Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

2018.12.08. 10:00
Ajánlom
December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.

lohengrin_1982_forras_operahaz_archivuma_resize-122831.jpg

Lohengrin, 1982 (Fotó/Forrás: Az Operaház Archívuma)

Családjával sokat énekelt otthon, tehetségét látva szülei terelték a zene felé. 1955-től öt éven keresztül a Magyar Rádió Gyermekkarában énekelt, tizenkét évig hegedülni is tanult, kamaszkorában mégis hátat fordított a zenének. Versenyszerűen kosárlabdázott, még az NB I-ben is játszott, 1967 és 1977 között esztergályosként dolgozott.

A zenéhez, az operajátszás felé Wagner iránti rajongása és Bánk bán szerepe vonzotta,

az énekléssel komolyabban külső unszolásra kezdett el foglalkozni, amikor úgy érezte, hogy az utolsó pillanat jött el erre. 1976 és 1979 között magánúton képezte magát Kaposy Margit irányításával. A legendás énektanárról így beszélt: „Kezdetektől fogva úgy próbált terelgetni, hogy a természetes adottságaimat tudatosíthassam magamban. Korábban nem használtam a hangomat éneklésre, ezért a beszédhangom a középhangjaimat rekedtesítette, azt kellett az első időben megtanulni, hogy a hang fénye abban a magasságban is szóljon.”

hunyadi2_1989_forras_operahaz_archivuma-122831.jpg

Hunyadi László, 1989 (Fotó/Forrás: Az Operaház Archívuma)

1977-től a Magyar Rádió és Televízió énekkarának tenoristája volt. Az Operaház társulatához 1979 januárjától Mihály András igazgató előéneklése után azonnal szerződtette, az intézménynek 1999 óta örökös tagja, 2008-tól mesterművésze.

„... az egész éneklést Wagner miatt próbáltam ki. Elég későn kezdtem énekelni, 28-29 éves voltam, amikor énektanárhoz mentem. Hozzá kell tennem: mások unszolására. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy én nem akartam ezt kipróbálni, de akkor éreztem úgy, hogy ez az utolsó pillanat. És négy évre rá, hogy bekerültem az Operaházba szólistának, már Bayreuthban énekelhettem kisebb szerepeket: a Mesterdalnokokban a Vogelgesangot és a Tannhäuserben a Heinrichet.

Mióta az eszemet tudom, nagyon szeretem Wagnert. És mások is mondják, én is érzem, hogy az én hangom ehhez passzol igazán.

Ezért volt nagy élmény, hogy a pályám elején kikerülhettem, és a kis szerepek éneklése közben nézhettem az akkori nagyokat.” (Opera-Világ)

istenek_alkonya_2007_foto_eder_vera_resize_resize-122831.jpg

Az istenek alkonya, 2007 (Fotó/Forrás: Éder Vera / az Operaház Archívuma)

Molnár András Lohengrin búcsúját énekli

Az Operaház színpadán Puccini Bohéméletében Parpignol szerepében debütált, s már 1979 őszén főszerepet énekelt, Hunyadi Lászlót Erkel Ferenc operájában. Pályája elején énekelte el A végzet hatalmában Alvarót, Bizet Carmenjének Don Joséját, A varázsfuvola Taminóját, Puccini Turandotjában Marton Éva partnereként Kalaf szerepét.

Két kortárs magyar opera ősbemutatóján is főszereplőként működött közre: 1985-ben Bozay Attila Csongor és Tündéjében Csongort, két év múlva Szokolay Sándor Ecce homo című operájában Manoliosz hegyi pásztor szerepét alakította. Amikor 1989-ben az Erkel Színház felújította Respighi A láng című operáját, az előadáson Donellót alakította.

bank_ban_2007_foto_eder_vera_resize-122831.jpg

Bánk bán, 2007 (Fotó/Forrás: Éder Vera / az Operaház Archívuma)

Elsősorban Wagner-tenorként ismert, a német zeneszerző valamennyi operájának főszerepét elénekelte,

elsőként 1982-ben az egyik legkedvesebb szerepét, a Lohengrint, a következő évben a Parsifal címszerepét, 1988-ban pedig Trisztánt alakította nagy sikerrel. 1995-ben A walkürben Siegmundot, majd 1996-ban Siegfriedet alakította. 1993-ban másik nagy álma is teljesült, Bánk bán szerepét énekelhette Kerényi Imre rendezésében. A Wagner-operák mellett repertoárjában megtalálhatók a vezető lírai és hőstenorszerepek is, mint Florestan (Beethoven: Fidelio), Hermann (Csajkovszkij: Pikk dáma), Titus (Mozart: Titus kegyelme), Radames (Verdi: Aida), Pinkerton (Puccini: Pillangókisasszony), Tamburmajor (Berg: Wozzeck), Turiddu (Mascagni: Parasztbecsület), Peter Grimes (Britten: Peter Grimes), Sámson (Saint-Saëns: Sámson és Delila), Canio (Leoncavallo: Bajazzók).

„Természetesen játszik és természetesen énekel. Tudatlan ifjúnak, a szenvedésre érett hősnek, a megváltás tettére méltó kiválasztottnak egyformán jó. Nagy felfedezés, jövendő Wagner-előadások magasabb színvonalának letéteményese.” (Kroó György írása Molnár Andrásról)

nurnbergi_foto_2006_eder_vera_resize-122831.jpg

Molnár András A nürnbergi mesterdalnokokban (Fotó/Forrás: Éder Vera / az Operaház Archívuma)

Külföldön is gyakran koncertezett és vendégszerepel. 1980-ban első díjat nyert Olaszországban a trevisói Toti dal Monte énekversenyen, Verdi Ernani című operájával. A Wagner-operák fellegvárában, a Bayreuthi Ünnepi Játékokon már 1983-ban A nürnbergi mesterdalnokokban Vogelgesangot és a Tannhäuserban Heinrichet énekelhette. Fellépett Londonban, Moszkvában, Bonnban, Zürichben, Wiesbadenben, Prágában, Berlinben, Madridban, Párizsban, Brüsszelben, Buenos Airesben és Tokióban is. Olyan karmesterekkel dolgozott, mint Solti György, Doráti Antal, Ferencsik János, Herbert von Karajan, Nikolaus Harnoncourt, Jurij Szimonov, Giuseppe Patané, Lamberto Gardelli.

Előadásait a különleges szépségű hang mellett kulturált előadásmód és kiváló színészi teljesítmény jellemzi. Az opera mellett énekelt operettet és oratóriumot is, számos hanglemez felvételében működött közre, 1998-ban szólólemeze jelent meg.

parsifal_2010_foto_eder_vera_resize-122830.jpg

Parsifal, 2010 (Fotó/Forrás: Éder Vera / az Operaház Archívuma)

Művészi munkásságának elismeréseként 1983-ban Székely Mihály-emlékplakett, 1984-ben Liszt Ferenc-díjat, 1989-ben érdemes művész címet, 1993-ban Erzsébet-díjat kapott. 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „mind a Magyar Állami Operaház színpadán, mind koncerténekesként nyújtott kimagasló teljesítményéért”. 2003-ban örökös tagságot nyert a Halhatatlanok Társulatában.

Fejléckép: Éder Vera / az Operaház Archívuma.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Színház

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.