Zenés színház

„A Fidelio egy feminista opera”

Interjú Gábor Sylvie rendezővel
2018.10.30. 09:15
Ajánlom
November 3-án Beethoven egyetlen operája, a Fidelio kerül a Müpa színpadára. A produkció rendezője, Gábor Sylvie úgy véli, hogy a főhősnő, Leonora a zeneszerző nőeszménye lehetett.

Nagyon ritkán kerül műsorra Beethoven egyetlen operája, a Fidelio. Ha nem tévedek, jó tíz éve szerepelt az Operaházban Fischer Ádám idején. Mit gondol, mi ennek az oka?

Nagyon nehéz kiállítani egy ideális szereposztást, elkerülhetetlen külföldi énekesek meghívása, ami azonnal meglátszik az előadás költségvetésében is. Ráadásul ez egy hangilag és dramaturgiailag is sokkal nehezebb opera, mint – teszem azt – a Don Pasquale.

A Fidelio kapcsán a zenetörténészek még azon is vitatkoznak, hogy a stílusjegyek alapján egyáltalán operának számít-e.

Az egyik ilyen nem operai jellegzetesség, hogy prózai részek vannak benne a recitativók helyett. Ez nagyobb mozgásteret ad a rendezőnek?

Mi éppen azzal csináltunk benne mozgásteret, hogy a prózai részeket kivettük belőle (nevet). Német nyelvterületről jöttem, és annál borzalmasabbat elképzelni sem tudok, mikor nem anyanyelvi operaénekesek prózát mondanak, ráadásul, mivel énekesekről beszélünk, ők sokszor még az anyanyelvi prózamondáshoz sem vannak feltétlenül hozzászokva. (Ebben a szereposztásban Szabóki Tünde és Eugene Amesmann kiválóan beszéli a nyelvet, de a többiek inkább angolosak.) És mivel a darab mondanivalója próza nélkül is abszolút érthető, megegyeztünk Hollerung Gáborral, az est zenei vezetőjével, hogy húzzuk ezeket a részeket.

Sylvie_Gabor2_c_Barsony_Peter-113143.jpg

Gábor Sylvie (Fotó/Forrás: Bársony Péter)

Hogyan lehet megfogni ezt a szokatlan műalkotást?

A Fidelio kapcsán mindig azt mondjuk, hogy ez egy szabadító opera. De mi ma a szabadság? Az, hogy fizikálisan jól vagyok, nem vagyok bezárva, csak a kérdés egyik dimenziója. Ugyanilyen börtön tud lenni a saját fantáziánk is. Ez a kérdés végigkíséri a darabot. A tercettben Leonora, Rocco és Marcellina ugyanabból a helyzetből mást-mást olvasnak ki, úgy énekelnek, hogy a gondolataik közben mégsem találkoznak.

Ha jól értem, megjelenik a politikai értelemben vett szabadság, illetve a psziché szabadsága is.

A nyitányban szeretném megmutatni, hogy Florestan miért került börtönbe. Azt találtuk ki, hogy legyen ő egy képzőművész, akit az önkényes Pizzaro megfigyeltet. Részben az Equilibrium című film volt rám hatással [Kurt Wimmer 2002-es, Christian Bale főszereplésével forgatott alkotása – a szerk.], amelyben egy olyan világot látunk, amelyben az érzést betiltották, és az emberek tablettákat szednek ellene. Aztán valaki úgy dönt, hogy elég, nem veszi be többé a pirulákat, és amikor elkezd érezni, épp Beethoven szól. Ez indította el a gondolataimat…

Hogy jelenik meg majd mindez a színpadon?

A cselekmény egyik szintje, amelyet az Operakalauzból bárki megismerhet, a színpadon kap helyet, mindazt az érzés- és fantáziafolyamot, amely a szereplők fejében zajlik, kivetítjük, ehhez forgattunk néhány kisfilmet.

