Zenés színház

A Duna-parti Bayreuth

2016.06.09. 11:56
Ajánlom
2016-ban kerek évfordulót ünnepel a Müpa: éppen tíz éve, 2006-ban indult útjára az azóta páratlan sikert arató Budapesti Wagner-napok. A különleges alkalomból a fesztivál történetének legfontosabb eseményeire emlékezünk.

Tíz évvel ezelőtt talán még sokan kételkedve fogadták a bejelentést egy teljes egészében Wagner művészete előtt hódoló budapesti fesztiválról, amely a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarára és Énekkarára támaszkodva mutatná be a zeneszerző legnagyobb műveit. A zenerajongók azonban bizalmat szavaztak a kezdeményezésnek – ebben alighanem szerepe volt az akkor éppen friss bayreuthi tapasztalatokkal rendelkező Fischer Ádám személyének, valamint a nyitóprodukcióban, a Parsifalban szereplő olyan nagy neveknek, mint például a Gurnemanzot éneklő Matti Salminen.

Richard Wagner: Tannhäuser

Richard Wagner: Tannhäuser

Az előadás aztán megszolgálta a bizalmat, a budapesti közönség megcsodálhatta az alig több mint egyéves Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikai lehetőségeit: a karzatokon elhelyezkedő kórusok keltette hangélmény valódi ünneppé varázsolta az estet. Hasonlóképpen sikert aratott a koncerttermi adottságokat kiaknázó félig szcenírozott rendezés is: a letisztult képi világ, a minimalista színpadi megjelenés hozzájárult, hogy a Wagner-zene maradéktalanul érvényesüljön, miközben semmi sem vonta el a figyelmet a színészileg is kiváló előadók legapróbb rezdüléseiről.

Christian Franz

Christian Franz

Ami egyszeri csodának tűnt, az elkövetkező két évben vált tendenciává: a teljes Ring-ciklus bemutatásával világosan kirajzolódott a fesztivál profilja. A vetítésekkel tovább bővültek a félig szcenírozás lehetőségei, a képek, effektek, bábok és persze a táncosok jóvoltából a cselekménynek jóformán valamennyi eleme megmutatkozott, mégis maradt elég tér a fantázia számára, hogy a muzsika által vezetve fesse a nézők elé a wagneri világot.

Eközben a hangversenyteremnek az operaházakénál intimebb belső terében egészen közel érezhettük magunkat az énekesekhez, alakításuk révén a művek mély pszichológiai vetülete is felszínre került. Különlegességnek számított a tetralógia négy részének egymás utáni estéken való eljátszása is, amely ugyan nagy terhet rótt az előadókra, ám a közönséget minden alkalommal rendkívül intenzív élményben részesítette, szinte ki sem kellett szakadni a varázslatból a mű legvégéig. Ez alól a jellegzetesen budapesti hagyomány alól mindössze egyszer történt kivétel, 2012-ben egy-egy nap kihagyással ment a sorozat, ezért az egyes szerepeket végig ugyanaz az énekes játszhatta, a közönség nagy kedvence, Christian Franz pedig valamennyi produkcióban szerepelhetett. 

Az újabb és újabb bemutatókban szokássá vált a színre állítás során a Müpa épületére is valamilyen módon reflektálni. A Ringben a vetítésekben szerepelt, a Trisztán és Izoldában kettéhasadt, a Tannhäuserben – testhezálló feladatként – a dalnokverseny valós helyszíneként szolgált. Nem véletlenül történt így, mindannyian éreztük, hogy amit most látunk, a világ egyetlen más pontján sem történhetne hasonlóképpen. Mindehhez ugyanakkor a legnagyszerűbb vokális élmények is társultak. A Wagner-repertoár kiemelkedő énekesei érkeztek évről évre a fesztiválra, és sokan közülük a következő években is lelkesen visszatértek. Többször megesett az is, hogy egy-egy darab budapesti és bayreuthi szereposztása erős átfedést mutatott, és szinte felsorolni is nehéz a sok nagyságot, aki a tíz év során megfordult a Müpa épületében. Az eddig említetteken kívül, a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány név: Evelyn Herlitzius, Anja Kampe, Petra Lang, Waltraud Meier, Ricarda Merbeth, Camilla Nylund, Michaela Schuster, Hanna Schwarz, Iréne Theorin, Linda Watson, Jelena Zsidkova, Walter Fink, Stephen Gould, Eric F. Halfvarson, Tomasz Konieczny, Jay Hunter Morris, Hanno Müller-Brachmann, James Rutherford, Kurt Rydl, Gerhard Siegel, Bo Skovhus, Robert Dean Smith, Alan Titus, Juha Uusitalo, Lauri vasar, Klaus Florian Vogt, Hartmuth Welker.

