Zenés színház

A bizalom szabadsága

2009.03.27. 00:00
Ajánlom
Azt mondja, szerepeit igyekszik saját tapasztalataiból megformálni, vagy ha ilyen nincs, akkor megpróbál felidézni egy járókelőt vagy egy régen a héven megfigyelt utast, és kész a figura. Ő maga nem indiai, nem herceg. Nem is találkozott olyannal, aki az lenne. Dolhai Attila ennek ellenére talál kulcsot A Bajadér Radjamijához.

Dolhai Attila Radjami szerepében (fotó: Budapesti Operettszínház)

Fidelio Est: Mi volt az első operettélményed?

Dolhai Attila: Nem emlékszem… Valószínűleg azért, mert nincs olyan határozott élményem, hogy azért szeretnék operettet játszani, mert valaki nagy hatást tett rám. Néhány évvel ezelőtt azonban az Operettszínházzal részt vettünk egy grazi fesztiválon, és a színfalak mögött, Kalocsai Zsuzsát és Vadász Zsoltot hallgatva átfutott rajtam, milyen jó lenne ezeket a dalokat elénekelni egyszer.

FE: Mindez, gondolom, a Lili bárónő és a Csókos asszony előtt történt. Kívülről úgy tűnik, a színházban tudatosan készítették elő operettbonvivánná válásodat: fokozatosan nőtt a tér és az énekelni-játszanivaló nehézsége, komolysága.

DA: Van ebben némi tudatosság, mert a musical fiatalos műfaj, és amikor már kezdenék "kiöregedni" belőle, akkor egy másikban, az operettben épp elkezdődik az út. A Lili bárónőt lehetőségnek fogtam fel, hogy kipróbálhatom, meg tudom-e szeretni ezt a műfajt, hitelesen tudom-e képviselni, illetve hogy elfogad-e engem benne a közönség. A Csókos asszonnyal jött a nagyobb színpad, Zerkovitz dalai már bőven jelentenek énekelnivalót, és akkor jöttem rá, hogy az operett világa nagyon izgalmas, sokkal fiatalosabb, mint azt sokan gondolják. És szerencsére pozitívak a visszajelzések.

FE: A Bajadér talán legfontosabb áriáját közel egy éve énekled. Nyilván ez sem a véletlen műve.

DA: Kerényi Miklós Gábor ötlete volt. Hálás vagyok neki, mert úgy bízott rám egy szerepet, hogy talán ő sem volt abban biztos, meg tudom-e oldani például hangtechnikailag. Apró lépésenként közelítettünk a szerephez, és ez a fokozatosság jót tett különösen azért, mert mikroport nélkül kell áténekelnem a zenekart, de úgy, hogy érthető legyen a szöveg. És akkor a karakterformálás nehézségeiről még nem is beszéltünk.

FE: Komplexebb Radjami, mint az eddigi szerepeid?

DA: Sokkal. Egyrészt talán azért, nem ismerjük India világát. Láttam filmeket, olvastam könyveket az országról, a kultúráról, de Rómeó, Mozart, Rudolf valahogy bennünk van, hozzánk tartozik. Bár Rudolf is uralkodói családból származik, rá is vár egy trón, ami ellen lázad, Radjamiban azonban az elfogadás bölcsessége, a felelősségtudat nagyobb. Önismerete, a tudás hatalma és misztikuma teszi sokrétűbb figurává. Ez az ember keres valamit, sőt inkább valakit: a Gangesz partján megálmodott nőt. Amikor Odette-ben felismerni véli őt, nem hajlandó lemondani róla. Akaratának ereje és elhivatottsága nagyobb, mint az európai emberekben, viszont Európában tanult és él, ahol saját hagyományai mellett ennek a kontinensnek a szokásait is követi. Herceg, de álnéven dalszerző, ezért bizonyos szempontból a színigazgató alárendeltje. Hazájában a férfi-nő viszonya egész más, mint Párizsban. Azt hiszi, hazamehet, élheti tovább Indiában az európai életet és szerelmet. Szabad akar lenni, de folyamatosan saját maga kijelölte vagy családilag, kulturálisan létező korlátokba ütközik.

FE: Ezek a korlátok nemcsak A Bajadér megírása idején léteztek. Mennyire lesz tradicionális az előadás?

DA: A műfaj zenei és formai kötöttségekkel jár, ezeket természetesen megtartjuk. Megmarad a meseszerűség, a romantika, hiszen minden operett a szerelemről szól, ugyanakkor belevisszük a mai életérzést. Ehhez hozzájárul az új szöveg, ami segítség nekünk és a nézőnek is, hogy közvetlenebb kapcsolatot találjon a körülöttünk levő és a színpadi világ között. Számomra mindig nagy élmény, ha egy klasszikus megszólal, legyen az egy vers, egy dráma vagy egy zenemű. Ha bennem elindít valamit, ha a saját élményeimet viszem bele, ha nem kliséket, hanem hús-vér embereket játszunk, attól lesz igazán modern a felfogás, és ez érvényes az operettjátszásra is.

FE: A mi öt tenorunk esten az opera műfajába is belekóstoltál. Ez csak egy kirándulás volt, vagy lesz folytatás?

DA: Cavaradossi Képáriáját énekeltem már a Pesti Színházban a Mesterkurzus című darabban, tehát ez tulajdonképpen egy kész "műsorszám" volt. Az élet hozta így, de azt hiszem, ez is egy állomást jelentett a Radjamihoz vezető úton. Örülnék, ha ebből az derülne ki, hogy alkalmas vagyok operát énekelni, most azonban még nem ez a célom. Nem akarok kizárni semmit, ám annyi mindent kell még megcsinálnom. Az élet hozza úgyis a lehetőségeket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Plusz

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.
Zenés színház ajánló

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.