Félig szcenírozottként hirdetik az előadást. Vannak előnyei és hátrányai, hogy a Müpában kerül színre, és nem kőszínházban?

Akusztikai szempontból hatalmas előnyünk van a Müpával, annak ellenére, hogy nincsen füstgép, függöny és forgószínpad sem. Abból tudok főzni, amim van, de egy nagyszerű csapattal dolgozok együtt.

Az operarendezésnek mindig fontos része a zene, az, hogy a rendező ismerje a kottát, a zene hangsúlyait, csúcspontjait. Milyen a Dohnányi Zenekarral együtt dolgozni, mikről egyeztetnek Hollerung Gáborral?

Már a harmadik produkciót csinálom együtt Hollerung Gáborral, az első közös munkánk a János-passió volt. Akkor, illetve most is kértem, hogy üljünk le, hadd mondjam el, milyen koncepció van a fejemben, és mik azok a zenei kérdések, amelyekben segítségre szorulok. Egy példa: Gábor a János-passióval kapcsolatban elmondta, hogy amikor Bachnál fuvola szól, annak erotikus töltete van. Én ezt nem tudtam, s ezzel az információval egészen más színt tudtam adni a jelenetnek. A Fidelio kapcsán is akadtak ilyen pillanatok.

44679952_10155732051301129_4240318351169028096_n-110157.jpg

Szabóki Tünde nadrágszerepben, mellette Sáfár Orsolya. Filmek is készültek a müpás Fidelióhoz. (Fotó/Forrás: Müpa Budapest )

Leonora egy bátor, erős nő, mint olyan, ritka az operairodalomban. Van-e jelentősége annak, hogy a Fideliót Ön, egy női rendező jegyzi?

Rendezői szempontból úgy gondolom, hogy bizonyos témákról más mondanivalója lehet egy nőnek és más egy férfinak.

A mostani darab kapcsán nem hiszem, hogy komoly különbséget jelentene női mivoltom, talán csak annyit, hogy feltehetően más pillanatokat emelek ki, hangsúlyozva a karakterek belső érzelmi világát, ill. az egyéni fantáziát. Nekem a szabadság abból a szempontból is fontos, hogy mihez kezdünk vele. Mi történik Florestannal, aki több évi bezártság után hirtelen kiszabadul, hogyan folytatódik a házassága? Amikor például a világháborúban a férfiak elmentek a frontra, a nők kénytelenek voltak átvenni a férfiak szerepét. Szerencsés esetben testileg, lelkileg megcsonkítva, de hazatért a férfi, megpróbálta visszavenni a helyét, és a házastársi kapcsolatát ott folytatni, ahol abbahagyta. Példák tucatjai bizonyítják, hogy ez lehetetlen volt. A Fidelio kapcsán fel szeretném tenni kérdést: és innen hogyan tovább?

Ez gyakorlatilag egy feminista opera, ami szerintem abból adódik, hogy Leonora önfeláldozó, végsőkig elmenő karaktere igazából Beethoven személyes partnerideálja volt:

hogy legyen egy olyan párja, aki ennyire szereti, aki ennyi mindent megtesz érte. Szerelemeinek hosszú sorát ismeri az irodalomtörténet, de egyiknél sem talált igazi boldogságra. Amit keresés közben talált, az – történészek szerint – csupán a szifilisz volt, amitől állítólag végül a hallását is elvesztette…

A Fidelio november 3-án 19:30-kor kerül a Müpa hangversenytermének színpadára. A Budafoki Dohnányi Zenekart, a Cantemus Vegyeskart, a Magyar Állami Operaház Férfikarát és a Budapesti Akadémiai Kórustársaságot Hollerung Gábor vezényli. A főbb szerepekben Szabóki Tünde, Eugene Amesmann, Cser Péter, Cser Krisztián, James Moellenhoff és Sáfár Orsolya.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.
Zenés színház rossini

A pesarói hattyú

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.
Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.