Walter Fink

Walter Fink

De a magyar közreműködőkre sem lehetett panaszunk, a számtalan kis szerepben nyújtott remek produkció elismerése mellett emeljünk ki néhány főbb szereplőt: Németh Judit, Szabóki Tünde, Gál Erika, Fodor Bernadett, Gál Gabi, Kovácsházi István, Bretz Gábor, Perencz Béla, de ugyanígy a hazai erők remek teljesítményének örülhettünk a zenekar és a kórusok esetében is (a Magyar Rádió Zenei Együttesei mellett az évek során a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara, a Nemzeti Énekkar és a Honvéd Férfikar és a Budapesti stúdió Kórus is közreműködött a Wagner-napokon).

Irene Theorin és Christian Franz

Irene Theorin és Christian Franz

De akadtak magyarok a fesztivál visszatérő rendezői között is: a Szemerédy Alexandra – Parditka Magdolna páros, a Wagner-napokon rendezett újra itthon Kovalik Balázs, és remek fiatal karmesterek is szerepeltek: a 2013-as Lohengrint Vajda Gergely vezényelte, Hamar Zsolt pedig saját ifjúsági Lohengrin-feldolgozását, A hattyúlovagot mutathatta be, és természetesen nem lehet elégszer méltatni Fischer Ádám érdemeit sem: művészi munkáját és a Wagner-napok egész szellemiségét meghatározó vezetői működését.

Richard Wagner: A Rajna kincse

Richard Wagner: A Rajna kincse

Hiba volna csupán az előadásokról szólni a Budapesti Wagner-napok tízéves történetét szemlézve, hiszen rendkívül sokoldalú művészi és ismeretterjesztő tevékenység is kötődik a fesztiválhoz. 

Elisabeth Strid

Elisabeth Strid

  A nagy zenedrámák mellett más műfajnak is szerep jutott: 2013-ban Wagner dalai csendültek fel a Fesztivál színházban. A hattyúlovag című, gyerekeknek tartott produkcióról már esett szó, láthattunk kiállításokat a zeneszerzőről és műveiről, lapozgathattunk igényes  kiadványokat a művek hátteréről és asszociációiról, és a produkciók létrejöttéről készült dokumentumfilmeket is megtekinthette a közönség. Így mára a Wagner-napok sokak számára többnapos kulturális utazássá vált, amelyhez még csak nem is kell messzire mennünk.

Nem mindenki ilyen szerencsés azonban, számos néző nagy utat tesz meg a Wagner-élményért. Jóformán a kezdetektől érkeztek érdeklődők a világ különböző országaiból, akár kontinenseken is átrepülve, többen évről évre visszajárnak, az előadásokról pedig a New York Times is beszámolt már.

A fesztivál indulásakor a kitűzött cél valamennyi nagy Wagner-mű bemutatása volt, egészen A bolygó hollandiig visszamenőleg. Közben megünnepeltük a zeneszerző születésének bicentenáriumát (A nürnbergi mesterdalnokok bemutatójával), tavaly pedig színre került az elátkozott hajósról szóló opera is.

Még sincs megállás, már sokan a jövő évi jegyek és bérletek birtokában várják az idei előadásokat, és hogy mire számíthatunk a következő tíz évben? Maradjunk nyitottak és érdeklődők, akkor megláthatjuk!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.