Zenés színház

A dob szelleme igenis létezik

2009.10.29. 11:54
Ajánlom
Olvasom Rossini Tankrédjának szövegét, hallgatom a zenét és minduntalan a Salamon szigeteki nagydob jut eszembe. A huszadik század hajnalán törzseket fedeztek fel arrafelé és az egyik falu mellett egy hatalmas, istenként tisztelt dob állt.

Olvasom Rossini Tankrédjának szövegét, hallgatom a zenét és minduntalan a Salamon szigeteki nagydob jut eszembe. A huszadik század hajnalán (vagy tán még az előző végén) fedeztek fel szinte kőkorszaki körülmények közt élő törzseket arrafelé. Az egyik falu mellett ott állt egy hatalmas dob, amelyet a helyiek szinte istenként tiszteltek. Ha ugyanis a dobot a megfelelő helyen megütötték, fantasztikus hang szólalt meg. Aránylag mély, hosszan zengő. Pedig a dob igen egyszerű alkatrészekből állt. Fából, bőrből és háncsokból, amelyekkel a bőrt a fa keretre feszítették. Mármost a fa koppan, semmi több. A bőrt püfölhetjük, hangja jelentéktelen. A háncsokról szó se essék. A három együtt azonban csodát művel. Nyilván azért, mert az építménybe költözött egy szellem. Ez az egyedüli magyarázat. 

Íme egy rövid részlet a librettóból. Annyit kell tudni hozzá, Tankréd haragszik kedvesére, mert hűtlennek véli. Régóta haragszik, s a bizonyíték számára egy elfogott levél. Nagyjából ez a dráma lényege. A második felvonásnak a végefelé járunk már, amikor Amenaide végre kiböki, idézem: "azt a levelet neked írtam, te hálátlan". Mire Tankréd: "Nekem? Miért nem mondtad előbb?" (Nem teszi hozzá, sok áriát és recitativót megspórolhattál volna). Amenaide: "Mert nem hagytad." Hát, ha csak úgy nem. Nincs rá jobb szó: bárgyúság a köbön. És mindezt olyan zene kíséri, amelyben hosszú perceken át lényegében csak az összhangzattani alapharmóniák szólnak. Meg sablonok, amelyeket Rossini mester előtte is, utána is sokszor elsütött. 

Fa, bőr és háncs. És az egész együtt mégis folyamatos gyönyörűség. Ott ülünk két igen hosszú felvonáson át, és lehetetlen unatkozni, fanyalogni. Miért? Nyilván azért, mert egy titokzatos démon költözött a zenei építménybe. 

Na jó, el kell ismerni, amit Rossini az énektechnikáról nem tudott, azt már nem is érdemes tudni. És a hangszerelése is elképesztő. Időnként keleties kolorittal, meg döbbenetes modulációkkal fűszerezi sablonjait és hihetetlen dallamokat talál ki (az egyiket állítólag röviddel az 1813-as premier után még bírósági tárgyalásokon is dúdolgatta a közönség, úgy, hogy rendre kellett őket utasítani). Szóval, akad itt fa, bőr és háncs mellett egy s más.  A lényeg azonban mégis az, hogy a józan ész összes érve ellenére a mű valóságos csoda. 

Hogy ez a csoda létrejöhessen, persze igen nagy mértékben múlik az előadókon, elsősorban az énekeseken. Október 26-án nagyszerű csapat látogatott Budapestre. Még a kisebb szerepekben is kiválóan felkészült, remek adottságokkal rendelkező szólistákat hallhattunk (Ruby Hughest Roggieróként, Konstantin Wolffot a negatív hős, Obrazzano megszemélyesítőként, illetve a neve hangzása alapján lett származású Liora Grodnikaitét Isauraként).  A címszereplőt alakító Vivica Genaux-t is szívesen látnám hazai színpadon fő szerepekben (Tankréd a Rossini korában még élő hagyomány nagyjából mezzo-régiókban mozgó szerep, ezért énekelte hölgy-énekes), bár nála felfedezhetőnek véltem némi technikai problémát: noha koloratúrái makulátlanoknak tűntek, olykor láthatóan nehezére esett egy-egy hosszabban tartott-vibrált hang megszólaltatása (gyakran furcsa, ferde fejtartással és feltűnően remegő arcizmokkal bocsátotta ki magából a hangokat). A legtöbb tapsot a lányárért aggódó és őt mégis elítélni kényszerülő atya, Argiro, alias Colin Lee tenorista, meg Amenaide, alias Aleksandra Kurzak aratta - és én egyetértettem a publikum spontán ítéletével. Ha szabad rangsorolnom, a lengyel énekesnőnek adnám a pálmát: cseppet sem lennék meglepve, ha sok tucatnyi új CD-felvételen olvasnám a közeljövőben a nevét.

