Zenés színház

A főszerepben Jago

2015.10.05. 07:41
Ajánlom
Ahogy Stefano Poda színpadán győzelmet vett a sötétség a világosság felett, úgy kerekedett fölébe Jago is Otellónak – énekesi teljesítmény tekintetében. És ne marasztaljuk el az Operaházat, amiért külhoniaknak adja a magyarok munkáját: legutóbbi látogatásával ellentétben most érdemes volt Pinchas Steinberget állítaniuk a karmesteri pulpitusra.

Ha másra nem is, Stefano Poda fekete-fehér színpadképére, mely helyenként vérvörös fényben úszott, mindenképpen emlékezni fog az Operaház közönsége az Otello kapcsán. Az olasz mester más munkáihoz hasonlóan ezúttal is letisztult szimbolikával, puritán formákkal ellensúlyozta az ízig-vérig modern koncepciót és külcsínt. Nem csak rendkívül esztétikus, hanem roppant hatásos látványt is nyújt az oldalról kinyúló kezekből és a hatalmas, sarkán álló négyzetből álló díszlet; monumentalitását nem lehet elvitatni. A mediterrán helyszín cseréjével a jelmezek is mennek: helyükbe fekete bőrkabátokat, köpenyeket és nadrágokat kapunk.

Poda Otellója sötétebb, mint Shakespeare vagy Verdi eredetije, és bár néha túlzásnak tűnik a kiúttalan világ naturalista, szikár ábrázolása, kétségkívül nem funkciótalan a viharjelenet meztelen felsőtestekben gazdag képe, sem az első felvonás szerelmi jelenete felett kártékonyan őrködő Halál angyala. Poda minimalista, kimérten bánik a szimbólumokkal, nem száll szembe a zenével, nem modernkedik, hanem modern. Egyszerűen hagyja, hogy a színpad kopársága beszippantsa a nézőt. És ez jó eséllyel meg is történik, még ha a második részt meg is viseli a színpadkép statikussága – egyazon díszletben zajlik ugyanis az egész opera –, és így a tragédia némileg fékezett lendülettel halad a zárlat felé.

S ha gonosz vagyok, mondhatom, hogy először egy nevetséges sisak zökkent ki: például Cassio fején díszeleg egy ilyen, csillogó kövekkel van kirakva. Megyek tovább: hiába volt nagyon hangsúlyos a könyörgőn – vagy épp fenyegetőn – kinyúló kezek motívuma, mégsem hozta ki az ötletből a maximumot a rendező, a Jago cselszövését szimbolizáló kötelek pedig inkább ügyetlennek és körülményesnek hatottak a gyakorlatban. És lehetetlen panasz nélkül hagyni Desdemona erőtlenül előadott meggyilkolását, illetve Otello hasonlóan hiteltelen öngyilkosságát. Fájdalmas öngól az ilyen hiba egy modern, újító rendezésben: épp az ilyen jelenetekre hivatkoznak sokszor az opera „idejemúlt” műfajától viszolygók. De ha ezekért jár is az Arany Málna, dicséretet érdemel a díszletet jól kihasználó jelenet, melyben Otello hallgatja ki Cassio és Jago párbeszédét.

Annál érdekesebb a két férfi főszereplő oppozíciója. Sok Shakespeare-kutató tartja Jagót a mór vezér sötétebb oldalának: az álnok zászlós nem más, mint Otello félelmeinek, gyanúinak, agressziójának kivetülése. Ezúttal a lélek sötét oldala, Jago érvényesült inkább. Ha a történet nem is engedi, színpadi jelenlét szempontjából egyértelműen domináns karakterré vált, míg a címszereplő testi jellegzetességeitől, barna bőrétől, tekintélyt parancsoló megjelenésétől is megfosztatott. Otello szerepében Lance Ryan nem ért fel Kálmándi Mihály Jagójával, akinek kiválóan illik a szerep (most énekli először), s képes volt a manapság oly divatos „rokonszenves főgonoszt” az opera műfajába átmenteni. Persze a kanadai tenor is hamar magára talált, s a szerelmi jelenetben már méltó partnerévé vált Létay Kiss Gabriellának, aki előnytelen hajviselete és öltözéke ellenére remekelt. Ezúttal a primadonnai karaktert csupán hangjával közvetítve, s a történet áldozatszerepét maradéktalanul felvéve alakította Desdemonát.

Az este legemlékezetesebb pillanatát jelentő Ave Mariáért már érdemes volt jegyet váltani az előadásra. Meg kell mondanom, jót tett az énekesi gárdának a wagneri vonalról érkező vérátömlesztés is: mind Ryan, mind Németh Judit a német mester műveinek tolmácsolója, s az utóbbi Emilia szerepében kiválóan teljesíti apró, de jelentékeny feladatát.

Noha a tavalyi Tannhäuser után joggal szívták a fogukat sokan, hogy miért is kell drága külföldi karmestert szerződtetni, főleg, ha itthon jobbat is találhatunk, Pinchas Steinberg most nem okozott csalódást, az Otello zenéje végig gondosan interpretált, eleven és tüzes maradt. Nem utolsósorban az Operaház énekkarát és gyermekkarát is méltatnom kell: mesterműhöz méltón tették fel a pontot Steinberg remekül megrajzolt i betűjének tetejére.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Klasszikus

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Klasszikus

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Színház

Három alkotás szerzői kaptak idén Kortárs Magyar Dráma-díjat

Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya szövegét díjazták a Radnóti Zsuzsa által alapított elismeréssel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Plácido Domingo bocsánatot kért

A világhírű spanyol operaénekes közleményben kért bocsánatot azoktól a nőktől, akik szexuális zaklatással vádolták meg az elmúlt fél évben - adta hírül a spanyol média kedden.
Zenés színház ajánló

Egyiptom királyaként mutatkozik be Köpeczi Sándor az Aidában

Egyiptom királyának szerepét Köpeczi Sándor énekli az Erkel Színház februári Aida-előadásaiban. A fiatal magyar basszista januárban Verdi-interpretációjáért különdíjat nyert a barcelonai Gran Teatre del Liceuban megrendezett, rangos Tenor Viñas nemzetközi énekversenyen.
Zenés színház hír

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.
Zenés színház magazin

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Zenés színház ajánló

Mozart zenéje kíséri az apokalipszist a k2 Színház új előadásán

A k2 Színház új, abszurd és melankolikus bemutatója Mozart Dies irae-szekvenciájából indul ki, hogy a Requiem hangjain keresztül rákérdezzen, miért akarja megúszni az európai ember újra és újra a poklok poklát.