Zenés színház

7-es erősségű

2010.08.06. 10:54
Ajánlom
Kerényi Miklós Gábor – vagyis Kero – Carmenje Haitin játszódik. A feliratok, a háttérvetítés képei azt sejtetik, Latin-Amerikában járunk, s operánk nyelve francia. Az is világos, hogy a helyszín egy diktatúra, egy szélsőségeseknek kitett kis ország, amit az első percekben hatalmas földrengés dönt romba. Leomló házakat látunk a háttérvetítéseken, az egyébként a gyarmati építkezés eleganciáját őrző házfalak mögött, és katonák járőröznek. A Carmen eseményei akkor zajlanak, mikor már minden szétesett.

Várnánk az utalásokat a konkrét eseményekre - emlékezhetünk: 2010 januárjában 7-es erősségű földrengés tette romhalmazzá Haitit, és hírességek sereglettek a szigetországba, hogy felhívják a figyelmet a problémára -, azt, hogy Kero megmutassa, a kiélezett helyzetben a reakciók hevesebbek, az indulatok könnyebben elszabadulnak. A katasztrófákban mint gyom harapódzik el a Carmen-jelenség: az értékek átértékelődnek, a szerelem kevésbé tartós. A rendező nem használja sem fel, sem ki, hogy a történetet Sevillából áttette az óceán másik oldalára; már a Habanera alatt elfeledjük, hol járunk. Felépíti a kulisszát, de nem játszik rá arra, hogy a kulisszához tartozó elemeket következetesen beleépítse rendezésébe. És ez rendjén is van így.

Ugyanis Kero rendezésének az az igazi érdeme, hogy a zenedráma viszonyait, fordulatait dolgozza ki. A Carmen realizmusába beletekintve - ami miatt a verista operák előképének is mondják Bizet darabját - feltárul, hogy a dráma sorsdráma: nemcsak Don José kiszolgáltatottja a sorsnak, de a felszínes csábító, Carmen is. A második felvonás olykor már-már azt a benyomást kelti, hogy Kero félszcenikus előadást rendezett, a díszlet annyira háttérbe szorul. Nem tolakodnak előre járőrkocsik, a gyarmati paloták aranyozott barokk oromzatai, vagy a laktanya állványai, őrtornyai.

Pedig a nyitányt Kesselyák Gergely még egy daru kosarából vezényli végig, ami később a Lillas Pastia bár emelete lesz. Ide csábítja Carmen Don Josét, ahol a kórista lányok rúdon táncolnak. Nem kéjtanya ez, hanem egy mai night club. És lehetne a celebként illegő-billegő Escamillo akár egy híres, a földrengés sújtotta övezetbe látogató nem helyi érdekű sztár is, aki körül dongnak körülötte a fotósok, a rajongók. A Torreádor-dal végén három nőre tekint le - egy-egy hangot adva nekik - de csak Carment tünteti ki figyelmével.

Carmen dacos. Önérzetes. Durcás. Kemény, akiben nem kevés alpáriság és közönségesség van. Mester Viktória selymes, érzéki, a szerephez illő, bár nem mindig magabiztos hangja, nem hasonlítható még a legnagyobbakéhoz, szerepformálása azonban igen. A Seguidillából egyre inkább vicsorgóan akaró, a vágytól ropogó hízelkedés lesz. Híján van az esdeklésnek, tele van magabiztossággal. Annak tudatában énekel, hogy megkapja Don Josét. Carmen nem tudja elviselni ezt a kispolgári kötelességtudatot. Nem is nőiségében sérti, hogy a férfi elmegy, hanem a kispolgári világ tülkölése hergeli fel. Mester Viktória Carmenje szabad nő. Arnold Rutkowski Don Joséja pedig attól és azért őrül meg, mert nem tud az ő szabadságfokán élni, neki laktanya kell kapuk, falak. Konfliktusuk így átlagos, minden katasztrófán túli, mindennapos konfliktus lesz. Tulajdonképpen minden kapcsolat - Nietzsche szavával élve - tragikus tréfával végződik. Akit megszerettünk azért utáljuk meg, amiért megszerettük. Rutkowski magas hangjai fényesek. Virágáriát meghatón, elevenen énekelte. Escamillo szerepében Lee Poulis viszont csalódást okozott: tompa a hangja, ráadásul sok hangot el sem talált, a Torreádor-dalban pedig kifejezetten bizonytalannak mutatta magát. A Szegedi Szimfonikus Zenekar Kesselyák Gergely keze alatt kifejezetten robosztusan hangzott, ezúttal még a sokszor pontatlan fúvósok is kitettek magukért. Olykor úgy haladtak, mint egy úthenger, a Virágáriánál azonban nagyon gyöngéden szóltak.