Az Arnold Schönberg Kórus férfikara sárga irigységgel töltött el: sajnos meg kell állapítanom, hogy hasonló színvonalú férfikar (lásd: tenorszólam!) ma nincs Kodály országában. Ideje, hogy a kuruc vér felpezsdüljön és megszégyenítse a labancokat. 

A zenekar - az  Orchestre Des Champs Elysées - feledhetetlen negyedórákkal és ingatat félpercekkel ajándékozott meg. Az utóbbiakat elsősorban a karmester, René Jacobs számlájára írom. Ő kétségkívül napjaink egyik sztár-dirigense. Közel tucat CD-jét ismerem (Giulio Cesare!), egyik jobb, mint a másik. Élő előadásban azonban enyhe csalódást keltett. Nyilván remek betanító lehet, akinek határozott elképzelési vannak minden részletről, s igazáról meg tudja győzni zenészeit. A dobogón állva viszont kissé esendőnek tűnik. Két kezét rendre szinkronban, szimmetrikusan mozgatja, lassításoknál, gyorsításoknál - amelyeket helyesen ismer fel - nem tud egyértelmű jelzéseket adni, így bizony előfordul, hogy zavarok támadnak azok pontos, hatásos kivitelezésében. Belügyminiszter, aki világosan látja a végrehajtandó feladatot, de nem olyan közlekedési rendőr, aki az adott szituációban mindenkor eligazodik. És ne becsüljük le a közlekedési rendőröket. Ha nincs baleset, az rajtuk, nem a bársonyszékben ülő nagyfőnökökön múlik.

A Budapesti Zenei Hetek zárókoncertje
2009. október 26. 19:30

Zeneakadémia Nagyterem

Budapesti Zenei Hetek

Km.: Orchestre des Champs Elysées, Arnold Schönberg Chor, Colin Lee, Vivica Genaux, Konstantin Wolff, Aleksandra Kurzak, Liora Grodnikaite, Ruby Hughes
Vez.: René Jacobs

Rossini: Tancredi (magyarországi bemutató)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Klasszikus

A budapestieknek szerenádozik a Fesztiválzenekar

Több mint 200 lakóházba látogatnak el a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban Budapesten. Ingyenes szerenáddal készülnek a fővárosiaknak, mert hisznek benne, hogy a járvány idején is szükség van zenére. Nyissák ki az ajtókat, ablakokat, és engedjék be otthonaikba az élő muzsikát!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kihirdették az István, a király iskolába megy program győzteseit

A szereposztás kihirdetésével lezárult a Kárpát-medence magyar ajkú általános iskolásai számára elindított István, a király iskolába megy program versenyszakasza. A klasszikussá érett rockoperára épülő össznemzeti identitáserősítő program ezzel újabb állomásához érkezett: a kiválasztott külhoni és anyaországi kisdiákok részvételével hamarosan elkezdődhetnek az előkészületek, hogy nagyszabású premieren mutassák be a közönségnek az István, a király immár harmadik generációs változatát.
Zenés színház ajánló

Online, ingyenesen követhető az idei Wagner-napok

A Budapesti Wagner-napok 2006 óta páratlan nemzetközi sikerrel zajló eseménysorozata 2020-ban újabb jelentős mérföldkövéhez érkezik: a Müpa első alkalommal tesz mindenki számára ingyenesen elérhetővé egy teljes fesztiválnyi felvételt a Wagner-napok gazdag archívumából.
Zenés színház hír

Augusztus 20-án mutatja be a Bánk bánt a Coopera

Vidnyánszky Attila rendezésének díszbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják.
Zenés színház hír

Elhunyt Gabriel Bacquier francia operaénekes

A 20. század egyik vezető baritonja 96 évesen halt meg szerdán otthonában, a normandiai Lestre-ben.
Zenés színház hír

Elmarad a miskolci operafesztivál

A koronavírus-járvány miatt idén nem tartják meg a Bartók Plusz Operafesztivált.