Zenés színház

A felesleges ember a Tavaszi Fesztiválon

2016.04.08. 17:34
Ajánlom
A Tavaszi Fesztivál programjai között két olyan előadást is láthat majd a közönség, amelyek Puskin műveiből készültek. Az egyik Rachmaninov Aleko című egyfelvonásos operája, amely Cigányok című elbeszélő költeményből készült, a másik pedig Csajkovkszij A pikk dáma című háromfelvonásos operája, amelyet Puskin azonos című novellája alapján írt a zeneszerző.

Míg Puskin A cigányok főhősének, Alekonak személyében megteremtette a “felesleges ember” figurájának egyik első képviselőjét, az 1834-ben írt novellában a kísértethistóriákat parodizálta ki. Kegyetlenül humoros gúnyrajzának főhőse egy gyors meggazdagodásra vágyó fiatalember, Hermann, aki kész mindent feláldozni azért, hogy a lapjárás neki kedvezzen. Egyetlen cél hajtja: megtudni a nyerést jelentő három kártyát és hozzájutni a szerencse és a szerinte ezzel párban járó boldogság titkához. Hermann nem riad vissza semmitől, de végül elbukik és őrültek házába kerül. Figurájában Puskin korának és társadalmának kritikus rajzát tárja elénk: a Hermannhoz hasonlók számára csak egyetlen esély létezik, egyetlen lapra tehetik fel életüket, hiszen a szegénységből csak a szerencse révén lehet kitörni, más út egyszerűen nincs.

C98A8363 másolata

C98A8363 másolata

Míg Puskin novellájában a társadalomkritikai él igen erős, addig Csajkovszkij 1890-ben elkészült, háromfelvonásos operájában már egyrészt könnyedebb hangot üt meg, másrészt tragikusabb történetet formál az eredeti novellánál - romantikus szerelmi drámát komponált egy olyan párról, akik valójában soha nem találnak egymásra. Naplójának és leveleinek tanúsága szerint a zeneszerző mély átéléssel merült el A pikk dáma szenvedélyeinek világában.

Az előadásra ide kattintva válthatja meg jegyét!

A cári színház eredetileg Klenovszkijt, Csajkovszkij tanítványát bízta meg, de mivel ő igen lassan haladt a munkával, átvette tőle Csajkovszkij és végül számos pontos változtatott a puskini történeten. Az opera szövegkönyvét a zeneszerző öccse, állandó alkotótársa, Mogyeszt írta, de a dramaturgia végleges kialakítását a zeneszerző végezte. Az ősbemutató 1890-ben volt Szentpéterváron, Magyarországon először 1945-ben mutatták be az Operaházban.

Az operaváltozatban a főszereplő Liza annak a gazdag grófnőnek az unokája, akinek csodálatos meggazdagodási történetét meghallva Hermann minden vágya megtudni tőle a “kártya titkát”, amellyel mesés vagyonra tehet majd ő is szert. Puskin novellájában Liza kevésbé előkelő, csupán fogadott gyermekként szerepel, és nincsen hercegi udvarlója sem, mint az operai Lizának Jeleckij herceg készül megkérni a kezét. Míg a puskini változatban Hermann és Liza útjai elválnak és Liza hozzámegy egy alacsonyabb rangú, de tehetős emberhez, addig az opera sokkal drámaiabb véget ér: Liza csalódásában a Névába veti magát és végül Hermannra is a halál vár.

pikovaya-dama8 másolata

pikovaya-dama8 másolata

Az opera története szerint Liza, a gazdag grófnő unokája boldogan készülne esküvőjére Jeleckij herceggel, ám egy napon a parkban összetalálkozik egy vonzó fiatalemberrel, akit utána nem tud kiverni a gondolataiból. Hermann alacsony származása miatt nem is álmodhat arról, hogy elnyeri a gazdag leány kezét, de amikor megismeri a grófnő hihetetlen meggazdagodásának történetét, többé nem érdekli más, csak az, hogy megtudja, mi az a három nyertes kártya, amellyel a grófnő is megszerezte mesés vagyonát. Bár Liza kész feladni házasságát és felborítva minden szabályt, szerelmet vall Hermannak, a férfit már nem érdekli más, csak a pénz és a kártya titka, egyenesen beleőrül a pénzsóvárgásba. Végignézi, hogy Liza megöli magát, majd amikor a harmadik felvonásban a mindent eldöntő kártyajátszmában mégsem sikerül nyernie, egy pillanat alatt átgondolja életét, kirántja pisztolyát és golyót repít a fejébe.

A történet eredetileg I. Sándor cár idejében játszódott, de Csajkovszkij ezen is változtatott és áttette Nagy Katalin uralkodásának idejére, hogy az általa annyira kedvelt rokokó zenéjét utalások szintjén beleszőhesse az operába. Papp Márta zenetörténész szerint „Csajkovszkijnak a Pikk dámában sikerült szerencsés egyensúlyt kialakítania a hagyományos drámai helyzetek és a számára oly fontos szubjektív líra között.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.