Zenés színház

A felesleges ember a Tavaszi Fesztiválon

2016.04.08. 17:34
Ajánlom
A Tavaszi Fesztivál programjai között két olyan előadást is láthat majd a közönség, amelyek Puskin műveiből készültek. Az egyik Rachmaninov Aleko című egyfelvonásos operája, amely Cigányok című elbeszélő költeményből készült, a másik pedig Csajkovkszij A pikk dáma című háromfelvonásos operája, amelyet Puskin azonos című novellája alapján írt a zeneszerző.

Míg Puskin A cigányok főhősének, Alekonak személyében megteremtette a “felesleges ember” figurájának egyik első képviselőjét, az 1834-ben írt novellában a kísértethistóriákat parodizálta ki. Kegyetlenül humoros gúnyrajzának főhőse egy gyors meggazdagodásra vágyó fiatalember, Hermann, aki kész mindent feláldozni azért, hogy a lapjárás neki kedvezzen. Egyetlen cél hajtja: megtudni a nyerést jelentő három kártyát és hozzájutni a szerencse és a szerinte ezzel párban járó boldogság titkához. Hermann nem riad vissza semmitől, de végül elbukik és őrültek házába kerül. Figurájában Puskin korának és társadalmának kritikus rajzát tárja elénk: a Hermannhoz hasonlók számára csak egyetlen esély létezik, egyetlen lapra tehetik fel életüket, hiszen a szegénységből csak a szerencse révén lehet kitörni, más út egyszerűen nincs.

C98A8363 másolata

C98A8363 másolata

Míg Puskin novellájában a társadalomkritikai él igen erős, addig Csajkovszkij 1890-ben elkészült, háromfelvonásos operájában már egyrészt könnyedebb hangot üt meg, másrészt tragikusabb történetet formál az eredeti novellánál - romantikus szerelmi drámát komponált egy olyan párról, akik valójában soha nem találnak egymásra. Naplójának és leveleinek tanúsága szerint a zeneszerző mély átéléssel merült el A pikk dáma szenvedélyeinek világában.

Az előadásra ide kattintva válthatja meg jegyét!

A cári színház eredetileg Klenovszkijt, Csajkovszkij tanítványát bízta meg, de mivel ő igen lassan haladt a munkával, átvette tőle Csajkovszkij és végül számos pontos változtatott a puskini történeten. Az opera szövegkönyvét a zeneszerző öccse, állandó alkotótársa, Mogyeszt írta, de a dramaturgia végleges kialakítását a zeneszerző végezte. Az ősbemutató 1890-ben volt Szentpéterváron, Magyarországon először 1945-ben mutatták be az Operaházban.

Az operaváltozatban a főszereplő Liza annak a gazdag grófnőnek az unokája, akinek csodálatos meggazdagodási történetét meghallva Hermann minden vágya megtudni tőle a “kártya titkát”, amellyel mesés vagyonra tehet majd ő is szert. Puskin novellájában Liza kevésbé előkelő, csupán fogadott gyermekként szerepel, és nincsen hercegi udvarlója sem, mint az operai Lizának Jeleckij herceg készül megkérni a kezét. Míg a puskini változatban Hermann és Liza útjai elválnak és Liza hozzámegy egy alacsonyabb rangú, de tehetős emberhez, addig az opera sokkal drámaiabb véget ér: Liza csalódásában a Névába veti magát és végül Hermannra is a halál vár.

pikovaya-dama8 másolata

pikovaya-dama8 másolata

Az opera története szerint Liza, a gazdag grófnő unokája boldogan készülne esküvőjére Jeleckij herceggel, ám egy napon a parkban összetalálkozik egy vonzó fiatalemberrel, akit utána nem tud kiverni a gondolataiból. Hermann alacsony származása miatt nem is álmodhat arról, hogy elnyeri a gazdag leány kezét, de amikor megismeri a grófnő hihetetlen meggazdagodásának történetét, többé nem érdekli más, csak az, hogy megtudja, mi az a három nyertes kártya, amellyel a grófnő is megszerezte mesés vagyonát. Bár Liza kész feladni házasságát és felborítva minden szabályt, szerelmet vall Hermannak, a férfit már nem érdekli más, csak a pénz és a kártya titka, egyenesen beleőrül a pénzsóvárgásba. Végignézi, hogy Liza megöli magát, majd amikor a harmadik felvonásban a mindent eldöntő kártyajátszmában mégsem sikerül nyernie, egy pillanat alatt átgondolja életét, kirántja pisztolyát és golyót repít a fejébe.

A történet eredetileg I. Sándor cár idejében játszódott, de Csajkovszkij ezen is változtatott és áttette Nagy Katalin uralkodásának idejére, hogy az általa annyira kedvelt rokokó zenéjét utalások szintjén beleszőhesse az operába. Papp Márta zenetörténész szerint „Csajkovszkijnak a Pikk dámában sikerült szerencsés egyensúlyt kialakítania a hagyományos drámai helyzetek és a számára oly fontos szubjektív líra között.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.
Zenés színház ajánló

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.