Zenés színház

A Cigányszerelem a Budapesti Operettszínházban

2011.06.10. 08:58
Ajánlom
A Budapesti Operettszínház őszi premierje a Cigányszerelem. A Lehár-operett első olvasópróbáját június 8-án tartották. Mi is ott voltunk VIDEOKAMERÁNKKAL.

Valahol Erdélyben, egy magyarok, románok és cigányok lakta területen él Zórika, Dragoján Péter vidéki földbirtokos lánya, és esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gáborral. A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba. A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona, a vidéki primadonna is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragoján Péter birtokán...  A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva

Béres Attila a jekatyerinburgi Szverdlovszk Zenés Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok után a Nagymező utcában állítja színpadra Lehár Ferenc művét. Két évvel ezelőtt, a Dóm téri bemutató kapcsán így ajánlottuk az előadást: "Az operett a női lélek titkairól, a szerelem szabadságáról, a nemiség démoni erejéről szól. A darabot Béres Attila, a fiatal magyar rendezőgeneráció egyik legkarizmatikusabb alakja állítja színpadra, aki szerint egy szenvedélyes, a mai korra is érvényes szerelmi történetről van szó, mely ösztönök vezérelte, ám nem tud kiteljesedni. A rendező számára az 1 lány, 2 nap, 3 esküvő komédiai helyzetét árnyaltabbá teszi a darab az címe, ami az ösztönös szerelemre, a szabadságvágyra utal. A beteljesületlenség szomorkás hangulata azonban nem uralja el a 'képzőművészeti díszletben' játszódó előadást, hiszen a groteszk is erősen megjelenik a színpadon."

Arra, hogy a hangsúlyok 2009 óta eltolódtak, egy nemrégiben a Fideliónak adott interjúban utalt Béres Attila: "A Budapesti Operettszínháznak is reflektálnia kell a jelenre, a különböző társadalmi helyzetekre, hiszen az operett nem panoptikum, élő színház kell, hogy legyen, ezért is választottuk ezt a darabot. A Cigányszerelem alapvetően arról szól, miben hasonlítunk, miben különbözünk, és ez hogyan tart össze bennünket. Arról is szól, hogy a személyes bosszú képes arra, hogy népcsoportokat egymásnak ugrasszon."

Az október 20-án bemutatandó produkció próbafolyamata a június 8-i olvasópróbával kezdődött - július közepéig tartanak a korrepetíciók, majd augusztus 22-től kezdenek "élesben" dolgozni -, amelyen Béres előrebocsátotta: a harmadik Cigányszerelem-rendezése sokat módosul az előzőekhez képest. Az operett szövegkönyvét Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky írták, ennek magyar változatát Gábor Andor készítette. Jekatyerinburgban a Békés András által rendezett 1976-os operettszínházi előadás (dramaturg: Zoltán Pál) történetét használták, Szegeden ebbe jelentősen beavatkoztak, s bár nem kanonizált az operett szövege, az őszi budapesti bemutatóra visszatérnek az eredeti lehári zenedramaturgiához.

Mielőtt a rendező elkezdte a szövegkönyv olvasását, kiemelte: a szélsőséges, vad szerelmi háromszög helyszíne valahol Temesvár mellett található, ahol a multikulturalitás jellemző, ám jelentős számban magyarok nem nagyon éltek, és Lehár számára 1910-ben ez a sokszínűség feltehetően egzotikusnak tűnt; ugyanakkor nem elsősorban a nemzetiségi különbség a lényeg, hanem az, hogy a személyes sértettség, kétségbeesés és bosszúvágy - legyen bármilyen igaz - képes arra, hogy embereket ellenséggé tegyen. A Cigányszerelem nem tipikus operett, hiszen nincs benne feloldás, nem teljesednek be a főszereplők vágyai, mégis - a műfaj követelményeinek megfelelően - happy enddel zárul.

Az előadás díszletét Daróczi Sándor, jelmezeit Velich Rita tervezi, a dramaturg Ari-Nagy Barbara, a zenei vezető Makláry László. A koreográfia a Honvéd Táncszínház vezetőjének, Zsuráfszky Zoltánnak a munkája, aki népi, főképp mezőségi, kalotaszegi és autentikus cigány motívumokból építkező táncokat készít. A produkcióban a közönség láthatja Kalocsai Zsuzsát, Dolhai Attilát, Vadász Dánielt, Faragó Andrást, Jantyik Csabát, Fischl Mónikát, Lukács Anitát, Lehoczky Zsuzsát, Szulák Andreát, Peller Annát, Szendy Szilvit, Csonka Andrást, Szabó Dávidot, Boncsér Gergelyt, Vadász Zsoltot, Verebes Istvánt, Marik Pétert, Csengeri Ottíliát és Magasházy Istvánt.

Programkereső

Legolvasottabb

Tánc

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Klasszikus

Újabb három évig Szinetár Miklós az Opera Örökös Tagjainak elnöke

A neves rendezőt, a Tagság jelenlegi elnökét október 12-én, az Eiffel Műhelyházban tartott közgyűlésen választották újra
Klasszikus

Ismerje meg Bella Máté új művét! – VIDEÓ

Bella Máté Titan című művét Szentpáli Roland mutatta be az Óbudai Társaskörben, 2021. szeptember 30-án, a 34. Minifesztivál – Magyar Kortárs Zenei Körkép koncertsorozatában. Videónkban a két művész mesélt a darabról.
Színház

Ókori kérdések a mában – antik drámákból merít a Katona József Színház új előadása

Tarnóczi Jakab Varga Zsófia dramaturggal Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész műveit emelte át a mába – vagy ha pontosak szeretnénk lenni: a jelent húzta rá a most is aktuális ókori történetekre.
Vizuál

KÉP-regény: Postaládák

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a postaládák mögött megbújó történelemről mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.