Zenés színház

A Carmina Burana, ahogy Orff mindig is látni akarta

Az Opera Magazin 2018. nyári számából
2018.07.08. 10:25
Ajánlom
A Carmina Burana a világon először lesz hallható az eredeti Orff-elképzelés szerinti színpadi produkcióként, a Magyar Állami Operaház megrendelésére készült, unikális, mágikus képekkel gazdagított előadásban.

Zene és koncepció

Bogányi Tibor karmester, Zászkaliczky Ágnes orgona és festőművész, Könnyű Attila forgatókönyvíró a Freelusion csapatával együtt álmodta meg azt az összművészeti produkciót, amely szeptemberben és októberben kerül műsorra az Erkel Színházban. Az estek különlegessége, hogy a video mapping technika és az interaktív vetítés révén káprázatos látványvilág egészíti majd ki a zeneművet. A százhúsz tagú kórus és a Magyar Nemzeti Balett három táncosa mintegy vetítővászonként elevenedik meg a színpadon a díszletként is funkcionáló mágikus mozgóképeken.

BoganyiTibor_foto_pannon_filharmonikusok-113211.jpg

Bogányi Tibor (Fotó/Forrás: Pannon Filharmonikusok)

Szerettünk volna egy olyan újító produkciót létrehozni, amire a világban is felfigyelnek

– mondja az előadás karmestere, és egyik művészeti vezetője, Bogányi Tibor, aki Zászkaliczky Ágnessel karöltve közel tíz éve foglalkozik vizualizált koncertekkel. „Az első ilyen munkánk Mahler Dal a Földről című dalciklusához fűződik, amihez Ági grafikáit vetítették a zenekar mögé. A klasszikus zenei hangversenyeket nagyon nehéz képi világgal kiegészíteni úgy, hogy ne vegye el a hangsúlyt a hangokról. Fontos, hogy ne egy mozifilm készüljön, amire zenélünk, hanem pontosan fordítva, egy élő koncert, ami vizuális elemekkel van gazdagítva. A világ koncerttermeit járva jó néhány hasonló kísérletről tudok, például a hamburgi Laeiszhalle megnyitóján Beethoven IX. szimfóniáját próbálták vizualizálni. A Carmina Buranára közel másfél éve találtuk ki a modern interaktív tánc és a klasszikus zene élő erejét is felhasználó koncepciót, majd sikerült megtalálni a Freelusion csapatát, akik 3D-s hologrammikus látvánnyal ezt az elgondolást kivételes vizuális élménnyé varázsolják.”

„Azt látjuk, hogy a koncerteken az átlagéletkor hatvan feletti, és az emberek egy nagyon kis százaléka szereti, illetve érti a klasszikus zenét. Ezzel az újítással azonban tömegekhez lehetne közelebb hozni a műfajt” – veszi át a szót Ágnes, aki képzőművészként és művészeti vezetőként vesz részt az absztrakt, filmszerű látványvilág megálmodásában. „A színpadképet egy hatalmas lótuszvirág alkotja, amely keleti motívumként is ismert, de a magyar népművészetben is megtalálható. A képekbe ősi magyar mintázatokat is beleszövünk, hiszen a Magyar Állami Operaház olyan produkciójáról van szó, amelynek minden alkotója magyar. Olyan mágikus, Orff zenéjére asszociáló szimbólumok is megjelennek majd, mint a tűzmadár, a sárkány vagy az életfa. Nem szeretnénk a szöveget szóról szóra illusztrálni, hiszen ezt már a zeneszerző remekül megalkotta a zenével. A célunk az, hogy a csodálatos látvánnyal fokozzuk Orff mágiáját. Kifejezetten pozitív kisugárzása, üzenete lesz ennek a vizualizált koncertnek.”

STAGE1-113340.jpg

A Carmina Burana első előadása a frankfurti operaházban 1937-ben

Képi világ

Világszínvonalú projektek, köztük show és színpadi látványtervek állnak a Carmina Burana vizuális koncepcióját kivitelező Freelusion mögött, amelyet Gyöngyös Balázs és Papp Gábor alapított. Eleinte külföldi rendezvényeken alkalmazták a video mapping technikát, a Microsofttól a Google-ön át a Mercedesig legalább nyolcvan, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő céggel dolgoztak. Épületvetítésben világbajnokságot nyertek, autóvetítésben világpiac-vezetők. Elsőként készítettek tánccal kombinált video mappinget, Papp Tímea művészeti vezetésével önálló tánctársulatot hoztak létre; olyan sikerek fűződnek a Freelusion tánccsoport nevéhez, mint a brit és az amerikai Got Talent című műsorban való fellépés.

„Húszfős gárdánk számára nagy művészi előrelépést jelent a szórakoztatóipari megbízások után a Magyar Állami Operaházzal való együttműködés” – emeli ki Papp Gábor. Korábban a Thália Színháznak készítettek vetített díszletet a Gellérthegyi álmokhoz. Egy német óceánjáró hajó megbízásából a 80 nap alatt a Föld körült dolgozták fel, a koreográfiát, a jelmezeket is ők tervezték. A Carmina Burana így nem technikai szempontból jelent kihívást számukra, hanem a grandiózussága, az időtartama és a műfaja miatt. „A video mappinget, azaz a háromdimenziós térvetítést több mint öt éve folyamatosan használjuk külterületen és belterületen egyaránt. Színdaraboknál egyre többször alkalmazzák háttérként, kiegészítő elemként. A Carmina Burana esetében azonban nem csak holografikus vizuális élményt nyújtunk, hanem interaktív vetítéssel készülünk, ami szintén különleges és egyedülálló. Nyolczas István concept artist mellett Herczeg Ádám és Kiss Dávid vezető grafikusaink felelnek a legmagasabb szintű megjelenítésekért, Török Dávid nemzetközileg elismert video mapping szakértő pedig a technikai lebonyolítást szavatolja.”

„Egy félig áttetsző, lényegében nem is látható, holografikus vászon szolgál térhatású vetítési felületként. A valóságban ritkán megtapasztalható impulzusként a vetítés megelevenedik, térbe kerül. A mágikus, absztrakt motívumokból illetve egyszerűbb ábrákból álló képi világ mintegy kiemeli, szolgálja, erősíti a zenét. A táncosokból kiinduló energiahullámokat és a mozgásukat követik a képek” – mondja Nyolczas István, aki concept artistként jegyzi az előadást. Az önmagát gondolatébresztőnek nevező tervező korábban a reklámszakmában dolgozott és rajzfilmeket rendezett. „Általában azt szeretjük, ha az ügyfél elmondja, milyen üzenetet kíván közvetíteni, és ránk bízza a megvalósítást. Ebben az esetben azonban nagyon jó megosztani az alkotás folyamatát egy másik vizuális művésszel, Zászkaliczky Ágnessel, akivel egy nyelvet beszélünk.

A Carmina Burana több szempontból is rendhagyó vállalkozás, amelyben nagy öröm részt venni – és remélem, a közönség számára is legalább ennyire kiemelkedő élményt jelent majd.”

Borítókép: Fidelio

A cikk eredetileg Opera Magazin 2018. nyári számában jelent meg.

35 éve hunyt el Carl Orff

Kapcsolódó

35 éve hunyt el Carl Orff

A német komponistát és zenepedagógust a legtöbben csak a Carmina Buranáról ismerik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.