A premier utolsó öt percét mosta el az eső. A mikrofonok begerjedtek, nem tudták folytatni az előadást. Rendkívül rossz érzés lehetett ez a szereplőknek is, hiszen nem kaptak tapsot. A kés megállt a levegőben, nem hatolt be Carmen bordái közé. Kétségtelenül tragikus vég ez, bár Don José felkiáltása, imája nélkül nem ér sokat. De még így, a vége nélkül is nagy előadás volt Kero Carmenje.

2010. július 30. 21:00 - Dóm tér (Szeged) - Szegedi Szabadtéri Játékok

Georges Bizet: Carmen

Carmen, cigánylány: Mester Viktória

Don José, tizedes: Arnold Rutkowski

Micaela, parasztlány: Frankó Tünde

Escamillo, torreádor: Lee Poulis

Remendado, csempész: Boncsér Gergely

Dancaire, csempész: Haja Zsolt

Zuniga kapitány: Cser Krisztián

Morales, szakaszvezető: Cseh Antal

Frasquita, cigánylány: Bucsi Annamária

Mercedes, cigánylány: Jelena Končar

Km.: a Szegedi Szabadtéri Játékok Énekkara (karigazgató: Kovács Kornélia), a Szegedi Szabadtéri Játékok Tánckara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Juhász Gyula Általános Iskola Gyermekkara (karvez.: Csányi Zsuzsanna és Diamant Ágnes)

Világítás: Somfai Péter

Díszlet: Horesnyi Balázs

Jelmez: Gyarmathy Ágnes

Koreográfus: Duda Éva

Zenei vez.: Kesselyák Gergely

Rendező: Kerényi Miklós Gábor

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.
Vizuál

Elhunyt Jan Nowicki, A temetetlen halott című Nagy Imre-film főszereplője

A nyolcvanhárom éves korában elhunyt lengyel színész több évtizeden keresztül Mészáros Márta magyar rendező élettársa volt.
Színház

Bosch világát idézi a Vígszínház új bemutatója – jön a Szeget szeggel Rudolf Péter rendezésében

Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékát tűzi műsorra a Vígszínház Rudolf Péter rendezésében. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra.
Színház

Újramesélt Találkozás – Fullajtár Andreával a főszerepben érkezik Nádas darabja az eSzínházra

December 8-ától láthatjuk az eSzínház felületén a Katona új előadását, amely Nádas Péter és Vidovszky László Találkozás című darabjából született. A készítők a film nyelvén mutatják be az ötvenes évek diktatúrájában játszódó történetet, amelyben a zene és a dráma elválaszthatatlan egységet alkot.
Tánc

Lábujjhegyen – az ország három pontján is látható lesz Megyeri Léna és Bősze Ádám zene- és tánctörténeti sorozata

Az idei évadban a Nemzeti Táncszínház ad otthont Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető közös előadás-sorozatának, amely most vidékre is ellátogat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Monumentális regényből grandiózus opera – Háború és béke az Operaházban

A világhírű operarendező, Calixto Bieito sodró lendületű színrevitelében, a Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban először mutatja be Magyarországon Prokofjev Háború és béke című operáját 2023. január 28-án a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház hír

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Zenés színház hír

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Zenés színház kritika

Történelmi naivitás

Schubert, az operakomponista, alighanem azok számára is kevésbé ismerős, akik egyébként otthon vannak a zeneszerző életművében, pedig a szerző színpadi művei a dalaihoz hasonlóan lebilincselő zenével rendelkeznek. A Helsinki Barokk Zenekar előadásában az Alfonso és Estrella szólalt meg a Müpában, november 17-én.
Zenés színház lapszemle

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.