Rusznyák Gábortól nem áll távol a zene világa, rövid ideig zeneszerzést tanult, írt már színpadi kísérőzenét és rendezett vígoperettet. A debreceni Csokonai Színházban most a fantasy világába helyezi Mozart Varázsfuvoláját.
Számomra – koromnál fogva is talán – a Stalker zónája, ez a „varázsfuvola-valóság”, ahová vágyunk
– mondta a rendező Tarkovszkij filmjére utalva –, mert ott mindenféle dolgok történnek, történhetnek velünk. Ez a logika az, amelyben érteni, értelmezni tudom A varázsfuvolát.”
A varázsfuvola próbáján a debreceni Csokonai Színházban (Fotó/Forrás: Máthé András)
A varázsfuvola Mozart egyik legnépszerűbb műve, egyszerre mese, játék és filozófiai mű, melyet rendkívül izgalmassá tesz a szabadkőműves szimbolika. Mozart zenéje zseniális, a librettó viszont már-már zavaros. De talán pont ez az ellentmondásosság, a létezés ellentmondásossága áll ennek a műnek a középpontjában – vallják az alkotók. –
Senki és semmi nem az, aminek elsőre látszik, talán csak a szerelem és a szeretet.
A varázsfuvola próbáján a debreceni Csokonai Színházban (Fotó/Forrás: Máthé András)
Kialakulatlan, éretlen személyiségek, gyermekek futnak kígyók elől, és keresik, kergetik egymást, a boldogságot, kutatják az élet értelmét, miközben lehet, hogy az élete értelme maga a keresés. Ez a sokrétegű, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató mű minden korosztály számára tartogat mondanivalót.
A főbb szerepekben Kovács István (Sarastro), Kolonits Klára/Varga Viktória (Éj Királynője), Molnár Ágnes (Pamina), Balczó Péter/Turpinszky Gippert Béla (Tamino), Donkó Imre (Papageno), Zábrádi Annamária (Papagena) és Böjte Sándor (Monostatos) látható. A bemutatóra április 28-án kerül sor.
hírlevél
