Zenés színház

A francia romantikus operák és a Werther Budapesten

2015.10.25. 08:31
Ajánlom
A 19. századi francia operák jó része sohasem tudott Magyarországon akkora népszerűséget kivívni magának, mint az olasz vagy a német dalművek. Míg jelentős részük lassan egy évszázada pihen a kottatárak polcain, addig a Faust és a Carmen sikere és játszottsága Verdi, Puccini és Erkel műveivel vetekszik. A Werther-premier előtt érdemes körbenézi, milyen daraboknak tapsoltak egykor a hazai operarajongók.

Valószínűleg Auber Fra Diavolója volt az első francia vígopera, ami Pesten még a Nemzeti Színház megnyitása előtt, 1835-ben megszólalt, Zerlina szerepében a legendás Dérynével. A mű az új színházba is átkerült, majd sorra követték Hérold, Boieldieu és Auber mára jórészt elfeledett remekei. A legtovább A portici néma tartotta magát, sikerének egyik titka az lehetett, hogy a címszerepet sokszor Márkus Emília, „a szőke csoda”, Nizsinszkij anyósa játszotta.

werther4 1984

werther4 1984

A francia nagyoperák sorát 1842-ben, nem sokkal a párizsi ősbemutató után A zsidónő nyitotta meg Halévy-től, majd egy évvel később indult Meyerbeer műveinek páratlan sikerszériája. A Berlinben született mester hat operáját játszották Pesten: az Ördög Róbertet, A prófétát, a Hugenottákat, az Észak csillagát, a Dinorah-tés Az afrikai nőt. Amíg származása miatt a politika végleg le nem parancsolta a komponista műveit a színpadról, azaz az 1930-as évekig, a Nemzeti Színház és az Operaház közönsége kerek ezer estén át gyönyörködhetett a látványos előadásokban. A Faust 1863 óta szinte folyamatosan műsoron van, míg Gounod másik műve, a Rómeó és Júlia is legalább százszor megszólalt már. Offenbach operettjei 1861 óta szórakoztatják a nézőket, viszont a Hoffmann meséit először a Népszínház játszotta, és csak a századfordulón vette műsorára az Operaház. Ki gondolná, hogy olyan mára elfeledett műveknek, mint David Lalla Roukh-ja, vagy Grisar Jó éjt Pantalon úrja, nyolcvanhárom, illetve negyven előadása volt?

Az 1870-es években három francia újdonság hódította meg a Nemzeti Színház közönségét: két Thomas-dalmű: a Hamlet (1870) és a Mignon (1873), valamint a Carmen (1876), amely a mai napig a legtöbbet játszott opera Budapesten. Két Keleten játszódó 19. századi műről érdemes még megemlékezni, amelyek már az Operaházban kerültek bemutatásra: a Lakmé 1887-ben, a Sámson és Delila pedig meglepően későn, 1904-ben.

A francia operák történetében mindenképpen önálló fejezet illeti meg Jules Massenet-t (1842–1912). A termékeny szerző mindegy negyven operát, tíz oratóriumot, négy balettet és számos dalt komponált szimfonikus művei mellett. Kortársai közül éppen Massenet volt az, aki a leginkább ráérzett a közönség igényeire, ezért művei, ha nem is mind időtállóak, de néhányuk azért biztosította a szerző hallhatatlanságát. Operái a legváltozatosabb librettókra készültek, francia társaihoz hasonlóan őt is vonzotta a mesés Kelet világa, de komponált verista egyfelvonásost és szentimentális polgári drámát is.

A Nemzeti Színházban először az Indiában játszódó ötfelvonásos Lahore királya került színre. Szerethette a közönség, mert négy év alatt harmincszor játszották, majd az Operaházban újabb ötször. A Keresztelő Szent János történetet feldolgozó Heródiás már nem volt ennyire sikeres, pedig egyik előadását 1885-ben a Pestre látogató Massenet vezényelte. Nikisch Artúré az érdem, hogy alig négy hónappal a londoni ősbemutató után, Brüsszelt, Párizst, New Yorkot és Milánót megelőzve 1894. október 4-én bemutatta A navarrai lányt. A spanyolországi, karlista háborús rémdráma épp jókor érkezett a Parasztbecsület és a Bajazzók lázában égő Pestre, ahol negyvennyolcszor volt műsoron. Kilenc évvel Puccini Manon Lescaut-ja után, 1905-ben, kiváló szereposztásban (a címszerepet Szamosi Elza és Szoyer Ilonka, Des Grieux-t Georg Anthes és Arányi Dezső énekelte) mutatták be a Manont. Az opera egészen 1944-ig műsoron maradt, nyolcvan előadást ért meg (Puccini operáját a világháború előtt csak feleennyiszer játszották). A szerző halála után, 1924-ben jutott el Pestre a Thaïs. Az alexandriai kurtizán megtérésének története nem igazán érdekelte az Operaház közönségét, a mű mindössze húsz előadást ért meg, hiába vendégeskedtek benne olyan világnagyságok, mint Maria Jeritza vagy Marcel Journet.

werther2 1984

werther2 1984

Kilencvenkét évvel a bemutatója után, 1984-ben jutott el hozzánk Massenet egyik legnépszerűbb operája, a Werther. Az Erkel színházi produkciót Kórodi András vezényelte, Mikó András rendezte, a kettős szereposztásban Kelen Péter és Bándi János alakította a címszerepet, Takács Klára és Takács Tamara Charlotte-ot. Nehéz megérteni, miért nem jutott el hozzánk korábban a mű, hiszen a színháznak szinte sohasem lett volna gondja kiosztani a mű főszerepeit. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy milyen kiváló Werther lehetett volna Arányi Dezső, Pataky Kálmán vagy Ilosfalvy Róbert...

Pedig az opera az 1892-es ősbemutató után sorra hódította meg a jelentős városokat, Bécs után Genf, Párizs, Brüsszel, Chicago, New York, Szentpétervár (ekkor készült Mattia Battistini számára a bariton változat), London és Milánó következett. A Werther az első széria után ugyan időnként felbukkant a színházak műsorán, de nem volt igazán népszerű darab. Az 1980-as években azonban olyan tenorcsillagok, mint Alfredo Kraus, Plácido Domingo vagy José Carreras tanulták meg és énekelték világszerte a címszerepet. Nekik köszönhető, hogy napjainkban a Werther az egyik legnépszerűbb francia opera. Tíz éve éppen e mű bécsi felújításán robbant be a köztudatba Elīna Garanča. A Werthert jelenleg is számos operaház tartja műsorán, olyan kiválóságokkal, mint Rolando Villazón, Jonas Kaufmann és Thomas Hampson.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Zenés színház

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Jazz/World

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Zenés színház videó

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Zenés színház nyílt levél

Kesselyák Gergely megszólalt RockGiovanni-ügyben, és megvédte Szüts Aport

A múlt héten Kovács János és Szüts Apor nyílt leveleket váltott, most a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója is tollat ragadott: „Mi történt most a RockGiovanni körül? Egy provokatív cím végre átütötte az érdektelenség és felületesség ingerküszöbét.”
Zenés színház vélemény

Miért ijednek meg a rockosított Don Giovannitól az operarajongók?

Kovács János karmester nyílt levelet fogalmazott meg Szüts Apor RockGiovanni című Mozart-átirata ellen, a kérdés felzaklatta az operarajongó facebookozókat, és rámutatott néhány fontos dologra.