Zenés színház

A Duna-parti Bayreuth

2016.06.09. 11:56
Ajánlom
2016-ban kerek évfordulót ünnepel a Müpa: éppen tíz éve, 2006-ban indult útjára az azóta páratlan sikert arató Budapesti Wagner-napok. A különleges alkalomból a fesztivál történetének legfontosabb eseményeire emlékezünk.

Tíz évvel ezelőtt talán még sokan kételkedve fogadták a bejelentést egy teljes egészében Wagner művészete előtt hódoló budapesti fesztiválról, amely a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarára és Énekkarára támaszkodva mutatná be a zeneszerző legnagyobb műveit. A zenerajongók azonban bizalmat szavaztak a kezdeményezésnek – ebben alighanem szerepe volt az akkor éppen friss bayreuthi tapasztalatokkal rendelkező Fischer Ádám személyének, valamint a nyitóprodukcióban, a Parsifalban szereplő olyan nagy neveknek, mint például a Gurnemanzot éneklő Matti Salminen.

Richard Wagner: Tannhäuser

Richard Wagner: Tannhäuser

Az előadás aztán megszolgálta a bizalmat, a budapesti közönség megcsodálhatta az alig több mint egyéves Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikai lehetőségeit: a karzatokon elhelyezkedő kórusok keltette hangélmény valódi ünneppé varázsolta az estet. Hasonlóképpen sikert aratott a koncerttermi adottságokat kiaknázó félig szcenírozott rendezés is: a letisztult képi világ, a minimalista színpadi megjelenés hozzájárult, hogy a Wagner-zene maradéktalanul érvényesüljön, miközben semmi sem vonta el a figyelmet a színészileg is kiváló előadók legapróbb rezdüléseiről.

Christian Franz

Christian Franz

Ami egyszeri csodának tűnt, az elkövetkező két évben vált tendenciává: a teljes Ring-ciklus bemutatásával világosan kirajzolódott a fesztivál profilja. A vetítésekkel tovább bővültek a félig szcenírozás lehetőségei, a képek, effektek, bábok és persze a táncosok jóvoltából a cselekménynek jóformán valamennyi eleme megmutatkozott, mégis maradt elég tér a fantázia számára, hogy a muzsika által vezetve fesse a nézők elé a wagneri világot.

Eközben a hangversenyteremnek az operaházakénál intimebb belső terében egészen közel érezhettük magunkat az énekesekhez, alakításuk révén a művek mély pszichológiai vetülete is felszínre került. Különlegességnek számított a tetralógia négy részének egymás utáni estéken való eljátszása is, amely ugyan nagy terhet rótt az előadókra, ám a közönséget minden alkalommal rendkívül intenzív élményben részesítette, szinte ki sem kellett szakadni a varázslatból a mű legvégéig. Ez alól a jellegzetesen budapesti hagyomány alól mindössze egyszer történt kivétel, 2012-ben egy-egy nap kihagyással ment a sorozat, ezért az egyes szerepeket végig ugyanaz az énekes játszhatta, a közönség nagy kedvence, Christian Franz pedig valamennyi produkcióban szerepelhetett. 

Az újabb és újabb bemutatókban szokássá vált a színre állítás során a Müpa épületére is valamilyen módon reflektálni. A Ringben a vetítésekben szerepelt, a Trisztán és Izoldában kettéhasadt, a Tannhäuserben – testhezálló feladatként – a dalnokverseny valós helyszíneként szolgált. Nem véletlenül történt így, mindannyian éreztük, hogy amit most látunk, a világ egyetlen más pontján sem történhetne hasonlóképpen. Mindehhez ugyanakkor a legnagyszerűbb vokális élmények is társultak. A Wagner-repertoár kiemelkedő énekesei érkeztek évről évre a fesztiválra, és sokan közülük a következő években is lelkesen visszatértek. Többször megesett az is, hogy egy-egy darab budapesti és bayreuthi szereposztása erős átfedést mutatott, és szinte felsorolni is nehéz a sok nagyságot, aki a tíz év során megfordult a Müpa épületében. Az eddig említetteken kívül, a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány név: Evelyn Herlitzius, Anja Kampe, Petra Lang, Waltraud Meier, Ricarda Merbeth, Camilla Nylund, Michaela Schuster, Hanna Schwarz, Iréne Theorin, Linda Watson, Jelena Zsidkova, Walter Fink, Stephen Gould, Eric F. Halfvarson, Tomasz Konieczny, Jay Hunter Morris, Hanno Müller-Brachmann, James Rutherford, Kurt Rydl, Gerhard Siegel, Bo Skovhus, Robert Dean Smith, Alan Titus, Juha Uusitalo, Lauri vasar, Klaus Florian Vogt, Hartmuth Welker.

