Zenés színház

75 éves lenne Gregor József

2015.08.08. 14:21
Ajánlom
1940. augusztus 8-án született Gregor József Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, érdemes és kiváló művész.

Rákosligeten látta meg a napvilágot. Kisdiákként a természettudomány, különösen a fizika és a kémia érdekelte, rádiót épített, mikroszkóppal vizsgálódott, eredetileg vegyésznek készült. Gyermekkorában hegedülni tanult, és a helybéli katolikus templom kórusának tagja volt. Az első oratórium, amelyben énekelt, Bach János passiója volt. Tizenhat évesen ő helyettesítette a templomban az 1956-os forradalom után disszidált kántort. Zengő hangjára felfigyelt egy zenetanár, aki rávette: jelentkezzen a konzervatóriumba, és Gregor 1957-től már az intézmény hallgatója volt. Ebben az évben látta Székely Mihályt Verdi Don Carlosának Fülöp királyaként, és az előadás hatására a legendás basszus lett a példaképe. A konzervatóriumot három év után otthagyta, sikeresen felvételizett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének tanszakára. Rösler Endre lett a mestere, de tanulmányait a Zeneakadémián sem fejezte be.

1958-tól volt a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese férfikórusának tagja. 1964-től - egy sikeres próbaéneklés után - tizennégy évig Szegeden dolgozott a legendás karmester, Vaszy Viktor irányítása alatt. Élete végéig Vaszyt tartotta első mesterének, aki atyai jó barátja is lett, szavai szerint senkitől sem tanult többet. 1976-tól a budapesti Operaház állandó vendégművésze, 1987-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese, 1987-1989 között a győri Kisfaludy Színház tagja, ezután a szegedi operatársulat igazgatója volt. 1991-ben a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja lett.

Gregor József minden fellépését csodálatosan kiegyenlített hang, mély átélés és nagyszerű karakterformálás jellemezte. Az operarepertoár minden nagy basszus szerepét elénekelte. Pályafutása első felében külföldön nem is vendégszerepelt, mert elmondása szerint már Hegyeshalomnál honvágya volt. A nyolcvanas évek végétől - engedve az egyre szaporodó felkéréseknek - a világ legnagyobb operaházaiban lépett színpadra. Énekelt a milánói Scalában, a Houstoni Nagy Operában és a New York-i Metropolitanben, ahol 1994-1995-ben a többi közt Mozart Figaro házasságában, Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbethjében és Donizetti Szerelmi bájitalában aratott sikert. Az oregoni Portland Operában 2002-ig rendszeresen vendégszerepelt.

Pályája elején két vágya volt: elénekelni a János passió Jézusát és Mozart A varázsfuvolájának Sarastróját. Mindkét szerepálma teljesült. Az operákat eredeti nyelven, olaszul, németül, oroszul, csehül, az oratóriumokat latinul énekelte. Talán legnagyobb hazai sikerét Verdi Falstaffjában aratta, mert ez a szerep állt legközelebb egyéniségéhez, pedig a lovag bariton hangra íródott. Egyik legkedvesebb szerepe Donizetti Don Pasqualéja volt, emlékezetes alakítást nyújtott Don Basilióként (Rossini: A Sevillai borbély), Mefisztóként (Gounod: Faust), Ozminként (Mozart: Szöktetés a szerájból), Borisz Godunovként Muszorgszkij operájában.

Száznál több lemezt készített, több ezer operaelőadásban és hangversenyen működött közre, számos rádió- és tévéfelvétele készült. 2003-ban 1 forint jelképes gázsiért állította színpadra Verdi Don Carlos című operáját a Szegedi Nemzeti Színházban. A Szegedi Szabadtéri Játékokon Madách Imre Az ember tragédiája előadásában az Úr hangja volt, és a Dóm téren szerepet kapott Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében is. A több műfajban is otthonosan mozgó énekes Az én utam magyar címmel elénekelte Frank Sinatra My way című világhírű dalát, és több musicalben is színpadra lépett. Volt Tevje is a Hegedűs a háztetőn című musicalben (ebben színésznő lányával, Gregor Bernadette-tel játszott együtt), szerepelt Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének musicalváltozatában, Andrew Lloyd Webber és Tim Rice Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájában Kajafás főpap ruháját vette magára.

A budapesti Broadwayn, a Nagymező utca aszfaltján a magyar halhatatlanok örökös társulatának tagjaként ő is elhelyezte lábnyomát. Mindeközben tősgyökeres szegedi maradt, ahol 2001-ben Pro Urbe díjat kapott, 2003-ban a Tisza-parti város, 2006-ban pedig Fejér megye díszpolgára lett. Sokszor járt fellépésre gárdonyi nyaralójukból, ahol a pihenés mellett szerepeit is szívesen tanulta, a településtől 1995-ben díszpolgári címet kapott. A mindig vidám énekes nagy szenvedélye volt a főzés, számos receptjét osztotta meg az olvasókkal.

A népszerű operaénekes művészetét rangos kitüntetésekkel ismerték el: 1974-ben Liszt Ferenc-díjat kapott, 1979-ben érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1999-ben kapta meg az operairodalom basszus szerepeinek kiváló megformálásáért, a hazai zeneirodalom értékeinek nemzetközi képviseletéért. 2002-ben Székely Mihály-emlékplakettet vehetett át, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.

Gregor József 2006. október 27-én hunyt el Szegeden, súlyos betegséget követően. A The New York Times méltatásában azt írta róla: hatalmas ember volt hatalmas hanggal és lenyűgöző színészi képességgel. A világhírű énekes emlékét a Szegedi Nemzeti Színházban tábla őrzi, Rákosligeten és a csongrádi megyeszékhelyen nevét általános iskola viseli. Hetvenedik születésnapján bronz mellszobrot (Bánvölgyi László, 2010) emeltek tiszteletére a szegedi Dóm tér színpadához közeli Nemzeti Pantheonban. 2014-ben Székesfehérvárott negyedik alkalommal rendezték meg a nevével alapított énekversenyt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.