Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

2019.05.18. 09:35
Ajánlom
Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

Hat éve vezeti már az ország elsőszámú prózai színházát, a Nemzeti Színházat. Közben nem hagyott fel a rendezéssel sem. Miként lehet összeegyeztetni a kettőt?

Leginkább úgy tudom kontrollálni a színházban zajló folyamatokat, ha rendezek. Igaz, egyre kevesebbet – két előadást egy évadban –, és azt szeretném, ha a következő években már csak egy előadást vinnék színre. Erre azért lesz lehetőségem, mert egy gazdag repertoár felépítésével sikerült olyan irányba állítani a Nemzetit, hogy nincs bemutatókényszerünk. A színház, mint előadásgyár különböző részlegeinek munkáját csak rendezés közben látom. Így tudok leginkább hatni a társulatra, megosztani velük a gondolataimat, fájdalmaimat, örömeimet. És ez fordítva is igaz: a rendezés ad alkalmat arra, hogy lássam a munkatársaimat, és meghallhassam őket. A Nemzetin kívül pedig tudatosan kevés megbízást vállalok: az elmúlt évekből csak az operaházi Bánk bánt és a szentpétervári Bűn és bűnhődést emelném ki.

Vidnyanszky_eorifoto-3144-134303.jpg

Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt)

Egy újabb rendezésre készül idén nyáron: a Háry János, a Borisz Godunov és más rendezései után most Kálmán Imre leghíresebb örökzöldjét, a Csárdáskirálynőt állítja a Szabadtéri Színház színpadára. Korábban miért nem nyúlt az operett műfajához, és miért éppen a Csárdáskirálynő felkérését fogadta el?

Valóban nem az operett állt eddig a szívemhez legközelebb, ha már zenés műfajú művet rendeztem, akkor az opera volt, de az az igazság, hogy már a debreceni Csokonai színházban is kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy operettet rendezzek: természetesen a Csárdáskirálynőt. Most megadatott ez a lehetőség, ami megtisztelő, és egyben nagy felelősséggel is jár számomra. Ugyanakkor fontos, hogy a színházigazgatás és megannyi komoly produkció után jól esik egy kicsit szertelenkedni: megélni az operett könnyedségét, iróniáját, arisztokratizmusát. Bizony bele lehet szeretni a Csárdáskirálynő édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba. Jó elmerülni ebben a miliőben, remélem, sikerül mindezt a színpadon mindenki számára átélhető módon megvalósítanunk.

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott korábbi munkáiban mennyire volt meghatározó a helyszín és a szabadtér?

A szabad térnek mindig különös ereje van, talán ezért is szeretjük –

az összes kockázattal és mindazzal a többletfeladattal együtt, amit a színészekre és a rendezőre ró. Sokféle színház van, de amikor kihunynak a fények, az olasz kukucskaszínpad természete mindenhol a világon egyforma. Ez nem mondható el a szabadtérről. Minden külső játéktérnek megvan a maga egyedei hangulata, varázsa, atmoszférája. Átélhettük ezt a Nemzeti társulatával tavaly augusztusban Csíksomlyón, és hasonlóan szakrális környezetben merítkezünk meg idén augusztus 19-én az esztergomi bazilika előtt, amikor ugyancsak a Csíksomlyói passiót játsszuk el. A helyszín tehát meghatározó. A Margitsziget sem egyszerűen csak a főváros tüdeje, ide pihenni járnak az emberek – és egy kicsit elidőzni, szemlélődni. A színpad szomszédságában találhatóak a kolostorromok, és itt áll a híres ősplatán, ami a maga monumentális méretével és kétszáz évével lenyűgöző. Mindez része a Margitszigeti Szabadtéri Színpad sajátos hangulatának.

A Csárdáskirálynőt sokféleképp vitték színre, 1954-ben Kellér Dezső és Békeffi István alaposan átírta, aktualizálta a szövegkönyvet, de később megtették ezt mások is. Ön az eredeti Gábor Andor-szövegekhez tér vissza, mit üzen a Csárdáskirálynő nekünk ma?

A Csárdáskirálynőt egyetlen üzenetéért szeretjük: a szerelem mindenhatóságát hirdeti.

Azért tértem vissza az eredeti szöveghez, mert a mű világát akarom felidézni.

Azzal, hogy nem aktualizáljuk, ezerszer aktuálisabb lesz. Ezzel együtt nem titkolom, hogy többet látok a Csárdáskirálynőben, mint egy kedves-derűs-szerelmetes történetet. A premier időpontja történelmi súlyt ad ennek a műnek, Kálmán Imre operettjét 1915-ben mutatták be Bécsben, vagyis ez a Monarchia egyik utolsó sóhajtása. Annak a Monarchiának, ami megszülte a Csárdáskirálynő világérzetét, sőt mai fogalmainkkal ez az operett ennek a békebeli dualista berendezkedésnek a propagandarabja, amelyben a bécsi arisztokrata és az erdélyi primadonna egymásba szeretnek. A Monarchia összeolvasztja a népeket, kohóként és hídként működik. Nem számít határ, ellentét, egy érzés a nemzetek fölött áll: a Csárdáskirálynő a szerelmet hirdeti. Úgy visszük színre a darabot, hogy ezt a világot nagy odafigyeléssel és eleganciával felidézhessük. Ezért lesznek gyönyörűek Cziegler Balázs díszletei és Berzsenyi Kriszta jelmezei is.

Vidnyanszky_eorifoto-3102-134305.jpg

Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt)

Bő száz éve a librettót fordító és átíró Gábor Andor, de maga Kálmán Imre is tett róla, hogy a poénok üljenek és az utalások működjenek. Hogyan lehetséges ez ma, egy teljesen megváltozott világban?

