Zenés színház

A fűtőmű diadala - I. rész

2007.07.09. 00:00
Ajánlom
Sokszázan állunk - sárga bukósisakban, mint egy üzemlátogatás tanácstalan résztvevői - a miskolci Egyetemi Fűtőmű oldalánál, a susnyásban, magasra nőtt gazban.

Kijön közénk az est házigazdája, Kovalik Balázs szintén munkássapkában, hogy tájékoztasson bennünket, tisztelt egybegyűlteket, hogy mi várható, mire készüljünk fel, mire vigyázzunk (például arra, ha fejünkre pottyan valami, ne nézzünk hirtelen fel), de miközben a leselkedő veszélyekről értekezik, incselkedve, mosolyogva (ha nem is mondja ki), de óva int attól, hogy komolyan vegyük a darabot, a sisak viselését, a salakanyaggal a színpadot beszóró fecskék okozta méltatlan helyzeteket.

A Miskolci Operafesztivál utolsó előtti napján vagyunk - az utolsó fontos napján. Az érdeklődők többsége már nem olyan elánnal veti bele magát a zenehallgatásba, mint a hét kezdetén, amikor még a szép reményekre jogosító rendezvény sem csalódást, sem lelkesedést nem váltott ki, amikor még csak éppen elkezdődött, amikor még meg sem bolygatta a különben álmos város életét. Az utolsó előtti napon vagyunk. És osztom többek véleményét: jó lenne végre valami jót is látni, valami nagyszabásút, valami elementárisat, hogy ne maradjon meg ez a rossz szájíz, amire a fesztivál szorgos látogatói az elmúlt napokban szert tehettek.

Bizakodom - akik látták Kovalik Balázs rendezését korábban, Szentendrén, egyöntetűen állítják, hogy jó emlék marad ez az idei fesztivál is, ha erre fogunk emlékezni, az Artemisz diadalára. Kicsit szemérmesen és kicsit esetlenül áll Kovalik Balázs Artemisz erdejében – hiszen ezt hivatott megjeleníteni a susnyás – rendíthetetlenül mosolyog, mintha egy vidám darabra készített volna fel bennünket.

Pedig Rameau Hippolyte et Aricie című műve (amit Artemisz diadala címmel adnak majd rövidesen elő), nem egy sétagalopp, nem ígér könnyű nyáresti szórakozást, nem is operának illenék mondani, hanem lírikus tragédiának. A kiváló énekesnő, e műfaj legnagyobb élő képviselője, Veronique Gens legutóbbi árialemezére ezekből a XVII-XVIII. századi Franciaországra jellemző művekből énekelt fel néhány klasszikus részletet, a műfaj óriásai, Rameau és Lully mellett Campra (és a műfajt tévutakra vezető) Gluck darabjaiból. A lírikus tragédia egészen másfajta énektechnikát, más hozzáállást kívánt meg az énekesektől, mint az olasz opera.

A Firenzében születtet, de a francia zene diktátoraként elhíresült Lully munkálja ki a lírikus tragédia szerkezetét: balett betéteket illeszt a művekbe, új hangszerekkel - kürttel, flute allemande-dal, üstdobbal - frissíti a hangzást, a francia alexandrinusok deklamációját alapul véve bontja ki a récitatif mesurét. Eleinte continuo kísérettel, de később zenekari accompagnatókkal „operált”; ezek számát és jelentőségét éppen tisztelője, ugyanakkor ellenlábasa, Rameau növeli meg.

A francia barokk felfedezése később kezdődik meg, mint az olaszé, vagy a németé, később veszik birtokba a műveket a korhű hangszereken játszó zenészek, a nyolcvanas években rögzítik a Harmonia Mundinál, illetve a Deutsche Gramofonnál a fontosabb vokális alkotásokat. Az általam ismert legkorábbi Rameau felvétel (1950) éppen a Hippolyte és Aricie, és azt a Roger Désormiére-t dicséri, akinek a nevéhez fűződik Debussy dalművének – fesztiválunk zeneileg legtökéletesebben megvalósított darabjának – egyik legjobb felvétele is. Nem tudom, mennyire lenne közismert ma Rameau, ha nem a régi zenés mozgalom három nagy alakja, John Eliot Gardiner, Marc Minkowski és William Christie érzi szívügyének a műveit, ha nem e három kiváló karmester nevéhez köthetőek lennének a legjobb Rameau előadások.

Nem tudom megítélni azt sem, mennyire ismert Rameau neve a magyar zenehallgatók körében, de talán nem járok messze az igazságtól, ha azt gondolom, zenéjéért századannyian sem rajonganak, mint Wagner zenedrámáiért, ami nekem mindamellett, hogy felettébb igazságtalan állapotnak tetszik, azt is pontosan mutatja, hogy mennyire mások honunkban a koncertállapotok, mint Európa rendben tartottabb részein.

