Zenés színház

A Carmina Burana, ahogy Orff mindig is látni akarta

Az Opera Magazin 2018. nyári számából
2018.07.08. 10:25
Ajánlom
A Carmina Burana a világon először lesz hallható az eredeti Orff-elképzelés szerinti színpadi produkcióként, a Magyar Állami Operaház megrendelésére készült, unikális, mágikus képekkel gazdagított előadásban.

Zene és koncepció

Bogányi Tibor karmester, Zászkaliczky Ágnes orgona és festőművész, Könnyű Attila forgatókönyvíró a Freelusion csapatával együtt álmodta meg azt az összművészeti produkciót, amely szeptemberben és októberben kerül műsorra az Erkel Színházban. Az estek különlegessége, hogy a video mapping technika és az interaktív vetítés révén káprázatos látványvilág egészíti majd ki a zeneművet. A százhúsz tagú kórus és a Magyar Nemzeti Balett három táncosa mintegy vetítővászonként elevenedik meg a színpadon a díszletként is funkcionáló mágikus mozgóképeken.

BoganyiTibor_foto_pannon_filharmonikusok-113211.jpg

Bogányi Tibor (Fotó/Forrás: Pannon Filharmonikusok)

Szerettünk volna egy olyan újító produkciót létrehozni, amire a világban is felfigyelnek

– mondja az előadás karmestere, és egyik művészeti vezetője, Bogányi Tibor, aki Zászkaliczky Ágnessel karöltve közel tíz éve foglalkozik vizualizált koncertekkel. „Az első ilyen munkánk Mahler Dal a Földről című dalciklusához fűződik, amihez Ági grafikáit vetítették a zenekar mögé. A klasszikus zenei hangversenyeket nagyon nehéz képi világgal kiegészíteni úgy, hogy ne vegye el a hangsúlyt a hangokról. Fontos, hogy ne egy mozifilm készüljön, amire zenélünk, hanem pontosan fordítva, egy élő koncert, ami vizuális elemekkel van gazdagítva. A világ koncerttermeit járva jó néhány hasonló kísérletről tudok, például a hamburgi Laeiszhalle megnyitóján Beethoven IX. szimfóniáját próbálták vizualizálni. A Carmina Buranára közel másfél éve találtuk ki a modern interaktív tánc és a klasszikus zene élő erejét is felhasználó koncepciót, majd sikerült megtalálni a Freelusion csapatát, akik 3D-s hologrammikus látvánnyal ezt az elgondolást kivételes vizuális élménnyé varázsolják.”

„Azt látjuk, hogy a koncerteken az átlagéletkor hatvan feletti, és az emberek egy nagyon kis százaléka szereti, illetve érti a klasszikus zenét. Ezzel az újítással azonban tömegekhez lehetne közelebb hozni a műfajt” – veszi át a szót Ágnes, aki képzőművészként és művészeti vezetőként vesz részt az absztrakt, filmszerű látványvilág megálmodásában. „A színpadképet egy hatalmas lótuszvirág alkotja, amely keleti motívumként is ismert, de a magyar népművészetben is megtalálható. A képekbe ősi magyar mintázatokat is beleszövünk, hiszen a Magyar Állami Operaház olyan produkciójáról van szó, amelynek minden alkotója magyar. Olyan mágikus, Orff zenéjére asszociáló szimbólumok is megjelennek majd, mint a tűzmadár, a sárkány vagy az életfa. Nem szeretnénk a szöveget szóról szóra illusztrálni, hiszen ezt már a zeneszerző remekül megalkotta a zenével. A célunk az, hogy a csodálatos látvánnyal fokozzuk Orff mágiáját. Kifejezetten pozitív kisugárzása, üzenete lesz ennek a vizualizált koncertnek.”

STAGE1-113340.jpg

A Carmina Burana első előadása a frankfurti operaházban 1937-ben

Képi világ

Világszínvonalú projektek, köztük show és színpadi látványtervek állnak a Carmina Burana vizuális koncepcióját kivitelező Freelusion mögött, amelyet Gyöngyös Balázs és Papp Gábor alapított. Eleinte külföldi rendezvényeken alkalmazták a video mapping technikát, a Microsofttól a Google-ön át a Mercedesig legalább nyolcvan, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő céggel dolgoztak. Épületvetítésben világbajnokságot nyertek, autóvetítésben világpiac-vezetők. Elsőként készítettek tánccal kombinált video mappinget, Papp Tímea művészeti vezetésével önálló tánctársulatot hoztak létre; olyan sikerek fűződnek a Freelusion tánccsoport nevéhez, mint a brit és az amerikai Got Talent című műsorban való fellépés.

„Húszfős gárdánk számára nagy művészi előrelépést jelent a szórakoztatóipari megbízások után a Magyar Állami Operaházzal való együttműködés” – emeli ki Papp Gábor. Korábban a Thália Színháznak készítettek vetített díszletet a Gellérthegyi álmokhoz. Egy német óceánjáró hajó megbízásából a 80 nap alatt a Föld körült dolgozták fel, a koreográfiát, a jelmezeket is ők tervezték. A Carmina Burana így nem technikai szempontból jelent kihívást számukra, hanem a grandiózussága, az időtartama és a műfaja miatt. „A video mappinget, azaz a háromdimenziós térvetítést több mint öt éve folyamatosan használjuk külterületen és belterületen egyaránt. Színdaraboknál egyre többször alkalmazzák háttérként, kiegészítő elemként. A Carmina Burana esetében azonban nem csak holografikus vizuális élményt nyújtunk, hanem interaktív vetítéssel készülünk, ami szintén különleges és egyedülálló. Nyolczas István concept artist mellett Herczeg Ádám és Kiss Dávid vezető grafikusaink felelnek a legmagasabb szintű megjelenítésekért, Török Dávid nemzetközileg elismert video mapping szakértő pedig a technikai lebonyolítást szavatolja.”

„Egy félig áttetsző, lényegében nem is látható, holografikus vászon szolgál térhatású vetítési felületként. A valóságban ritkán megtapasztalható impulzusként a vetítés megelevenedik, térbe kerül. A mágikus, absztrakt motívumokból illetve egyszerűbb ábrákból álló képi világ mintegy kiemeli, szolgálja, erősíti a zenét. A táncosokból kiinduló energiahullámokat és a mozgásukat követik a képek” – mondja Nyolczas István, aki concept artistként jegyzi az előadást. Az önmagát gondolatébresztőnek nevező tervező korábban a reklámszakmában dolgozott és rajzfilmeket rendezett. „Általában azt szeretjük, ha az ügyfél elmondja, milyen üzenetet kíván közvetíteni, és ránk bízza a megvalósítást. Ebben az esetben azonban nagyon jó megosztani az alkotás folyamatát egy másik vizuális művésszel, Zászkaliczky Ágnessel, akivel egy nyelvet beszélünk.

A Carmina Burana több szempontból is rendhagyó vállalkozás, amelyben nagy öröm részt venni – és remélem, a közönség számára is legalább ennyire kiemelkedő élményt jelent majd.”

Borítókép: Fidelio

A cikk eredetileg Opera Magazin 2018. nyári számában jelent meg.

35 éve hunyt el Carl Orff

Kapcsolódó

35 éve hunyt el Carl Orff

A német komponistát és zenepedagógust a legtöbben csak a Carmina Buranáról ismerik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.