A Csárdáskirálynő elsősorban a gyönyörű zenék miatt működik, mert ezek a dallamok parádésak. Ezen kívül mindenféle esetleges értelmezési nehézséget áthidal az a szerelmi történet, amit több ezer éve nem kell magyarázni. Nagyon bízom abban, hogy a próbafolyamat alatt a remekül játszható helyzetekhez kialakulnak a mi mai poénjaink is. De elsősorban nem a gegekre szeretnék építeni, sokkal jobban érdekel a történet igazsága és szépsége.

Mit gondol, miért fontos, hogy patinás, nagyszabású előadásokkal fenntartsuk ezt a műfajt, az operettet?

Nem akarom eltagadni a színháznak azt a szerepét, hogy önfeledt és szórakoztató időtöltés is lehet. A csodálatos magyar színházi életben ezért minden műfajnak helye van. Nem félek rangsort állítani a műfajok között, de fontos, hogy minden zsánerben lehet és kell is érdekesen és értékesen megszólalni.

Bán Teodórával, a Szabad Tér Színház igazgatónőjével már korábban is dolgozott együtt, hogyan jellemezné a közös munkát?

Teodóra komoly szakember, aki professzionálisan és harcosan képviseli színháza ügyét. Nagy energiával dolgozik, és több műfajban is magabiztosan eligazodik. Időnként még küzdeni is kell vele, de a művészi autonómia határait nagyon elegánsan és jó érzékkel sosem lépi át.

Bővebb információ az előadásról ide kattintva>>>

Forrás: Szabad Tér Színház

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ilyen volt a Sziget Fesztivál első két napja – Galéria

Szabadság, buli, önfeledt szórakozás, némi kultúrával megspékelve – a Sziget idén is hozza a formáját, a fesztiválozók pedig nagyon várták mindezt, főleg két év kihagyás után. Fura jelmezekbe bújt fiatalokból most sincs hiány, mindenki barátságos, és nagy csodálkozásunkra földön fetrengő fesztiválozókból is jóval kevesebbet láttunk, mint néhány évvel ezelőtt.
Klasszikus

Tihanyban lép fel a világhírű Marmen Quartet

A brit vonósnégyes első Magyarországi koncertjét adja az Esterházy Magyarország Alapítvány meghívására, az esemény a Harmónia a Vizek Felett III. – Bencés Zenei Ünnep programsorozat részeként valósul meg, és egyben tiszteleg Joseph Haydn előtt születésének 290. évfordulója alkalmából.
Vizuál

Elhunyt Anne Heche

Az 53 éves amerikai színésznő a múlt héten szenvedett autóbalesetet, sérülései olyan súlyosnak bizonyultak, hogy életét már nem lehetett megmenteni.
Könyv

Lélegeztetőgépen van Salman Rushdie

Súlyos sérülésekkel ápolják a pénteken megtámadott Salman Rushdie-t egy New York-i kórházban, túl van a műtéten, lélegeztetőgépen tartják - közölte ügynöke péntek este, miután az indiai születésű brit-amerikai írót egy pódiumbeszélgetésen nagy létszámú közönség előtt késsel támadta meg egy férfi.
Plusz

Kísérletezés és megújulás – Programajánló a Sziget 4. napjára

Izgalmas programokban szombaton sem lesz hiány a Fidelio Színház- és táncplaccon, ahol többek között interaktív bábinstalláció, menekülésről és felszabadulásról szóló előadás, valamint improvizációs táncszínház gondoskodik az összművészeti élményről. Érdemes lesz benézni hozzánk augusztus 13-án is!

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház lapszemle

Wagner istenek nélkül – kritikaszemle a bayreuthi Ringről

Bár eredetileg 2020-ra tervezték, a pandémia miatt csak idén találkozhatott a közönség Valentin Schwarz osztrák rendező új Ring-produkciójával. A közönség részéről heves elutasítással fogadott előadásoknak a sajtó erényeit és hibáit is kiemelte.
Zenés színház beszámoló

Jégkristály nyár közepén

Gálakoncerten lépett a közönség elé a 2013-as Operalia-győzelme óta nemzetközi hírnévnek örvendő szoprán, Aida Garifullina. Az énekesnő augusztus 2-án a Margitszigeti Színházban tartott koncertjén népszerű áriákat és kevésbé ismert darabokat is megszólaltatott.
Zenés színház ajánló

Inspiráló és felejthetetlen előadásnak ígérkezik az Attila

Attila legendáját, történelmünk ezen apró, sokszor bizonyára teljesen félreértelmezett darabkáját augusztus 12-én és 14-én a jövő köntösébe csomagolva tárja nézői elé a Margitszigeti Színház. Az alkotói folyamatról a címszerepet alakító Bretz Gábor és az Odabellát megtestesítő Maria Agresta mesélt.
Zenés színház ajánló

A milánói Scala világhírű tenorja is fellép az Operaház ünnepi gáláján

Az olasz operairodalom legszebb részleteiből nyújt válogatás a Tenorissimo operagálája augusztus 19-én, a Magyar Állami Operaházban. Az est sztárvendége, Fabio Sartori, elismert olasz tenor, partnerei az OPERA vezető női szólistái. A dalszínház zenei együtteseit Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli.
Zenés színház ajánló

Bűnözők lepik el a Dóm teret

Augusztus 12-én Szegedre érkezik Fred Ebb és Bob Fosse világhírű, Tony-díjas musicalje, a Chicago.