A Miskolci Operafesztivál – aminek idén Bartók mellett Párizs volt az emblémája – igyekezett pótolni a koncertélet hiányosságait, és bár az igyekezet nem bizonyult hiábavalónak, nem tette széles körben ismertté a nagy francia lírikus tragédia szerzők nevét. Mindenesetre méltánylandó, hogy a szervezők tenni akartak azért, hogy a francia operát ne azonosítsák az operalátogatók Gounod (Goethe ágyékába taposó) Faustjával, Massenet és Offenbach műveivel, illetve az örökbecsű Carmennel. Hangsúlyozni kell persze nyomban, hogy Rameau és Lully nem úgy operaszerző, mint az imént felsoroltak, vagyis nem látszik indokoltnak egy fesztiválon egymás mellé állítani, vagy egymás ellen kijátszani őket.

Van még restanciája egyébként is a magyar operajátszásnak, hiszen Berlioz Trójaiak című nagyszabású művét eleddig nem láthatta a magyar publikum, Debussy Pelléas és Melisande-ját negyvenkét év után vette elő Kocsis Zoltán és zenekara. Debussy művét nem csak Miskolcon, hanem a Művészetek Palotájában is előadták, bizonyítva, hogy nem kell feltétlenül kosztümökbe, és pózokba rendezni az énekeseket e mű hiteles bemutatásához, hiszen Debussy darabja – programja szerint – színpadellenes: Pelléas és társai nem a színház, hanem az álom világában érzik otthon magukat, és ez az előadás, köszönhetően a zenekarnak, és az énekeseknek (nem jobb szó híján, hanem valóban): álomszép volt.

Kolozsi László a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál más programjairól is beszámolt (Lully: A karnevál, Charpentier: Actéon, Rameu: Pygmalion, Offenbach: Hoffmann meséi), amely események részleteit - egyben a kritika folytatását - holnaptól olvashatják honlapunkon.

(2007. június 15. 18:00 Nemzeti Színház - Nyári Színház (Miskolc) - Debussy: Pelléas és Mélisande (koncertszerű előadás); km.: Juliette Galstian, Jérome Varnier, Vincent Le Texier, Leonardo Caimi, Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar; vez.: Kocsis Zoltán

2007. június 23. 20:30 Miskolci Egyetemi Erőmű (Miskolc) - Rameau: Artemisz diadala; km.: Mester Viktória, Bretz Gábor, Gál Gabriella, Fodor Gabriella, Rezsnyák Róbert, Geszty Veronika, Hajnóczy Júlia, Bucsi Annamária; rend.: Kovalik Balázs)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A pápa szeretőjét, a rettegett feministát ábrázolja Velázquez elveszettnek hitt festménye

Majdnem 300 évig azt hitték, elveszett vagy megsemmisült az a portré, ami a történelem egyik legbefolyásosabb nőjét, Donna Olimpiát ábrázolja a világ egyik legnagyobb hatású festőjének ecsetvonásain keresztül.
Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Könyv

Hallgass egyperceseket Örkény István előadásában!

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a ma negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.
Klasszikus

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Idén is eloszlatták a felhőket a TérTáncKoncert hősei

Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar ötödik alkalommal rendezte meg ingyenes szabadtéri programját, a TérTáncKoncertet, ahol idén is több száz hátrányos helyzetű térségből érkező fiatal táncolt együtt, ezúttal Beethoven VII. szimfóniájára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Erőd Iván zeneszerző

A magyar származású osztrák zeneszerző 83 éves volt, halálhírét a bécsi Staatsoper közölte.
Zenés színház hír

Átadták a Honthy-díjakat a Budapesti Operettszínházban

Kilenc kategóriában jutalmazta az évad legjobbjait a Budapesti Operettszínház, ahol hivatalosan is lezárult a 2018/19-es évad.
Zenés színház hír

Aj Vej-vej Turandotot rendez Rómában

A hazájában játszódó Puccini-operának a kínai képzőművész nemcsak a rendezője lesz, hanem ő tervezi a jelmezeket is.
Zenés színház hír

Kijött az első fotó az új West Side Story-filmhez

„Something’s comin’, somethin’ good…” Steven Spielberg rendezi az 1961-es West Side Story remake-jét, összeszedtük, mit tudunk róla.
Zenés színház operaház

Díjátadóval zárult az Opera „Puccini Itáliája”-évada

Az eltelt évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazta az Operaház. Az évzáró Csillagóra gálaesten azt is bejelentették, hogy kik viselhetik egy éven át „A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese” és „A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” címeket.