Zenés színház

A francia romantikus operák és a Werther Budapesten

2015.10.25. 08:31
Ajánlom
A 19. századi francia operák jó része sohasem tudott Magyarországon akkora népszerűséget kivívni magának, mint az olasz vagy a német dalművek. Míg jelentős részük lassan egy évszázada pihen a kottatárak polcain, addig a Faust és a Carmen sikere és játszottsága Verdi, Puccini és Erkel műveivel vetekszik. A Werther-premier előtt érdemes körbenézi, milyen daraboknak tapsoltak egykor a hazai operarajongók.

Valószínűleg Auber Fra Diavolója volt az első francia vígopera, ami Pesten még a Nemzeti Színház megnyitása előtt, 1835-ben megszólalt, Zerlina szerepében a legendás Dérynével. A mű az új színházba is átkerült, majd sorra követték Hérold, Boieldieu és Auber mára jórészt elfeledett remekei. A legtovább A portici néma tartotta magát, sikerének egyik titka az lehetett, hogy a címszerepet sokszor Márkus Emília, „a szőke csoda”, Nizsinszkij anyósa játszotta.

werther4 1984

werther4 1984

A francia nagyoperák sorát 1842-ben, nem sokkal a párizsi ősbemutató után A zsidónő nyitotta meg Halévy-től, majd egy évvel később indult Meyerbeer műveinek páratlan sikerszériája. A Berlinben született mester hat operáját játszották Pesten: az Ördög Róbertet, A prófétát, a Hugenottákat, az Észak csillagát, a Dinorah-tés Az afrikai nőt. Amíg származása miatt a politika végleg le nem parancsolta a komponista műveit a színpadról, azaz az 1930-as évekig, a Nemzeti Színház és az Operaház közönsége kerek ezer estén át gyönyörködhetett a látványos előadásokban. A Faust 1863 óta szinte folyamatosan műsoron van, míg Gounod másik műve, a Rómeó és Júlia is legalább százszor megszólalt már. Offenbach operettjei 1861 óta szórakoztatják a nézőket, viszont a Hoffmann meséit először a Népszínház játszotta, és csak a századfordulón vette műsorára az Operaház. Ki gondolná, hogy olyan mára elfeledett műveknek, mint David Lalla Roukh-ja, vagy Grisar Jó éjt Pantalon úrja, nyolcvanhárom, illetve negyven előadása volt?

Az 1870-es években három francia újdonság hódította meg a Nemzeti Színház közönségét: két Thomas-dalmű: a Hamlet (1870) és a Mignon (1873), valamint a Carmen (1876), amely a mai napig a legtöbbet játszott opera Budapesten. Két Keleten játszódó 19. századi műről érdemes még megemlékezni, amelyek már az Operaházban kerültek bemutatásra: a Lakmé 1887-ben, a Sámson és Delila pedig meglepően későn, 1904-ben.

A francia operák történetében mindenképpen önálló fejezet illeti meg Jules Massenet-t (1842–1912). A termékeny szerző mindegy negyven operát, tíz oratóriumot, négy balettet és számos dalt komponált szimfonikus művei mellett. Kortársai közül éppen Massenet volt az, aki a leginkább ráérzett a közönség igényeire, ezért művei, ha nem is mind időtállóak, de néhányuk azért biztosította a szerző hallhatatlanságát. Operái a legváltozatosabb librettókra készültek, francia társaihoz hasonlóan őt is vonzotta a mesés Kelet világa, de komponált verista egyfelvonásost és szentimentális polgári drámát is.

A Nemzeti Színházban először az Indiában játszódó ötfelvonásos Lahore királya került színre. Szerethette a közönség, mert négy év alatt harmincszor játszották, majd az Operaházban újabb ötször. A Keresztelő Szent János történetet feldolgozó Heródiás már nem volt ennyire sikeres, pedig egyik előadását 1885-ben a Pestre látogató Massenet vezényelte. Nikisch Artúré az érdem, hogy alig négy hónappal a londoni ősbemutató után, Brüsszelt, Párizst, New Yorkot és Milánót megelőzve 1894. október 4-én bemutatta A navarrai lányt. A spanyolországi, karlista háborús rémdráma épp jókor érkezett a Parasztbecsület és a Bajazzók lázában égő Pestre, ahol negyvennyolcszor volt műsoron. Kilenc évvel Puccini Manon Lescaut-ja után, 1905-ben, kiváló szereposztásban (a címszerepet Szamosi Elza és Szoyer Ilonka, Des Grieux-t Georg Anthes és Arányi Dezső énekelte) mutatták be a Manont. Az opera egészen 1944-ig műsoron maradt, nyolcvan előadást ért meg (Puccini operáját a világháború előtt csak feleennyiszer játszották). A szerző halála után, 1924-ben jutott el Pestre a Thaïs. Az alexandriai kurtizán megtérésének története nem igazán érdekelte az Operaház közönségét, a mű mindössze húsz előadást ért meg, hiába vendégeskedtek benne olyan világnagyságok, mint Maria Jeritza vagy Marcel Journet.

werther2 1984

werther2 1984

Kilencvenkét évvel a bemutatója után, 1984-ben jutott el hozzánk Massenet egyik legnépszerűbb operája, a Werther. Az Erkel színházi produkciót Kórodi András vezényelte, Mikó András rendezte, a kettős szereposztásban Kelen Péter és Bándi János alakította a címszerepet, Takács Klára és Takács Tamara Charlotte-ot. Nehéz megérteni, miért nem jutott el hozzánk korábban a mű, hiszen a színháznak szinte sohasem lett volna gondja kiosztani a mű főszerepeit. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy milyen kiváló Werther lehetett volna Arányi Dezső, Pataky Kálmán vagy Ilosfalvy Róbert...

Pedig az opera az 1892-es ősbemutató után sorra hódította meg a jelentős városokat, Bécs után Genf, Párizs, Brüsszel, Chicago, New York, Szentpétervár (ekkor készült Mattia Battistini számára a bariton változat), London és Milánó következett. A Werther az első széria után ugyan időnként felbukkant a színházak műsorán, de nem volt igazán népszerű darab. Az 1980-as években azonban olyan tenorcsillagok, mint Alfredo Kraus, Plácido Domingo vagy José Carreras tanulták meg és énekelték világszerte a címszerepet. Nekik köszönhető, hogy napjainkban a Werther az egyik legnépszerűbb francia opera. Tíz éve éppen e mű bécsi felújításán robbant be a köztudatba Elīna Garanča. A Werthert jelenleg is számos operaház tartja műsorán, olyan kiválóságokkal, mint Rolando Villazón, Jonas Kaufmann és Thomas Hampson.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Színház

Kállai Ferenc, az egyik legsokoldalúbb magyar színész

Tíz éve, 2010. július 11-én halt meg Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze. 
Vizuál

Elárverezik Katharine Hepburn Howard Hughesnak írott szerelmesleveleit

Hughes és Hepburn romantikus kapcsolata másfél évig tartott. Nem házasodtak össze, de szerelmi történetük nagy port kavart annak idején Hollywoodban, és a 2004-ben bemutatott Aviátor című filmben is megörökítették.
Jazz/World

Kiütötték a Fonó falát!

A kényszerű koncertszünetben elkészült a Fonó új, szabadtéri színpada!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.
Zenés színház ajánló

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.