Míg Puskin A cigányok főhősének, Alekonak személyében megteremtette a “felesleges ember” figurájának egyik első képviselőjét, az 1834-ben írt novellában a kísértethistóriákat parodizálta ki. Kegyetlenül humoros gúnyrajzának főhőse egy gyors meggazdagodásra vágyó fiatalember, Hermann, aki kész mindent feláldozni azért, hogy a lapjárás neki kedvezzen. Egyetlen cél hajtja: megtudni a nyerést jelentő három kártyát és hozzájutni a szerencse és a szerinte ezzel párban járó boldogság titkához. Hermann nem riad vissza semmitől, de végül elbukik és őrültek házába kerül. Figurájában Puskin korának és társadalmának kritikus rajzát tárja elénk: a Hermannhoz hasonlók számára csak egyetlen esély létezik, egyetlen lapra tehetik fel életüket, hiszen a szegénységből csak a szerencse révén lehet kitörni, más út egyszerűen nincs.
C98A8363 másolata
Míg Puskin novellájában a társadalomkritikai él igen erős, addig Csajkovszkij 1890-ben elkészült, háromfelvonásos operájában már egyrészt könnyedebb hangot üt meg, másrészt tragikusabb történetet formál az eredeti novellánál - romantikus szerelmi drámát komponált egy olyan párról, akik valójában soha nem találnak egymásra. Naplójának és leveleinek tanúsága szerint a zeneszerző mély átéléssel merült el A pikk dáma szenvedélyeinek világában.
Az előadásra ide kattintva válthatja meg jegyét!
A cári színház eredetileg Klenovszkijt, Csajkovszkij tanítványát bízta meg, de mivel ő igen lassan haladt a munkával, átvette tőle Csajkovszkij és végül számos pontos változtatott a puskini történeten. Az opera szövegkönyvét a zeneszerző öccse, állandó alkotótársa, Mogyeszt írta, de a dramaturgia végleges kialakítását a zeneszerző végezte. Az ősbemutató 1890-ben volt Szentpéterváron, Magyarországon először 1945-ben mutatták be az Operaházban.
Az operaváltozatban a főszereplő Liza annak a gazdag grófnőnek az unokája, akinek csodálatos meggazdagodási történetét meghallva Hermann minden vágya megtudni tőle a “kártya titkát”, amellyel mesés vagyonra tehet majd ő is szert. Puskin novellájában Liza kevésbé előkelő, csupán fogadott gyermekként szerepel, és nincsen hercegi udvarlója sem, mint az operai Lizának Jeleckij herceg készül megkérni a kezét. Míg a puskini változatban Hermann és Liza útjai elválnak és Liza hozzámegy egy alacsonyabb rangú, de tehetős emberhez, addig az opera sokkal drámaiabb véget ér: Liza csalódásában a Névába veti magát és végül Hermannra is a halál vár.
pikovaya-dama8 másolata
Az opera története szerint Liza, a gazdag grófnő unokája boldogan készülne esküvőjére Jeleckij herceggel, ám egy napon a parkban összetalálkozik egy vonzó fiatalemberrel, akit utána nem tud kiverni a gondolataiból. Hermann alacsony származása miatt nem is álmodhat arról, hogy elnyeri a gazdag leány kezét, de amikor megismeri a grófnő hihetetlen meggazdagodásának történetét, többé nem érdekli más, csak az, hogy megtudja, mi az a három nyertes kártya, amellyel a grófnő is megszerezte mesés vagyonát. Bár Liza kész feladni házasságát és felborítva minden szabályt, szerelmet vall Hermannak, a férfit már nem érdekli más, csak a pénz és a kártya titka, egyenesen beleőrül a pénzsóvárgásba. Végignézi, hogy Liza megöli magát, majd amikor a harmadik felvonásban a mindent eldöntő kártyajátszmában mégsem sikerül nyernie, egy pillanat alatt átgondolja életét, kirántja pisztolyát és golyót repít a fejébe.
A történet eredetileg I. Sándor cár idejében játszódott, de Csajkovszkij ezen is változtatott és áttette Nagy Katalin uralkodásának idejére, hogy az általa annyira kedvelt rokokó zenéjét utalások szintjén beleszőhesse az operába. Papp Márta zenetörténész szerint „Csajkovszkijnak a Pikk dámában sikerült szerencsés egyensúlyt kialakítania a hagyományos drámai helyzetek és a számára oly fontos szubjektív líra között.”
hírlevél
