„Felemelő érzés volt újra belépni a színház ajtaján” – mondta el az egyik meghívott, aki hónapokig dolgozott önkéntesként egy budapesti kórház covid-osztályán. „A járvány előtt havi kétszer-háromszor is jártam színházba, és nagyon hiányzott már ez a fajta feltöltődés”.
A hon- és rendvédelmi dolgozók is lélekemelő pillanatként élték meg, amikor a felgördült a függöny és megszólalt a zenekar. Az est első része az operetteké volt: a nézők a legnépszerűbb darabokból hallhattak részleteket, nem hiányozhatott a Csárdáskirálynő, a János vitéz, Mária Főhadnagy, a Csókos asszony és a Marica grófnő, de a meghívottak ízelítőt kaphattak az Operettszínházban hosszú évek óta futó Mágnás Miskájából is. A slágerek – melyek között olyan klasszikusok szólaltak meg, mint az Én teve, az Éjjel az omnibusz tetején, A lányok angyalok vagy a Te rongyos élet ezúttal különleges felállásban csendültek fel, egy-egy népszerű részletet ketten-hárman adtak elő, ez pedig a játéklehetőség miatt olykor derűs perceket okozott a nézőtéren és színpadon egyaránt.
Az est egyik legérzelmesebb pillanata Virágh József szólódala volt, a művész ugyanis éppen 50 éve erősíti a Budapesti Operettszínház társulatát. Ezúttal Fényes Szabolcs Maya című operettjéből énekelte a Van-e szerelmesebb vallomást.
„Az operettek állnak hozzám a legközelebb” – mesélte a Dél-Pesti Centrumkórház egyik alkalmazottja, aki a szintén egészségügyben dolgozó lányával érkezett a gálára. „Az embereknek szüksége van arra, hogy mentálisan feltöltődjenek, és egy ilyen esemény erre tökéletes alkalom.
Nagyon megható, hogy mi lehetünk az elsők, akik az újranyitás után beléphetünk. Felszabadító látni, hogy lassan visszatérhetünk a megszokott életünkhöz.”
„Mintha szárnyalnánk” – vette át a szót egy közelben álló néző. „Nagyon nehéz volt az elmúlt időszak minden szempontból, de amikor csak tudtunk – erre sajnos a járvány miatt nagyon kevés időnk maradt – követtük a színházak közvetítéseit. De a képernyő előtt ülni mégis más, mint amikor rákészülünk, felöltözünk és aztán élőben hallhatjuk a színészeket. Ez az este egy kicsit most feledteti a rossz emlékeket is.”
A Budapesti Operettszínház társulata a Hála gálán (Fotó/Forrás: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)
Az gála második része is hasonlóan emelkedett volt, mint az első. A Vámpírok bálja legismertebb duettjével gördült fel a függöny, majd sorra követték egymást a népszerű musicalslágerek: a Macskák, a Hegedűs a háztetőn, a Jekyll és Hyde egy-egy betétdala után a legutóbbi bemutató, a La Mancha lovagja Álomdalával zárult az este. Visszatértek régi közönségkedvencek is, a Mozart! musical Zene az vagyok én című dala mellett a Jézus Krisztus Szupersztár Getshemanéját is szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség.
A tánc sem maradhatott ki a műsorból: Kozmér Alexandra és Simon István A hattyúk tava Pas de deux-jét táncolta, de látható volt a Hacsaturján Kardtánca Apáti Bence és Lénárt Gábor koreográfiájával, valamint a West Side Story Mambója is.
„Amikor megkaptuk a lehetőséget, hogy újra nyithassunk, számomra nem volt kérdés, hogy kik legyenek itt az elsők”
– mondta köszöntőbeszédében Kiss-B. Atilla főigazgató, aki felidézve az elmúlt időszak megpróbáltatásait, köszönetet mondott mindenkinek, aki munkájával az embereket szolgálta ezekben a nehéz időkben. „És aki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen” – idézte a direktor Márk evangéliumát.
Az Embertől emberig címet viselő gálán a színház felhívására a táncosok mellett több mint 60 szólista lépett színpadra, csaknem a teljes társulat vállalta, hogy önkéntesen időt és energiát nem spórolva két estére összeáll, hogy a közönséggel együtt ünnepelje az újranyitást, és egyben köszönetet mondjon a munkájukért. A második esten tiszteletét tette Müller Cecília országos tisztifőorvos is.
Fejléckép forrása: Budapesti Operettszínház