Zenés színház

7-es erősségű

2010.08.06. 10:54
Ajánlom
Kerényi Miklós Gábor – vagyis Kero – Carmenje Haitin játszódik. A feliratok, a háttérvetítés képei azt sejtetik, Latin-Amerikában járunk, s operánk nyelve francia. Az is világos, hogy a helyszín egy diktatúra, egy szélsőségeseknek kitett kis ország, amit az első percekben hatalmas földrengés dönt romba. Leomló házakat látunk a háttérvetítéseken, az egyébként a gyarmati építkezés eleganciáját őrző házfalak mögött, és katonák járőröznek. A Carmen eseményei akkor zajlanak, mikor már minden szétesett.

Várnánk az utalásokat a konkrét eseményekre - emlékezhetünk: 2010 januárjában 7-es erősségű földrengés tette romhalmazzá Haitit, és hírességek sereglettek a szigetországba, hogy felhívják a figyelmet a problémára -, azt, hogy Kero megmutassa, a kiélezett helyzetben a reakciók hevesebbek, az indulatok könnyebben elszabadulnak. A katasztrófákban mint gyom harapódzik el a Carmen-jelenség: az értékek átértékelődnek, a szerelem kevésbé tartós. A rendező nem használja sem fel, sem ki, hogy a történetet Sevillából áttette az óceán másik oldalára; már a Habanera alatt elfeledjük, hol járunk. Felépíti a kulisszát, de nem játszik rá arra, hogy a kulisszához tartozó elemeket következetesen beleépítse rendezésébe. És ez rendjén is van így.

Ugyanis Kero rendezésének az az igazi érdeme, hogy a zenedráma viszonyait, fordulatait dolgozza ki. A Carmen realizmusába beletekintve - ami miatt a verista operák előképének is mondják Bizet darabját - feltárul, hogy a dráma sorsdráma: nemcsak Don José kiszolgáltatottja a sorsnak, de a felszínes csábító, Carmen is. A második felvonás olykor már-már azt a benyomást kelti, hogy Kero félszcenikus előadást rendezett, a díszlet annyira háttérbe szorul. Nem tolakodnak előre járőrkocsik, a gyarmati paloták aranyozott barokk oromzatai, vagy a laktanya állványai, őrtornyai.

Pedig a nyitányt Kesselyák Gergely még egy daru kosarából vezényli végig, ami később a Lillas Pastia bár emelete lesz. Ide csábítja Carmen Don Josét, ahol a kórista lányok rúdon táncolnak. Nem kéjtanya ez, hanem egy mai night club. És lehetne a celebként illegő-billegő Escamillo akár egy híres, a földrengés sújtotta övezetbe látogató nem helyi érdekű sztár is, aki körül dongnak körülötte a fotósok, a rajongók. A Torreádor-dal végén három nőre tekint le - egy-egy hangot adva nekik - de csak Carment tünteti ki figyelmével.

Carmen dacos. Önérzetes. Durcás. Kemény, akiben nem kevés alpáriság és közönségesség van. Mester Viktória selymes, érzéki, a szerephez illő, bár nem mindig magabiztos hangja, nem hasonlítható még a legnagyobbakéhoz, szerepformálása azonban igen. A Seguidillából egyre inkább vicsorgóan akaró, a vágytól ropogó hízelkedés lesz. Híján van az esdeklésnek, tele van magabiztossággal. Annak tudatában énekel, hogy megkapja Don Josét. Carmen nem tudja elviselni ezt a kispolgári kötelességtudatot. Nem is nőiségében sérti, hogy a férfi elmegy, hanem a kispolgári világ tülkölése hergeli fel. Mester Viktória Carmenje szabad nő. Arnold Rutkowski Don Joséja pedig attól és azért őrül meg, mert nem tud az ő szabadságfokán élni, neki laktanya kell kapuk, falak. Konfliktusuk így átlagos, minden katasztrófán túli, mindennapos konfliktus lesz. Tulajdonképpen minden kapcsolat - Nietzsche szavával élve - tragikus tréfával végződik. Akit megszerettünk azért utáljuk meg, amiért megszerettük. Rutkowski magas hangjai fényesek. Virágáriát meghatón, elevenen énekelte. Escamillo szerepében Lee Poulis viszont csalódást okozott: tompa a hangja, ráadásul sok hangot el sem talált, a Torreádor-dalban pedig kifejezetten bizonytalannak mutatta magát. A Szegedi Szimfonikus Zenekar Kesselyák Gergely keze alatt kifejezetten robosztusan hangzott, ezúttal még a sokszor pontatlan fúvósok is kitettek magukért. Olykor úgy haladtak, mint egy úthenger, a Virágáriánál azonban nagyon gyöngéden szóltak.