Walter Fink

Walter Fink

De a magyar közreműködőkre sem lehetett panaszunk, a számtalan kis szerepben nyújtott remek produkció elismerése mellett emeljünk ki néhány főbb szereplőt: Németh Judit, Szabóki Tünde, Gál Erika, Fodor Bernadett, Gál Gabi, Kovácsházi István, Bretz Gábor, Perencz Béla, de ugyanígy a hazai erők remek teljesítményének örülhettünk a zenekar és a kórusok esetében is (a Magyar Rádió Zenei Együttesei mellett az évek során a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara, a Nemzeti Énekkar és a Honvéd Férfikar és a Budapesti stúdió Kórus is közreműködött a Wagner-napokon).

Irene Theorin és Christian Franz

Irene Theorin és Christian Franz

De akadtak magyarok a fesztivál visszatérő rendezői között is: a Szemerédy Alexandra – Parditka Magdolna páros, a Wagner-napokon rendezett újra itthon Kovalik Balázs, és remek fiatal karmesterek is szerepeltek: a 2013-as Lohengrint Vajda Gergely vezényelte, Hamar Zsolt pedig saját ifjúsági Lohengrin-feldolgozását, A hattyúlovagot mutathatta be, és természetesen nem lehet elégszer méltatni Fischer Ádám érdemeit sem: művészi munkáját és a Wagner-napok egész szellemiségét meghatározó vezetői működését.

Richard Wagner: A Rajna kincse

Richard Wagner: A Rajna kincse

Hiba volna csupán az előadásokról szólni a Budapesti Wagner-napok tízéves történetét szemlézve, hiszen rendkívül sokoldalú művészi és ismeretterjesztő tevékenység is kötődik a fesztiválhoz. 

Elisabeth Strid

Elisabeth Strid

  A nagy zenedrámák mellett más műfajnak is szerep jutott: 2013-ban Wagner dalai csendültek fel a Fesztivál színházban. A hattyúlovag című, gyerekeknek tartott produkcióról már esett szó, láthattunk kiállításokat a zeneszerzőről és műveiről, lapozgathattunk igényes  kiadványokat a művek hátteréről és asszociációiról, és a produkciók létrejöttéről készült dokumentumfilmeket is megtekinthette a közönség. Így mára a Wagner-napok sokak számára többnapos kulturális utazássá vált, amelyhez még csak nem is kell messzire mennünk.

Nem mindenki ilyen szerencsés azonban, számos néző nagy utat tesz meg a Wagner-élményért. Jóformán a kezdetektől érkeztek érdeklődők a világ különböző országaiból, akár kontinenseken is átrepülve, többen évről évre visszajárnak, az előadásokról pedig a New York Times is beszámolt már.

A fesztivál indulásakor a kitűzött cél valamennyi nagy Wagner-mű bemutatása volt, egészen A bolygó hollandiig visszamenőleg. Közben megünnepeltük a zeneszerző születésének bicentenáriumát (A nürnbergi mesterdalnokok bemutatójával), tavaly pedig színre került az elátkozott hajósról szóló opera is.

Még sincs megállás, már sokan a jövő évi jegyek és bérletek birtokában várják az idei előadásokat, és hogy mire számíthatunk a következő tíz évben? Maradjunk nyitottak és érdeklődők, akkor megláthatjuk!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Vizuál

A kikiáltási ár kétszereséért kelt el Czóbel Béla remekműve

Czóbel Béla Kertben című remekműve érte el a legmagasabb leütési árat, de jól szerepelt Hantai Simon és Vörös Géza egy-egy alkotása is a Kieselbach Galéria péntek esti árverésén a Budapest Marriott Hotelben.
Klasszikus

Balázs János a Steinway nagykövete lett

A zongoraművész október 14-én, Hamburgban vehette át a Young Steinway Artist nemzetközi elismerést.
Vizuál

Jeremy Irons a Pradóban bolyong

A művészet templomai sorozat októberi premierfilmjében a fennállásának 200. évfordulóját ünneplő Prado Múzeum hív különleges utazásra.
Vizuál

Miért csillog Erzsébet királyné esküvői ruhájának uszálya?

A Kiscelli Múzeum Templomterében nyílt Ragyogj! - Divat és csillogás című kiállítás a divattörténetben nélkülözhetetlen fényeket és csillogást mutatja be. Szatmári Judit Anna kurátort a divat, a fényűzés és a társadalmi reprezentáció összefüggései érdekelték. Galéria.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Zenés színház hír

José Carreras lesz a miskolci operafesztivál díszvendége

José Carreras hangversenyével nyílik 2020-ban a 20. Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a rendhagyó koncert helyszíne a város jégcsarnoka lesz.
Zenés színház interjú

Egy pálya emlékezete – Ferruccio Furlanetto az Erkel Színházban

A világhírű basszus, Ferruccio Furlanetto tavasszal ünnepelte hetvenedik születésnapját. Szó sincs azonban lezárásról, helyette a jövőbe tekint, és eközben az Erkel Színházban felidézi pályája fő állomásait.