együttesét 2015-ben alakították meg, kizárólag abból a célból, hogy a őt kísérje áriaestjein. Művészeti vezetője az olasz énekesnő.

  • Találkozzon Cecilia Bartolival!

Az énekesnő öt és fél év után újra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben lép fel, hogy ezúttal a határtalan fantáziájú barokk szerző, Georg Friedrich Händel végtelen zenebirodalmának szegleteibe vigyen bennünket 2016. december 3-án a Müpában. Cecilia egyediségét az is jelzi, hogy besorolhatatlan, hiszen a mély altszólamtól a szoprán koloratúráig minden hang a torkában van, mintha az éneklés és a százhangos, sebes koloratúrák megszólaltatása a világ legegyszerűbb dolga lenne.

A művésznő korábban úgy nyilatkozott, szívesen átvenné egy olasz színház vezetését is. „Ezt leginkább úgy vállalnám, ha mindenkinek felmondhatok és a nulláról kezdhetem. Általános kitakarítást kell csinálni, hiszen túl sok a használhatatlan mechanizmus” - fejtegette az énekesnő. Lapunk azon kérdésére, hogyan birkózik meg annak terhével, hogy állandóan a reflektorfényben kell állnia, Cecilia elmondta:

Nem érzek terheket, boldog vagyok, hogy szeretnek, és hogy azt csinálhatom, amit szeretek. A művészet iránti alázat a legfontosabb a számomra. Egyszerű zenész vagyok, egy közvetítő, Mozarthoz képest pedig icike-picike – a nagyságról csak ennyit.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Könyv

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

101 évesen elhunyt Hilde Zadek szopránénekesnő

Elhunyt Hilde Zadek német-osztrák operaénekesnő, a 20. század egyik legjelentősebb szopránja.
Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.