A premier utolsó öt percét mosta el az eső. A mikrofonok begerjedtek, nem tudták folytatni az előadást. Rendkívül rossz érzés lehetett ez a szereplőknek is, hiszen nem kaptak tapsot. A kés megállt a levegőben, nem hatolt be Carmen bordái közé. Kétségtelenül tragikus vég ez, bár Don José felkiáltása, imája nélkül nem ér sokat. De még így, a vége nélkül is nagy előadás volt Kero Carmenje.

2010. július 30. 21:00 - Dóm tér (Szeged) - Szegedi Szabadtéri Játékok

Georges Bizet: Carmen

Carmen, cigánylány: Mester Viktória

Don José, tizedes: Arnold Rutkowski

Micaela, parasztlány: Frankó Tünde

Escamillo, torreádor: Lee Poulis

Remendado, csempész: Boncsér Gergely

Dancaire, csempész: Haja Zsolt

Zuniga kapitány: Cser Krisztián

Morales, szakaszvezető: Cseh Antal

Frasquita, cigánylány: Bucsi Annamária

Mercedes, cigánylány: Jelena Končar

Km.: a Szegedi Szabadtéri Játékok Énekkara (karigazgató: Kovács Kornélia), a Szegedi Szabadtéri Játékok Tánckara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Juhász Gyula Általános Iskola Gyermekkara (karvez.: Csányi Zsuzsanna és Diamant Ágnes)

Világítás: Somfai Péter

Díszlet: Horesnyi Balázs

Jelmez: Gyarmathy Ágnes

Koreográfus: Duda Éva

Zenei vez.: Kesselyák Gergely

Rendező: Kerényi Miklós Gábor

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Zenés színház ajánló

Bradley Jaden a legismertebb musicalslágerekkel érkezik a Margitszigetre

Izgalmas estére készülhetnek a musical rajongók június 18-án, amikor Bradley Jaden, a West End színpadainak csillaga egyedülálló koncertet ad sztárvendégeivel a Margitszigeti Színházban.
Zenés színház hír

Bukarestben vendégszerepelt az Opera Manon Lescaut-produkciója

Az előadás főbb szerepeit Létay Kiss Gabriella, Pataki Adorján és Szegedi Csaba formálták meg, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és a Bukaresti Nemzeti Opera Énekkarát Dénes István vezényelte.
Zenés színház kritika

A klasszikus operarendezés rehabilitálása – Don Giovanni Velencében

Damiano Michieletto csaknem tizenöt évvel ezelőtti produkcióját vette elő a velencei La Fenice színház. Az igen klasszikusnak ható Don Giovanni-színrevitel május 21-i előadásán jártunk.
Zenés színház kritika

Magyar opera világhódító úton – Eötvös Péter Valuskája Regensburgban

A Regensburgi Színház mutatta be először Eötvös Péter utolsó operájának német változatát. Vajon hogyan él meg idegen környezetben egy a magyar világban ilyen mélyen gyökerező darab? A kérdésre a széria utolsó, május 11-i előadásán kerestük a választ.